Vicious Creature: Experiences of my "LIFE" I

Ma egy érdekesebb dologgal jöttem nektek, az úgynevezett „Álom paralízissel”, avagy Alvási Paralízis. Azt tekintve, hogy ez nálam minden napos esemény, talán nem árt egy pár szót ejtenem erről.

„Ezzel a jelenséggel (tudatállapottal) valószínûleg sokan találkoztak már. Ez még nem asztrálprojekció, de már nem is sima álom. A katalepsziás tudatállapot (alvási paralízis) akkor jön létre, amikor a tudatunk már elszakadt a fizikai testünktõl és rákapcsolódott az étertestre, de még nincs teljesen az asztráltestben. Az étertest ilyenkor még nagymértékben kapcsolódik a fizikai testhez, így az irányítás java a fizikai test kezében van. „

Szóval ezt fel foghatjuk afféle tudattalan testkilépésnek, vagy hasonlónak. Le kell szögeznem, hogy szerény személyem lassan retteg elaludni, vagy hasonló dolgokat imitálni, mert iszonyatos fájdalommal tud járni:

Most megpróbálkozom leírni az érzést és a folyamatot.. Először is el kéne aludni, de a gond ott kezdődik, hogy lecsukom a szemem és a tömény félelem felkúszik a gerincemen, ezek után pedig mintha késsel és tűvel próbálnának kizsigerelni, majd valami módon félelem jár át, és ezek után meglátom az alvó testem ezek után több kevesebb próbálkozás után kiszakadok ebből, és mintha újra meg kellene tanulnom lélegezni, mozgatni a végtagjaimat. Majd megpróbálok elaludni, és ezek addig ismétlődnek még reggel nem lesz és a meghatározott órák száma amit aludtál megegyezik a nullával.

Érdekesség képpen ha „üres” az elmém akkor ez a folyamat nem megy végbe, és minden nehézség nélkül alszom. Tehát ha lefárasztom magam, alkoholt fogyasztok, vagy megpróbálom kiüríteni az elmém. Itt megemlíteném, hogy az alvás ezek után még jobban lefáraszt mert az agy nem szokott hozzá, hogy pihent állapotban legyen, így amikor felkelek csak még kevesebb az energiám, viszont olyankor kivagyok élezve minden apró dologra(Erről majd később).

-Tevékenységek:

Nem tudom másképp elnevezni ezt a részt, mikor ilyen állapotban kerülök akkor a maximum amit kibírok normális test nélkül úgy vettem észre hogy fél óra, de olyankor már ordítani lenne kedvem.

Nem egyszer fordult elő hogy kipróbáltam, mi lenne ha levernék áthelyeznék dolgokat. A „kísérlet” sikerült, így megbizonyosodtam arról hogy nem éppen tartozom a terápiára szorulók közé, illetve, hogy nem hallucinációk áldozata vagyok.

-Furcsaságok:

Van olyan tapasztalatom is mikor úgymond nem a mi világunkban barangolok, hanem teljesen máshol, ilyenkor úgynevezett kapukat látok, amiken át lehet menni, mindegyik kapu más és más világot takar, és más veszélyeket takar magában. Például felismerhetetlen alakú árnyakat stb... a gond itt még nincsen jelen addig amíg mondjuk nekem nem támadnak, és ébredés után meg nem jelennek a foltok, karmolások, apróbb szúrások vagy ami jön. Sajnos én ezt a jelenséget nem igazán tudom irányítani ahogy mást sem, tehát úgynevezett „vadmágiával” rendelkezek ami nem mindig hasznos, viszont a „láncokat” nincsen kedvem vissza kötni a helyükre(szintén későbbi post).

Végezetül elmondanám hogy ez nem játék, egyáltalán nem vicces, és „kalandos” gondolom a blogger társaim és olvasók is tudják ezt de azért le írnám, hogy egyes esetekben az ilyen fajta test kilépés a „lélek” avagy asztráltest elszabadulásával és a test megfog egyezni a származási helyével, tehát marad porhüvelynek ami semmilyen funkciót nem képes betölteni a való világban. Remélem ezek után érthető a „rettegek” elaludni mondat.

Köszönöm a figyelmeteket!

PS.: Az esetleges helyesírási hibákért elnézést kérek, de nincsen normális programom.