2010. november 25., csütörtök

Averil:Könyvajánló: Balogh Béla: A végső valóság

Sziasztok!

Ma egy könyvbemutatót szeretnék közölni veletek, ami kicsit eltér az eddig megszokottaktól. Szeretnék a könyvből tanult néhány dolgot megosztani Veletek, így talán Ti is még jobban kedvet kaptok az olvasásához.

http://kellykiado.hu/konyvek/img/prodthumbs/termek2930.jpg

Balogh Béla: A végső valóság című művét szeretném bemutatni, ami alapvetően a materialista tudományok, az idealista és az ezoterikus világnézet közt próbál hidat képezni. Elől járóban a könyv olyan kérdéseket válaszol meg, mint a halál utáni élet, megcáfolja az evolúciós elméletet, természetesen ez nem öleli fel a könyv teljes tartalmát, csak néhány példát hoztam, de későbbiekben kicsit kifejtem és hozzáteszem a személyes gondolataimat, elképzeléseimet. Ezt a könyvet nekem padtársam adta kölcsön nemrégen, és tudni kell az íróról, hogy hídépítő mérnök, szóval kicsit másra számítottam ez alapján, kellemes meglepetés ért nagyon. Ha esetleg valaki arra szánja magát, hogy elolvassa, kérem tőle, hogy ne haladjon vele gyorsan, mert a könyvben olvasható információknak bizony érni kell!

Bizonyára már kíváncsian várjátok, hogy ezek után miféle dolgokat írhat is le a szerző, így hát nem húzom tovább az időt, belekezdek egy-két dolog elemzésébe.

A könyv azzal kezd, hogy fizika és a kémia egyik alapvető dolgát, az atomot, mint olyat máshogy képzeli el. Képzeljük el, hogy minden anyag egy álló hullám, ezeknek a hullámoknak az összessége alakít mindent, és amit érzékelünk az érzékszerveinkkel – legyen az szilárd érzet, érdes érzet, vagy akár hideg, vagy meleg, illetve a halmazállapotok – minden az adott két testnek az állóhullámainak a rezgésszám különbségéből adódik. Remélem, nagyjából érthető mit akarok ezzel kifejezni, így nagyon leegyszerűsítve (ha nem értitek, még inkább el kell olvasni a könyvet :P)

http://www.mesterkurzus.com/galeria/balogh_bela_kicsi.gif

Szeretnék kicsit ugrani egy másik témára, ami a könyvben ugyan az előbb taglalt előtt van, de most ez így jutott eszemben és így is érthető szerintem az előbbi rész. Szeretném bemutatni a könyv azon részét, ami a dimenziókkal foglalkozik.

Sok fantasztikus könyvben, filmben jelenik meg a negyedik dimenzió, illetve a párhuzamos világok léte. Talán ezek alapján elképzelhető, hogy ez bizony lehetséges! A matematika számol negyedik dimenzióval, de mérni nem bírja, ami abból adódhat, hogy a műszerben nincs olyan, ami megfelel annak, amit mérni szeretnénk (minden mérés tulajdonképpen valaminek az összehasonlítása). Tehát, ha volna bennünk olyan dolog, ami megfelelne a negyedik dimenziónak, akkor betekintést nyerhetnénk. Képzeljünk el egy világot, ami teljes mértékben kétdimenziós, magyarul teljesen lapos. Ezt a világot intelligens lények lakják, amik szintén laposak, az agyuk így nem képes magasságot érzékelni csak hosszúságot és szélességet. Ha két ilyen lény közé egy vonalat húznánk, akkor azok olyan akadálynak néznék, amit nem lehet átlépni, csak megkerülni. Ahhoz, hogy érzékelni tudják a sík terület kiemelkedését, szükségük lenne egy háromdimenziós agyra, amellyel már érzékelhetnék eme akadály magasságát. Természetesen, mi emberek érzékeljük a az alattunk lévő dimenziókat, de a fölöttünk lévőket nem. Tegyük föl, hogy az előbb említett kétdimenziós világra leszáll egy háromdimenziós tárgy. Legyen, mondjuk egy űrhajó. Ezek a lényeg lényegében csak a talajon lévő három pontot. De azt, hogy miképpen került oda, arról fogalmat nem tudnak alkotni.(a három pont az űrhajó három talpa lenne, egy olyat képzeljetek el, nem tudom találok-e megfelelő képet hozzá). Mi emberek ebben a háromdimenziós világban ugyan ebben a helyzetben lehetünk, hiszen történik sok olyan dolog, amit nem tudok hogyan megmagyarázni. Mivel mi háromdimenziós világban élünk nem tudunk fogalmat alkotni a negyedik, esetleg a többi dimenzióról független attól, hogy a matematika mennyivel számol, legalábbis elméletben nem tudunk. És mi van, ha igen? Képzeljük el, hogy a világunkat alkotó hullámok, amiket mi érzékelünk és a műszereink érzékenyek rá – tudják mérni – tekintsük ezek összességét egy frekvenciának, amelynek alsó és felső határa, amit érzékelünk. Mindegyik hullám a háromdimenziós világhoz tartozik. Tekintsük ezt az egészet egy elektromágneses spektrumnak, az egész mi általunk látott, érzékelt világot egy oktávnak, mint a zenében. Nos most jön a csavar, logikus következtetés lehet az, hogy ilyen szempontból is van „egy oktávval feljebb”, mint a zenébe. Ugyan úgy, mint az oktávonként ismétlődő zenei hangok esetében, ha tulajdonságaik nem is azonosak, de hasonlóak. Egy ,, magasabb oktávon rezgő világon” belül az egymáshoz viszonyított rezgések rendszere lehetővé tesz egy földi körülményekhez rendkívül hasonló világot, ugyanis a különböző elektromágneses hullámok egymáshoz viszonyítva ugyan olyan relatív tulajdonságot mutatnak. Nos, Ti képesek vagytok elképzelni, ha becsukjátok a szemeteket, egy egész univerzumot, ami különböző energiaszintekből, talán több egymást átitató, magasabb energiaszférából ál? Természetesen anyag érzet ezekben a világokban is van, ugyan úgy mint itt. Nos ha ez Nektek megy, akkor közel kerültetek egy új világképhez. egy kétdimenziós lény nem tud elképzelni egy háromdimenziós világot, ahogy egy háromdimenziós lény sem tud egy négydimenziósat stb. Amennyiben Ti, mint értelmes gondolkodó lények, el tudtok egy egész világot, egy magasabb kozmikus szférát, ami nem egy felfoghatatlan negyedik, vagy ötödik dimenzióban van, hanem csupán csak egy magasabb energia szinten létezik, akkor Ti nem csak egy földi létre korlátozott anyagból véletlenszerűen kialakult lények vagytok!

http://www.cbc.ca/news/background/space/gfx/titlephoto_space.jpg

Szeretnék még egy olyan dolgot leírni, hogy, ha mindezt el tudjuk képzelni, lényegesebb, hogy el is tudjuk hinni, akkor bennünk van valami – feltehetően a lelkünk – ami kapcsolatban állhat egy magasabb szférával, talán a szellemi síkkal. Nos a könyvből kiderül, hogy az agy nem tud gondolatokat teremteni, szimplán csak egy vevő, az adó pedig valamilyen magasabb energia szinten létezik. Mivel véletlen nincs ezért a fantázia által létrehozott dolgok nem is olyan valótlanok. Nekem az-az érzésem, hogy a nagy írok, gondolok itt Lovecraftra, Tolkienre, (csak néhány példa volt a teljesség nélkül, sok mást sorolhatnék még ide.) az általuk megteremtett világuk, ha azt vesszük, hogy ezek a gondolatok egy magasabb energiaszintről érkeztek, akkor szerintem ezek akár valóságosak is lehetnek!

Azt hiszem, hogy az utolsó kijelentésem egy kicsit radikális, de lehetséges, hogy igazam van. Mára ennyit terveztem volna, a könyvet ajánlom mindenki figyelmébe és remélem, hogy érthető voltam. Az észrevételeket várom kommentbe és/vagy emailbe ! Találkozunk jövő héten ugyan itt ;).

5 megjegyzés:

  1. Nem tudom, ezt a nem vagyunk képesek gondolkozni ill. mind adóvevők vagyunk, háááát... Ezekszerint amikor valami ordenáré hülyeségre gondolok, már arról is egy magasabb szféra tehet. Fasza :D

    Bocs Averil, ne értsd félre, csak az ilyen irományokat fenntartásokkal kezelem. :)

    Nyarlat

    VálaszTörlés
  2. Ingyen letölthető,én is megtettem és olvasgatom is majd apránként...

    VálaszTörlés
  3. Ez tetszett:) És akkor létezik a Batman is hiszen ő is csak egy ember fejében fogant meg:DDD
    Ja és a kétdimenziós világra tudnék is példát mondani méghozzá a Mézga Aladár kalandjaiból amiben egyszer pont egy bolygóra szálltak le ami totál sík volt! Vagy lehet csak egy dimenziós volt már nem emléxem rá mindenesetre érdemes megnézni azt a részt^^

    VálaszTörlés
  4. Nyarlat:

    Ez kicsit bővebben meg van fogalmazva a könyvben én azért próbáltam besűríteni a dolgokat, nyílván nem adja úgy vissza ezt az egészet :)

    VálaszTörlés

Ezeket is ajánljuk: