Mielőtt folytatnám az előző irományt, egy saját művel áldoznék egyik kedvelt avantgard irányzatomnak, a futurizmusnak. Csak semmi emberség, a műfajt a sebesség, a gépek és a háború iránti rajongás uralja, s fémes csillogás hatja át. Jómagam ugyan ettől kissé eltérően közelítettem meg, de remélem azért fogyasztható.
Izom helyett, huzal feszül.
Az acél már kemény, majd terméketlen króm alvázba hatol.
Ütemes lökések monoton, majd a csőből gépolaj fröcsög.
Sebesen kezdődött, így is ért véget.
S az aktusból, semmi más nem hiányzik, csak ami egy embert éltet
Maga az élet.
http://www.youtube.com/watch?v=EjAoBKagWQA
VálaszTörlésX3
Az írás maga számomra kicsit furcsa, de a tartalma elgondolkodtató - a linkelt zene pedig valami hátborzongatóan megfogó.
VálaszTörlés