Íme az első:
Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De elkisérjen egész a síromba.
Álljon előmbe izzó, forró nyárban:
„Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.”
Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,
Csak a szivébe láthassak be néha.
Ha vad viharban átkozódva állunk:
Együtt roskadjon, törjön össze lábunk.
Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:
Üdvöt, gyönyört csak egymás ajkán leljünk.
Ha ott fetrengek lenn, az utcaporba:
Boruljon rám és óvjon átkarolva.
Tisztító, szent tűz hogyha általéget:
Szárnyaljuk együtt bé a mindenséget.
Mindig csókoljon, egyformán szeressen:
Könnyben, piszokban, szenvedésben, szennyben.
Amiben minden álmom semmivé lett,
Hozza vissza Ő: legyen Ő az Élet.
Kifestett arcát angyalarcnak látom:
A lelkem lenne: életem, halálom.
Szétzúzva minden kőtáblát és láncot,
Holtig kacagnók a nyüzsgő világot.
Együtt kacagnánk végső búcsút intve,
Meghalnánk együtt, egymást istenítve.
Meghalnánk, mondván:
„Bűn és szenny az élet,
Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.”
hmmm.........
VálaszTörlésmindig szerettem ezt a verset! :D:D
-neo.Crysis
VálaszTörlésÖrülök:)
Ez látod nagyon szép ötlet!!!! És szeretem is ezt a verset! (Y)
VálaszTörlésÍgy tovább!
Igen, jó ötlet. Ady amúgy is az egyik kedvencem.
VálaszTörlésna ezt a verset kívülről tudom másik 9 ady verssel együtt(: egyébként majd ha kijön, ajánlom figyelmetekbe: Evil's tears- az én menyasszonyom. nekem már megvan de bizony nektek várni kell még rá de megéri!!!
VálaszTörlés~ ditti