2010. március 19., péntek

Nyarlathotep: Különös látogatók

Ma személyes élményeimről szeretnék beszámolni, bizonyos fura éjjeli látogatókról. Nem mint kész tényekről írok, a tévedés jogát fenntartom, tisztában vagyok vele, mire képes a félelem és az elme. Nos...

Az egész kisgyermek koromban kezdődött, egy már majdnem horror filmbe illő éjszakával. Rokonoknál voltunk vendégségben, ahol a kezembe került egy folyóirat, az UFO magazin. Olvasni ekkor még nem tudtam, de a képek nagy hatást tettek rám, hazafelé már rettegésben indultam. A rémálom lámpaoltás után vette kezdetét, pontosabban éjjel felriadtam. Hangokat hallottam, mintha többen mászkálnának az előszobában. A nappaliban szintén, az én szobámban a tárgyak úgy tűnt önálló életre keltek, nem beszélve a motozásról és az el el suhanó gyerek méretű árnyékokról. Mondanom sem kell, mozdulni sem mertem, hajnalban szedtem össze magam annyira, hogy felkapcsoljam a kislámpám, ám ezek a jelenségek ekkor sem szűntek meg teljesen, de mintha a lámpa fénye valamelyest gátat szabott volna nekik. Innentől hosszú időn keresztül voltam tanúja ennek, sőt mi több, gyakran tisztán és kivehetően jelentek meg olyan dolgok a szobám különböző pontjain(pl. egyszer egy fehér lepel), amiknek reggelre hűlt helye volt. Kicsit idősebb lettem, és megszületett bennem az elhatározás, hogy márpedig nem fogok félni a sötétben, hiszen amit átéltem nyilván nem a valóság... Így is tettem, hosszú ideig nem is nagyon történt semmi igazán rendkívüli, leszámítva az időnkénti neszezést, és továbbra is fel majd eltűnő objektumokat, és kisebb árnyakat, de ezek mellett már tudtam békésen aludni. A földönkívüliekkel pedig nem foglalkoztam többet(amire nem gondol sokat az ember, az többnyire elkerüli), annak ellenére, hogy visszatérő figurái voltak az álmaimnak. Hosszú idő elteltével, mikor már jóval idősebb voltam, egy éjjel felriadtam(illetve a mai napig sem tudom eldönteni, mennyire lehettem tudatomnál). Valakik húzták le rólam a takarót, a következő mondat kíséretében:

-Ne félj, nem fogunk bántani.


Ezután már teljesen felébredtem, ám sehol senki... Egy másik alkalommal volt szerencsém(?) szembenézni az egyik látogatómmal(amennyiben tényleg ott volt). Csillogó fekete testhezálló ruhát viselt, magas denevérszárny szerű gallérral. A feje, mint a legtöbb ábrázolásban, hatalmas, nagy kidülledő fekete szemek, barna bőr és valami csőrszerű képződmény volt ott, ahol a szájának kellett volna lennie. A félelmetes az, hogy ezzel a "típussal" még ábrázolás szintjén sem találkoztam ez előtt, csak az eset után. De mindennek ellenére sem jelenteném ki, hogy mindaz amit átéltem valóság lenne, mivel ugye ennek kapcsán ért egy gyerekkori trauma, és a tudomány jelenlegi állása szerint, nem tudjuk, hogyan működik pontosan az emberi elme.

18 megjegyzés:

  1. Durva hogy kb. Mindenkinek megnyomorították a gyerekkorát ezek a gecik...

    VálaszTörlés
  2. :D xD Háá Káin ezek a beszólások :D
    Húú még szerencse, hogy nálam nem voltak ilyenek :D Pedig én este is nyomatom a horrorokat és a valódi eset alapján megtörtént sztorikat[ szellemesek is vannak ám ] :D Azért van ami után picikét félek [ vagy nagyon ] és belegondolok ezekbe a dolgokba, de én hiába foglalkozok velük, ők velem nem [ szerencsére ] :D Az álmaimban pedig nincs semmi fura :D Soha nem álmodtam az efféle lényekkel [ vagy csak nem emlékszem rájuk,nem tudom ] :D De örülök, hogy engem nem zargatnak :D A cikk meglepően érdekes volt :D Tetszett :) Szeretem az ilyen cikkeket,szóval várom a következő ilyet :)

    VálaszTörlés
  3. Nyarlat: Van még bőven... x'D Bár ennél jóval meredekebb is.

    VálaszTörlés
  4. Kisebb koromban velem is voltak ilyenek. Én fehér alakokat láttam mindig. meg mászkálást hallottam a nappaliban. 4 éves koromban, nem tagadom, azért pisiltem be egyik éjszaka mert nem mertem megmozdulni se az ágyban.
    szerencsére már nemnagyon fordulnak elő ilyenek velem, kivéve egykét oylan esetet, amit biztos hogy csak hallucináltam, de azokkal szerintem pszihológusoz kéne fordulnom, olyan betegek XD

    VálaszTörlés
  5. amellett, hogy ezek a dolgok az embereket - még engem is - megkeserítik és félelemmel töltik meg, imádom az ilyen storykat. Nekem inkább szellemes storyaim vannak, de pl. a barátomnak van UFO-s is. mindig borsózik tőlük a hátam, de olyan ámulattal és izgalommal tudom olvasni, meg hallgatni, hogy csak na. pedig tapasztalatból tudom, hogy nem kellemes átesni ilyen élményeken, mégis vonzanak. :)

    VálaszTörlés
  6. Káin:
    ..szép lassan minden szerkesztőről kiderül, hogy "buggyant" pszichiátriai eset XD
    ..najó najó csak vicceltem..:D:D

    Nyarlathotep:
    ááááh a híres Ufo Magazin....ezer éve nem akadt a kezembe :D:D remek ki s fantazmagória.. mármint nem a más civilizáció kizárására kell gondolni, de az Ufo Magazin hatásvadász képes újság kb..:D:D olyan sztorikkal, amiket még Daniken is megirigyelne...:D:D terveztek is egy cikket róla..:D:D a legnagyobb :D még a langyos tejet is összefüggésbe hozza az ufók létezésével..:D:D igazi kemény dió! X)

    De visszatérve a cikkre...ugye mint már én is említettem egy-egy megrázó jelenést gyermekkoromból, hozzá tenném sajnos ezzel kapcsolatban is van nem egy rossz emlékem.
    Én gyerekkoromban évekig minden nap hajnali 2.25 perckor felébredtem és a fényben kellett lennem. Nem bírtam a sötétben maradni mert féltem "dolgoktól"..nem tudom megmondani mitől, csak éreztem, hogy ha nem lenne a fény, akkor közelebb jönnének azok a valamik..amiket nem láttam, csak éreztem-tudtam hogy hol vannak..ez furán hangzik, de aki átélt ilyesmit-tudja milyen érzés..:S
    Egy este azt álmodtam, hogy kint vagyok a szüleim kertjében a virágágyások között és várok..álltam és nem éreztem az időt és csak egy erős elvakító fényt láttam, más nem volt..de reggel sáros volt az egész lábam és lábfejem és összekentem vele az ágyamat :( ebben csak az a fura, hogy ugye éjszaka bezártunk mindig mindent, és soha életemben nem volt a lakáshoz kulcsom...nem gondolom hogy "ufók" voltak, de megmagyarázni sem tudom..:S
    ..és ezzel véget is érnek ilyen terű gyerekkori traumáim..:D:D nincs több :D de ettől soha nem féltem igazán, csak az éjszakai visszatérőktől, akik mára már eltűntek :D az alakok, az árnyak, az arcok, a hangok, a zajok, minden dolog :D azt hiszem úgy 16 éves korom után már nem történt semmi szerencsére..de nem is szeretek rájuk gondolni..

    Nyarlathotep jól tele kommenteltelek..de mint látod ezekkel a dolgokkal nem voltál egyedül..én és Káin is megélte ezeket a szarságokat és még valószínűleg sokan mások is...:( nekem meg fix hogy nem is hiányoznak és nem is fognak soha!! >.<

    ...bááár lehet ez csak a Mortem Aeternus szerkesztőinek közös vonása, hogy mindenképpen traumatikus gyerekkor szükségeltetik némi beteges perverzióval..
    hát igggen..a neurológiai osztály szökevényei-ugyebár..:D:D a név kötelez! XD

    VálaszTörlés
  7. mindenkinek vannak ilyen félelmei, vagy csak nekem van üldözési mániám? én általában, ha egy-egy izzasztó, sikítozós, félelmetes rémálmom után felébredek szemeket szoktam látni. tejfehér szemek figyelik minden mozdulatomat, és én majd összeszarom magam tőlük. néha, amikor a hold besüt az ablakon, és én hagyok egy kis részt a két függöny között, középen, akkor előtte látok állni egy alakot, aki a holdat nézi, és eléggé gondterheltnek tűnik. anyu azt mondta, ( emlékszem, nagyapám temetésén, kb. 8-9 éves lehettem ) hogy papa mindig a holdat bámulta ha nem tudott aludni. kicsit rideg, vagy csak én vagyok a félős típus? na mindegy. szóval ezek után a rémálmok után, egyszerűen nem tudok szabadulni az álomképektől. próbálom magam lenyugtatni, hogy nyugi, csak egy álom volt, csak te lehetsz ilyen hülye, stb. de nem megy. van, amikor netezek ( mint most is, (: ) az előszoba folyosón látok állni valakit, akiről tudom hogy nincs ott, és figyel. ( a számítógépasztal a sarokban van, és ki lehet látni a folyosóra. )
    úgyhogy... paranoiás vagyok. vagy mégsem?
    mindegy. utálok elaludni, és utálok álmodni.
    cuppp.
    letti.
    sőt! most jutott eszembe! mikor felkelek ( az ágyam vége egyvolnalban van a géppel ) látom, hogy valaki a székben ül, és valamit néz ( speciel nem engem , hanem a folyosó felé )
    lehet hogy ők mind kapcsolatban állnak egymással? :S:S

    VálaszTörlés
  8. -Cukorka:

    Mé? :D Ez vót, de tényleg :DDDD

    -Misu:

    Nem hiszem hogy orvoshoz kéne menned amúgy :) Én az AZ miatt hugyoztam be a virágcserépbe :D.

    - Neo:

    Nabazdmeg, ez már elég durva story! De én is mindig pontban akkor kelek és lámpa fel! Ez elég fura :O

    VálaszTörlés
  9. Káin:

    MI?? felkelsz 2.25 kor???? LOL

    De már nincs..gyerekkoromban volt..de évekig..:S:S
    jó sok könyvet el kellett olvasnom a hosszú hosszú estéken, hogy ne figyeljek a körülöttem zajló dolgokra:S:S:S persze sokszor az sem volt elég menedék :(

    VálaszTörlés
  10. -Neo:

    Igen és a szobámból pontban akkor kimenekülnek a macskáim!!!!

    VálaszTörlés
  11. Káin:

    Vajon miért pont a 2.25??
    én nagyon sokáig kerestem erre a választ...persze az eredmény semmi...:S

    MIÉRT?
    MIÉRT?MIÉRT?MIÉRT pont 2.25?
    Mi történhet akkor, hogy így felráz-felrázott minket rendszeresen??

    Voltak ezzel mások is?

    minden átkozott éjjel 2.25 perckor..

    VálaszTörlés
  12. Neo:

    Annyit tudok hogy 2-3 közt a legaktívabbak ezek a dolgok.

    VálaszTörlés
  13. Káin:

    Akkor ez az időpont pedig ennek pont a fele, tehát lehet ekkor tetőzik.

    Egyébként nálam még kis barátaim is hülyék, őket ez nem érdekli. Van most egy, aki MEGVÁRJA amíg lefekszem(ez bármilyen időpont legyen), és utána kezd el randalírozni. Sőt mi több, mintha még azt is érezné, hogy hol van az a pont, mikor már majdnem elalszom.

    A másik egy ilyen kalapos árnyék fazon, bár ő hű társam követ mindenhova... xD Na mindegy, alapvetően nem csinál semmit, csak fölém hajol és NÉZ. Bár ezt a végletekig kitartóan. -.-

    VálaszTörlés
  14. -Nyarlathotep:

    Most ezen röhögtem. A Kalapos nem lehet semmi :D...

    VálaszTörlés
  15. Hmm nagyon érdekes cikk.

    Velem évekkel ezelőtt egy Velencei-tónál töltött nyaralás alkalmával voltak hasonló élményeim. A sztori abból áll, hogy mi családunkon kívül még volt kettő, akik barátok voltak és egyik ismerőstől kérték kölcsönbe a nyaralót. Nos mivel nekem van egy öcsém, a másik családban két lány volt, a harmadikban egy fiú és egy lány, a nyaralónak két szintje volt, alsó szinten konyha, stb felső szinten hálók, de mivel a hármunknak nem jutott hálószoba ezért az emelet előterében aludtunk egy fotelágyon. Nem emlékszem már hanyadik éjszaka történt ez a dolog, de valami fénylő alakot láttam a lábamnál és hasonlóan ledermedtem, mint ahogy a cikkben is volt.

    VálaszTörlés
  16. -The Lone Drow:

    Üdv az oldalon!

    ha erről többet szeretnél tudni akkor nézzed meg a SUNDS szóhoz tartozó sorozatokat! (Oldalt vannak szavak, és ott)

    VálaszTörlés
  17. Köszönöm Káin, már olvasom is :)

    VálaszTörlés
  18. -The Lone Drow:

    Nincs mit, örülök, ha érdekel! :)

    VálaszTörlés

Ezeket is ajánljuk: