Ködhajós: A ködhajó születése

A ködöt mindenki ismeri, sokan félik mert rejtélyes, titokzatos, sugalló. A ködben az embernek beindul a fantáziája. Megtölti lényekkel, szörnyekkel, akárcsak a sűrű erdőket, hiszen minden izgalmasabb ha többet képzelünk bele mint ami valójában. Hogy a köd mi is igazán? Nos megkérdeztem egy jó barátom itt az interneten... a beceneve KUGLI. Ő a következöt mondta:

Köd

A levegőben állandóan levő vízgőz, vagyis páratartalom a legfinomabb kicsapódási formája. A levegő ilyenkor annyira lehűl, hogy hőmérséklete megközelíti a harmatpontot, és ennek következtében a páratartalom kicsapódik. A kialakuló vízcseppecskék mérete alig teszi ki a milliméter ezredrészét. Az így „vízcseppekből” kialakult fal a levegő átláthatóságát rontja.

Felhő és köd között nincsen lényeges különbség, például a hegyet burkoló köd alulról felhőnek látszik.

A köd kialakulását alapjában a légkör földfelszíni lehűlése okozza. A lehűlés módja lehet nyugvó és áramló köd.

Nyugvó vagy kisugárzási köd

A nyugvó, vagy kisugárzási köd a leggyakoribb ködfajta. Általában a szárazföldi felületek felett alakul ki, amikor a földfelszín kisugárzása következtében a talaj feletti légréteg a harmatpont alá hűl. Derült hűvös éjszakákon alakul ki. Rendszerint vékony, néha a felszínen található tárgyak, például fák, tornyok kilátszanak belőle.

Mocsarak és ingoványok fölött még nyáron is keletkezik köd derült, csendes éjjeleken. Eredete azzal magyarázható, hogy a melegebb víz felett a levegő párában dúsabb, mint a környezetében és csekélyebb lehűlés is elegendő a pára részbeni kicsapódásához.

A nagyvárosok gyakoribb ködképződésének egyik oka az ipartelepek folytán a levegőbe kerülő sok szennyező alkotórész, por, füst, korom, hamu. Ezek a kis finom eloszlású, szilárd részecskék, sokáig tudnak a levegőben lebegni, és a vízgőz kicsapódását igen megkönnyítik. Ezek a kicsapódást elősegítő apró szemecskék a kondenzációs magvak.

Áramló vagy frontális köd

Az áramló, vagy frontális köd kialakulásánál két különböző hőmérsékletű, csaknem telített levegőfajta keveredik. A téli időszakban igen gyakran alakul ki.

Meleg légköri frontok áramlásakor nagy páratartamú meleg levegő kerül a hideg felszín fölé, és telítetté válik. A levegő páratartamának egy része ilyenkor kicsapódik és ekkor hatalmas ködtakaróvá alakul. Ez a köd akár több héten át is megülheti a tájat.

Erre a ködfajtára jellemzőek az Anglia feletti tartós ködök, innen ered a „ködös Albion” elnevezés. Ekkor a hideg szárazföld lehűti a föléje kerülő langyosabb légtömeget és létrehozza a 100-300 m magas és tartós ködréteget.

Ködfelszakadás

A köd a Nap melegítő hatására, amint a felszínt melegíteni kezdi, el is oszlik. A melegedés hatására a levegő hőmérséklet is emelkedik, aminek következtében egyre több párát tud magába venni.

Sík felszínen a szelek rendszerint a ködöt eloszlatják.

A köd felszakadását, megszűnését a melegedésen kívül a lehűlés is megszüntetheti. A lehűlés hatására kicsapódott vízszemcsék megnagyobbodnak, nem tudnak lebegni a levegőben és visszahullnak a felszínre.

Ezek voltak a száraz tények. Amik nem érdekelnek, elolvastam ennyi, de nem lényeges. A köd az Más.... A köd az ami az embereket és más lényeket körülveszi. Láthatatlanul, de mindig ott van.

Biztos ti is jártatok már úgy, hogy volt egy remek ötletetek, amit muszáj megjegyezni, De mikor kellett volna, az ötlet már nem volt sehol. Költők is járnak így rendszeresen, megszülik a verset mert megszállja őket az ihlet, viszont nem tudják azonnal leírni, és a versből, jó ha marad néhány sor, de sose az egész... A többi??? Nos, eltűnt a ködben.

A ködben 2 hajó el tud úgy menni egymás mellett akár 10 méterrel, hogy ha nem adnának ki hangot, a recsegő ropogó csattogó dohogó csobogó hangokat, hogy nem veszik észre egymást. Ugyanígy száguldanak a ködben a gondolatok. Mikor bekerülsz a ködbe, az igazán sűrű áthatolhatatlan ködbe, úgy mennek el az agyad mellett és azon keresztül a gondolatok, hogy a nagy részét észre sem veszed. Beindul a fantáziád, vagy belemerülsz abba hogy látni akarod mi van a talpad alatt. És nem veszed észre a „Cikákat”

A köd egy feneketlen űr, mindent képes elnyelni. És a sok elnyelt gondolat egyszer csak kivetül, egy emberi alak párából, de huss.. már el is tűnt, egy hajó... „Volt itt egy hajó?” nem csak a szemem káprázott... és egyszer a köd kiköpött valamit... A víz felett lebegő pára megtestesült, nem folyt szét nem vízzé, nem anyaggá testesült. Hanem egy gondolatokból álló szilárd testté. Miért ne? Hiszen megteheti. Valaki egyszer már kitalálta. Biztosan, csak eltűnt a ködben a gondolat. Most ez másképp történt. Formák jöttek létre, egy hajótest egy orrsudár, néhány árboc, palánkozás, vitorlák, és rengeteg kötél, amik összetartják a gondolatokat mint az erek és idegek az emberi testet. És elindult, cél nélkül, csak úgy, a köd a ködben.

Így született meg a KÖDHAJÓ. De nincs hajó, amit egyszer ne találna meg valaki.. egyszer... és szerencsés szerencsétlen voltam... az árnyékjáró aki otthonosan mozgott a ködben.. nem vettem észre. Csak ott termett. És rásétáltam. De nem tudom hogy lehet lejöni.. hisz csak egy gondolat... egy önálló gondolat ami nem hagyja magát elfelejteni míg míg ő maga el nem felejt hajónak lenni. Gyakori, hogy mások csak nyugodtan keresztülsétálnak rajta hisz nem ismerik a ködöt, van aki rátalál, csak nem fogja fel idejében, és akad akit a hajó és új utasa megtalál... és köszön.. Egy reccsenéssel, egy lyukadó palánkkal.. Ha szerencséd van érzed tudod, és magadévá teszed a gondolatot. Elkapott, véged. Most már bármikor megtalál, a tenger fenekén, a hálószobádban a szeretőd mellkasán, bárhol. A Ködhajó sose kegyelmez annak akit elkap. Menthetetlenül a gondolatok csapdájába esel, és néha nem tudod, hogy ""ez most a saját gondolatom, vagy valaki már kigondolta csak elfelejtette, és most nekem „jutott eszembe”..."" Nem. Most a Hajó juttatta eszedbe. Majd erre gondolj. Hogy ott van az a hajó a ködben és megtalált...