Darkness: Adolf Hitler

Most egy rendhagyó cikket szeretnék közzétenni. Hogy miért is rendhagyó? Mert e cikket egyáltalán nem terveztem megírni. Egyszerűen az elmúlt éjszaka azt álmodtam, hogy egy posztot írok a Mortem-re és a témája Adolf Hitler volt. Felkeltem és gondoltam oké, legyen így.:D Aztán cikkírás közben találtam egy két dolgot és gondoltam legyen ez egy sorozat. Akkor legyen ez egy sorozat.-mondottam.

Szóval:

1889 április 20-án született Braunau am Inn kisvárosában, ami az Osztrák-Magyar Monarchia területén található. Apja Alois Hitler vámügyi tisztviselő, anyja Klara Pölzl. A család negyedik gyermekeként látja meg a napvilágot. De a felnőttkort csak Adolf és Paula éri el. Apja, egészen negyven éves koráig az anyja nevét viselte (Schicklgruber), mivel házasságon kívüli gyermek volt. Utána a nevelőapja, Johann Georg Hiedler nevét vette fel. Névváltoztatáskor egy hivatalnok a Hiedler-t elírja, így jön létre a Hitler név. Később politikai ellenfelei többször támadják őt azért, mert nem is igazi Hitler. A szövetséges propaganda is kihasználta ezt és "Heil Schicklgruber!" feliratú szórólapokat dobáltak a német városokra.

Apja foglalkozásából fakadóan többször kellett költözniük. Általános iskolai évei alatt még jó tanuló volt, ám első gimnáziumi évében megbukott és évet kellett ismételnie. Hitler ezt később

apjával szembeni lázadásnak nevezte. Ugyanis a fater mindenáron azt akarta, hogy fia kövesse őt a vámtisztviselői pályán, ámde Adolf festő akart lenni. Fontos, hogy nem szobafestő, hanem festő művész!!!XD Találkoztam már olyan emberrel aki szent meggyőződéssel vallotta, hogy Hitler egy szobafestő volt. És a legjobb az egészben, hogy nem tudtam neki megmagyarázni, hogy festő művész volt. Eleinte még röhögtem rajta, de utána már idegesített és otthagytam. Alois Hitler 1903 január 3-án halt meg, 65 évesen. Az iskolai teljesítménye ezután sem javult. 16 évesen érettségi nélkül hagyta ott az iskolát.

Linz-i reáliskolában találkozott zsidó diákokkal, köztük a későbbi filozófus Ludwig Wittgenstein-nel, aki egykorú volt Hitlerrel, de 2 osztállyal fölötte járt Adolf többszöri osztályismétlése miatt. Abban az időben a városban a csehekkel és a szlávokkal szemben éltek. A linz-i újságok szították a feszültséget: a bevándorlók elfoglalják a munkahelyeket, kisajátítják a földeket és növelik a bűnözést. Egyébként a Monarchia nem német nemzetiségű etnikuma ellen is felemelték a szavukat. Így tehát a magyarok ellen is.

1905-től apja halála után kapott árvasági támogatás, valamint az anyjától és nagynénjétől kapott pénzből kényelmesen éldegélt. A bécsi Művészeti Akadémiára kétszer is felvételizett, ám mindkét próbálkozás sikertelen maradt. Ez érzékenyen érintette, de ezután sem keresett más munka vagy másik szakma kitanulásába. Festőként próbált megélni Bécsben. Képeslapokról másolt festményeit turisták és kereskedők vásároltak meg. Becslések szerint az első világháborút megelőző években 2000 festményt festett.

Az antiszemita nézeteket is Bécsben kezdte megismerni. Bécs ebben az időben nagy létszámú zsidó közösségnek adott otthont. Nagy hatással volt rá Lanz von Liebenfels fajelmélete. Hitler elsajátította az "árja faj" felsőbbrendűségébe vetett hitet és azt a nézetet, miszerint a zsidók az árja faj természetes ellenségei és minden probléma okozói a zsidók. Ez az ideológia alapozta meg későbbi politikai nézeteit. De ekkor még nem politizált. Sőt, közeli barátja szerint sokkal jobban érdekelték Wagner operái, mint a politika.

1909-ben (miután másodszor is megbukott a Művészeti Akadémia felvételijén.) Hitler anyagi gondokkal küszködött. Beköltözött egy hajléktalan szállásra, majd 1910 elején egy munkásotthon lett az állandó lakhelye. Segédmunkásként dolgozott építkezéseken valamint továbbra is festett. 1913-ban költözött München-be, miután egy kisebb apai örökséget kézhez vette. Továbbra sem tett semmit azért, hogy valami szakmát szerezzen. Figyelme egyre jobban az építészet és Houston Stewart Chamberlain rasszista írásai felé fordult. Azzal, hogy Németországba költözött, ki tudott bújni az ausztriai hadkötelezettsége alól. De végül is az osztrák hatóságoknak sikerült letartóztatniuk. 1914 augusztus 16-án, miután a Német Birodalom hadba lépett, önkéntesként jelentkezett a bajor hadseregbe.

Az I. Világháború

A 16. bajor "List" tartalékos gyalogezred őrvezetőjeként a háború alatt futárszolgálatot látott el a nyugati fronton. Feladata az volt, hogy az ezredparancsnokság és a lövészárkok közti üzeneteket eljuttassa. 1914 decemberében a Vaskereszt második fokozatával tüntették ki.

1916-ban az észak-franciaországi harcokban lábsérülést szenved, miután felépül 1917 márciusában, a Vaskereszt első fokozatát kapja meg. A felettesei elismeréssel nyilatkozta róla, de a bajtársai közt nem volt túl népszerű a tisztekkel szembeni kritika nélküli hozzáállása miatt. Az 1924-es sörpuccs pere idején így jellemezte ezt:

„A feletteseket tisztelni, senkinek nem ellentmondani, vakon engedelmeskedni."

1918 október 14.-re virradó éjjel brit mustárgáz-támadás során átmenetileg elveszíti a látását. Rövid ideig Belgiumban kezelték, majd átszállították Pasewalk-ba. Itt érte a háború végének a híre.

A Weimari Köztársaság idején Hitler a Nemzetszocialista Német Munkáspárt vezére lett. 1923 tavaszán a kommunista felkelés hírére elkezdte átszervezni a náci pártot. Ekkor vett fel több olyan kulcsfontosságú szerepet betöltő személyt, mint Goebbels, Rudolf Hess, Göring és elkezdte felkészíteni a hadseregét. Ebben az évben robbantotta ki a sörpuccs néven elhíresült felkelést, de a Weimari Köztársaság hadserege leverte a felkelést. Hitler börtönbe került. 1924-ben kezdődött a pere, melyben hazaárulással vádolták, és 5 évre el is ítélték. A landsbergi erődbe szállították, de csupán 1 évig ült börtönben. Ez idő alatt Rudolf Hessnek diktálta a Mein Kampf című könyvét, ami 2 részből áll: az első Hitler életét és pártját mutatja be. A második rész a Nemzetiszocialista párt eszméit, szabályait, és a Hitler-köszönés módját írja le. A könyv egyébként teljes egészében fent van a neten, bárki letöltheti. 1925-ben szabadul a börtönből.

A hatalom átvétel

A gazdasági világválság idején érkezett el Hitler politikai fordulópontja. A válság 1930-ban érte el Németországot. A szociáldemokraták és a többi párt képtelen volt megbirkózni a válság okozta problémákkal. Aztán a semmiből az 1930-as választásokon a Nemzetszocialista Párt 18,3%-ot szerzett és 107 képviselőt küldhetett a Reichstag-ba. Ezzel pedig a második legnagyobb párt lett az országban. Hitler a parasztok, munkások, háborús veteránok támogatására apellált, akik a gazdasági válság legnagyobb szenvedői voltak. A városi munkásság közömbös volt Hitler nézeteivel. Az 1932-es választásokon Hitler Hindenburg (az addigi elnök) ellen lépett fel a választásokon, annak ellenére, hogy a kormány abban reménykedett, hogy náci segédlettel sikerül meghosszabítani Hindenburg elnökségét. De mindkét fordulóban Hitler második lett. Hindenburg győzelme után feloszlatta a kormányt és újat nevezett ki. Ez az új kormány új választásokat indított. 1932 júliusában a náci párt 230 képviselő helyet nyertek, így a legnagyobb párttá váltak. Az új kormány és a Katolikus Centrum Párt tárgyalni kezdett Hitlerékkel az új kormány kialakításáról, de Hitler túl nagy követelményeket támasztott: kancellári címet követelt. Visszautasították, ezzel pedig néhány náci szimpatizánst is vesztettek. 1932 szeptemberében újabb választásokat írtak ki. Az előjelek nem voltak túl jók a náci párt számára, ami be is jött. A november 6-i lezajlott választásokon 2 millió szavazatot veszítettek, 230 képviselő helyett 196-ot sikerült szerezniük.

1933 január 30-án tette le a hivatali esküt Hitler és koalíciós kormánya. A történészek azóta is értetlenül kérdezgetik, hogy hogyan is kerülhetett egy nincstelen, Bécsben még albérletben és hajléktalanszállón meghúzódó, szakma vagy egyéb képesítés nélküli osztrák emberkéből Németország első számú vezetője később pedig Európa meghódítója?

A Reichstag felgyújtása

1933 február 27-én egy Marinus van der Lubbe nevű holland fickó gyújtotta fel, aki magát kommunistának vallotta. A férfi igencsak zavart volt: meztelenül kóválygott a lángoló épületben. A tűzvész után Hitler lesújtott a kommunista pártra. Sokat képviselőt börtönbe záratott, mandátumukat megsemmisítette és koncentrációs táborokba vitette őket. Ezután megszavaztatta a felhatalmazási törvényt, ami diktátori jogokat biztosított neki. Minden más pártot betiltottak. Pár hónap alatt Hitler egyedüli "uralkodó" lett Németországban. Hindenburg 1934-es halála után Hitler a kancellár és az elnöki jogokat összevonta. Ezt a rendeletet egy látszatszavazáson a náci párt megszavazta 90%-os többséggel. Ezután pedig elrendelte, hogy a hadsereg minden tagja esküdjön fel a személye iránti hűségre.

Hosszú kések éjszakája

Ahhoz, hogy Hitler hatalma teljes legyen, párton belül is szükség volt tisztogatásra. 1934 június 29-30 éjszakáján történt. Letartóztatták Ernst Röhmöt, majd kivégezték több SA és a párt több tagját is. Ezután mindenkitől megkövetelték a Hitlerhez való teljes engedelmességet.

Eközben fokozódott a háborús készülődés. 1935 március 16-án bevezették újra az országban a hadkötelezettséget. Németország nyugati határánál megkezdték a Siegfried-vonal erődítményrendszer építését. Ezekkel az intézkedésekkel megsértették a Versailles-i békeszerződés több pontját, de Hitler ez nem igazán érdekelte. 1935 szeptember 15-én meghozták a Nürnbergi törvényeket, mely során megfosztották a zsidókat a német állampolgárságuktól, nem lehettek köztisztviselők, nemzeti hivatalnokok, nem utazhattak és sárga csillagok kellett hordaniuk. Németország nemzeti zászlaja pedig a horogkeresztes zászló lett. Még ebben az évben népszavazás útján a Saar vidéket Németországhoz csatolják. 1936 márciusában a német haderő bevonul a Rajna vidékre. 1938-ban pedig Ausztriába, másnap pedig kimondják az Anschluss-t. 1938 november 9-én történt az úgynevezett kristályéjszaka. A nevet a betört boltok, kirakatok, zsinagógák ablakainak darabjairól kapta. Azon az éjszakán több millió ablaküveget törtek be a náci rohamosztagosok, majd kifosztották őket végül felgyújtották azokat.

1939 szeptember 1-én kitört a II.Világháború, amikor is a német haderő bevonult Lengyelországba.

A kezdeti sikerek után Hitler népszerűsége nőtt. Minden idők legnagyobb hadvezérének nevezték Franciaország elfoglalása után. Mindezek ellenére folyamatos vitában állt a hadvezetéssel. A Szovjetunió elleni vereségek hatására a vezérkar bizalma megroppant Hitlerrel szemben. Ez odáig vezetett, hogy 1944 július 20.-án von Stauffenberg vezérkari tiszt vezetésével bombamerényletet hajtottak végre Hitler ellen a kelet-poroszországi Rastenburgban. A Führer csak enyhe sérüléseket szenvedett. Ezután, valószínűleg a merénylet indította meg benne a pszichológiai összeomlást, értelmetlen parancsokat kezdett osztogatni. Elvesztette a realitásérzékét. A háború utolsó hónapjaiban berlini bunkerébe zárkózott. Elrendelte Németország felégetését. Nem szerette volna, ha az ország az előre nyomuló szovjet és amerikai katonáké lenne. E parancsot a tisztek végül nem hajtották végre. Berlin ostromakor Hitler súlyos mentális problémái miatt beszámíthatatlanul viselkedett. 1945 április 30-án feleségével, Eva Braun-al öngyilkos lett a bunkerben. Május 2-án elesett Berlin. Május 8-án aláírták a kapitulációt és ezzel véget ért Európában a II. Világháború.

És hová tűnt Hitler és Eva Braun teste? Ez egy jó kérdés. Több forrás is állítja, hogy utolsó intézkedései során elrendelte, hogy az ő és felesége testét azonnal égessék el. Mások azt mondják, hogy a Führer teste Szovjetunióba került. Sokan pedig azt mondták, hogy Hitler nem is halt meg, hanem elszállítatta magát.

Egy biztos: Hitler és eszméi beégtek a történelembe.

Megtehettem volna, hogy leírom a teljes II.Világháború menetét, de ezt a posztot egy sorozat első részeként írtam meg. Lesz még folytatás a fajelméletről, árja törvényekről ilyesmikről.