Shinigami: Sukiyaki Western Django

Káin már írt róla pár sort, én most kicsit bővebben foglak titeket traktálni eme remekművel.

Sukiyaki Western Django

1. videó - Sukiyaki Western Django Trailer

2007-es japán film, Miike Takashi-tól. A rendező 1960-ban született, 1991 óta készít filmeket. Ezek nemzetközileg vitatott alkotások, közülük többet be is tiltottak, sokkoló jelenetei, a töménytelen erőszak és a szexuális tartalom miatt. Ilyen például az 1999-ben készült „A válogatás” című mű, a szintén 1999-es „Élve vagy holtan”, illetve a 2001-es „Ichi a gyilkos”, amelynek bemutatóján a torontói filmfesztiválon hányós zacskókat kapott a közönség, annyira durva volt a film.

A cím

A film címe Sukiyaki Western Django már tele van utalásokkal. Magát a western kifejezést a régi, amerikai Isten háta mögötti kisvárosokban játszódó filmekre értjük. A spagetti western a western zsánerfilm műfajának európai (olasz) ága és mivel az olaszok nemzeti eledele a spagetti, a név innen származik. Az amerikaiak ezt eleinte gúnynévként használták, ezzel jelezve nemtetszésüket. Itt mivel japán filmről van szó a sukiyakit, mint jelzőt csatolták hozzá. A sukiyaki maga egy japán étel, raguszerű keveréke a gombának, sertéshúsnak, zöldségeknek és a tésztának. Ráadásul bitangul finom.

Maga a Django

1966-ban készült olasz westernfilm. Sergio Corbucci rendezte Franco Nero főszereplésével. Hírhedtté vált brutális, erőszakos jeleneteiről, többet ki is vágtak a filmből. Egy saras, borongós, elzárt western városba érkezik a főszereplő, Django, hogy bosszút álljon felesége gyilkosán.

2. videó - Django (Intro)

- a koporsó a sukiyaki western django-ban is megjelenik és Djangohoz hasonlóan egy gépfegyvert ránt elő belőle a Heike csoport vezetője.

3. videó - Tarantino a filmben

"The sound of the Gion Shoja temple bells echoes the impermanence of all things. The color of the sala flower reveals the truth that to flourish is to fall." – Ezt azt jelenti, hogy a Gion templom harangjai a múlandóság dolgát visszhangozzák. Miszerint, ami virágzik az el is hervad. Maga a sala virág a buddhista hitvilágban is megjelenik, mégpedig úgy, hogy Buddha a sala virágfa árnyékában született.

Fehér és Vörös
Genji és Heike

Amit a videóban most láthattunk, hogy a fehér és a vörös klán – Genji és Heike egymással hadakoznak, amire a fehér és vörös rózsák háborúja allegóriáját alkalmazza a rendező. Az allegória hosszabb gondolatsoron keresztül, részletesen taglalt metafóra, ha esetleg valaki nem tudja így hajnalok hajnalán. Rózsák háborúja néven ismert a York ház és a Lanchaster ház 1455-től 1485-ig tartó, az angol trón megszerzéséért folytatott viszálya. Maga a háború VI. Henrik Lanchester lemondatásával tör ki. Az elnevezés onnan ered, hogy a Lanchester ház jelvényében vörös rózsa, a York ház jelvényében fehér rózsa volt. A filmben van egy rész, mikor a vörös Heike klán vezére pontosan ennek a történetnek a feldolgozását, Shakespeare VI. Henrik című könyvét tartja kezében és cseréli le vele mind az addig olvasott Heike meséit, mind pedig a saját nevét, amit Henrik-re változtat.
A film tele van ehhez hasonló utalásokkal, más filmekből, esetleg történetekből kiragadott elemekkel.
Rögtön a legszembetűnőbb hasonlóságot találhatjuk Sergio Leone Fistful of Dollars című trilógiájában, ami nálunk a „Név nélküli férfi” címen vált ismertté. Miszerint Clint Eastwood-nak, a főszereplőnek nem volt neve a filmben, akárcsak a Sukiyaki Western Djangoban feltűnő idegennek. Még egy párhuzam, hogy mindkét film főszereplőin fém páncél bújt meg a ruha alatt, ami úgy derül ki, hogy többször rájuk lőnek és úgysem halnak meg.

Szintén forrásként szolgált Akira Kurosawa történelmi drámája a Yojimbo, ami 1961-ben készült.

Egy rouninról – gazdátlan szamurájról – szól, már itt láthatjuk a párhuzamot a két film között. A magányos hős karaktere, egy gazdátlan, gyökértelen ember. A rounin egy kihalt városba érkezik, ahol a harcosok szerencsejátékon nyert pénzen hadakoznak. A SWD-ban is megjelenik a pénz motívum – mint a konfliktus kiváltó oka – de egy láda arany képében. Mindkét filmben a hős fegyverével és találékonyságával ügyesen manőverezve kijátssza egymás ellen a két hatalmi tömböt, míg azok szépen kiirtják egymást. A film végén a nézőknek leírják, hogy:
„Few years later, the kid Heihachi, made his way to Italy and was known as a man called Django…”
Ami elég egyértelmű utalás a későbbi Django filmre. Majd ekképp zárul a film:
„… nobody knows whether the roses have been in bloom or not.”
Vagyis nem tudni, hogy virágoztak-e ezek a rózsák valaha, avagy létezett-e valaha ez a két klán. Mindenki döntse el maga!