Nyarlathotep: Necronomicon

Kellemes napot minden olvasónak és szerkesztőnek. Nos, ma egy illúzió romboló cikket hoztam nektek. Ki ne hallott volna már róla, vagy tartotta volna kezében napjaink egyik leghírhedtebb "okkult" irományát, az ominózus Necronomicont? A sokat vitatott művel csupán egy a probléma. NEM létezik, vagyis csak ezekben a formátumokban. :D Tehát, nem arról van szó, hogy átírták és kivették volna belőle a "veszélyes" részeket, hanem az a bizonyos emberbőrbe kötött, vérrel írt mű soha nem létezett.

Íme némi információ magáról a műről:

A Cthulhu-mítosz fontos építőelemei bizonyos, az író által elképzelt kultikus tárgyak is. Ezek leghíresebbike a Necronomicon, a Halott Nevek Könyve, amelyet Lovecraft szerint Abdul Alhazred, az őrült arab írt Damaszkuszban , 738-ban, s eredeti címe Kitab Al-Azif, ahol az arab kifejezés bizonyos éjszakai hangokra utal, amelyeket rovarok hallatnak. Régen ezt a démonoküvöltésének tartották. A könyv címének több jelentése lehetséges, Lovecraft kutatói vitatják, melyik a helytálló. Legelfogadottabb a Halott Nevek Könyve (Book of the Names of the Dead), de fordítható a Holtak Országának Kalauzaként is (Guide Book to the Regions of the Dead). A Necronomicon görögből, valószínűleg tévesen alkotott szó, mert szó szerinti fordítása: Halott törvények könyve. A mű természetesen kizárólag Lovecraft fantáziájának terméke, ahogy egy levelében írja: Alhazred alakját öt éves korában találta ki,az Ezeregy éjszaka meséinek hatására, s a később önálló kötet formájában 1973-ban megjelent Necronomicon is Lovecraft műve. A kötetben megtalálható minden, ami az író munkáiban gyakran előforduló „Nagy Öregek" kultuszával kapcsolatos. A könyvre Lovecraft novellái sokszor utalnak, de ritkábban tűnik fel. Először a Randolph Carter vallomása c. novellában olvashatunk róla, de még megnevezés nélkül. A Necronomicon legalább tizennyolc történetben szerepel. Részletes tartalma mindig homályban marad, csak idézeteket ismerhet meg az olvasó. A Necronomicon mellett Lovecraft számos hasonló könyvet bemutat novelláiban, ilyen például a Pnakotikus kéziratok, Dzyan könyve vagy a R'lyeh-i szöveg, amelyek szintén az író fantáziájának termékei.

(Wikipédia)

Felmerül a jogos kérdés, akkor honnan származnak a jelenleg kézen forgó példányok(ezekből amúgy legalább 5 féle verzió létezik :D)? A válasz valójában egyszerű és logikus. Valamikor a 70'es évek tájékán, mikor Lovecraft divatba jött, néhány lelkes rajongó betért ezoterikus könyvesboltokba, a Necronomicont keresve. Az eladók persze értetlenül néztek, lévén nem tudtak ilyen könyv létezéséről. Ellenben rájöttek, amire kereslet van, abból pénzt lehet csinálni, így összedobtak egyet. Szóval ha bármi működik belőle, az megközelítőleg a véletlen szerencse, vagy éppen szerencsétlenség műve. :D Egyszóval a lelkes wannabe boszorkányok és varázslók történetei arról, hogy miféle borzalmak történtek velük miután elolvasták a könyvet, csupán kitalációk. De ha ez nem volna elég, hát közelítsük meg tudományosabban a dolgot.

A Necronomicon cáfolata

Bevezető

A közhiedelemmel ellentétben, a hazánkban két különböző kiadó gondozásában megjelent Necronomicon NEM ősi mágikus grimoire, hanem egy bizonyos Peter Simon nevű 20. századi angol úriember irománya, melyet H. P. Lovecraft munkássága ihletett. Ez ügyben lásd Saddie cikkét (3. melléklet).

Ebben a cikkben inkább a tudományos oldalról közelítem meg a témát s így kívánom cáfolni a Necronomicon írásait, illetve rá kívánok mutatni a könyvben található ellentmondásokra. Én a korábbi, Valhalla páholy kiadó gondozásában megjelent kiadás alapján írtam e cikket, a második, Hermit kiadó általi kiadás nem sokban különbözik ettől.

Még egy nagyon fontos figyelmeztetés annak, aki az ebben a cikkben (is) leírtakra csak legyintene „áh, kis hülyék, nem tudják, hogy a Necro igazi, de majd éééén megmutatom nekik!”:

Mielőtt sumer (vagy bármilyen ismeretlen nyelvű) szöveget kezdenénk el kántálni, mormolni, mantrázni, vagy bármilyen módon kimondani: tanuljunk meg sumerül (vagy az adott idegen nyelven)! Lássuk hát a részletes elemzést!

Suméria

18. oldal

Már maga az elnevezés is hibás. A Sumer egy akkád kifejezésből ered, és azt a területi és politikai egységet jelöli, amit ma Dél-Irakként ismerünk. A sumerek saját magukat kumegir-nek nevezték, országukat Kengirnek, vagy Kingirnek.

19. oldal

Nem, Chutulunak, Azathotnak, Shub Niggurathnak NINCS még névleg se párja a sumer panteonban (lásd 1-es melléklet).

Nem, az Enuma Elsih NEM sumer teremtéstörténet, hanem mesterségesen átszerkesztett és erősen kibővített sumer iratok babiloni átírása (a babiloniak annyira voltak sumerek, mint a románok székelyek).

A sumer nyelv nem ismert kutu, vagy cutha szót.

20. oldal

Azag-Thoth. Azag valóban létező sumer szó, jelentése: tabu (azag: taboo.), szemben a könyvvel, ami azt állítja: boszorkánymester. A boszorkány sumerül * um-ma: elderly lady; witch ('old woman' + 'to bind').* azaz umma. Boszorkánymester szó nincs, vagy még nem fedezték fel.

23. oldal

Aki ismeri a sumer mítoszokat az azonnal átlátja ezt a botorságot:

„De mi a helyzet Inannával, aki egy egyszerű planetáris istenség női megfelelője volt?”

1. Inanna NEM egy istenség női fele, hanem A Mennyek Úrnője (Nin-An-Na, azaz Úrnő Menny-Nek).
2. az akkádok révén vált planetáris istenséggé –a Vénusz istennőjévé- addig termékenység-istennő volt és már a legkorábbi időkben is így tisztelték.
3. semmiképpen sem „egyszerű planetáris istenség”.

Nem semmisítette meg nővérét (még a kései babiloni és asszír átiratokban is csak megfenyegeti, a sumer eredetiben pedig halottvirrasztásra érkezik, semmiféle hatalomátvételt nem tervez –lásd 2. melléklet)

24. oldal

Nanna valójában csak az akkád térhódítás után kap vezető szerepet, tekintve, hogy az akkádok hold-kultuszt követtek, a sumerek pedig nap-kultuszt.

27. oldal

Pazuzu babiloni istenség, sumer eredetije: Ziusudra. A Bibliában is fontos szerepet kap. Igen, úgy hívják, hogy Noé.

A sumerek nem ismerik el a gonoszt, mint legősibb istenséget! A legősibb istenek a természetes fejlődés során: Inanna, Dumuzi, Utu, ill. An és Ki. Papi szerkesztésben pedig Nammu, An, Ki és Enlil.

43. oldaltól kezdve

Mindegyik varázslat babiloni, vagy asszír nyelven íródott, nem sumerül. Hogy ezt miért fontos szem előtt tartani? Nos, teljesen más nyelvek, más hitvilág, világkép, mágia-rendszer.

Sajnos a varázslatok fordítását nem áll módomban közzétenni, de ezekkel is pontosan úgy szükséges bánni, mint a pecsétekkel és szimbólumokkal: messze kerülni a használatukat.

46. oldal

néhány „sumer” szó. Háát, lássuk:

„

Akhkharu Vámpír” – nem létező szó. Sumer mitológiában nincsenek vámpírok „Alal Pusztító” – alal: pipe, conduit, gutter; pipe for making libation offerings to the deceased (a, 'water', + lal, 'lift, carry'). Magyarán köze sincs a pusztításhoz. „Alla Xul Gonosz Isten”: megint nem talált. Sumerben az isten:dingir. Azonban a Xul (chul, ch mint a skót loch-ban) valóban gonosz, rossz: þul(3): n., evil (vermin + abundant, numerous) [ÞUL archaic frequency: 1]. v., to destroy; to ruin; to harm. adj., bad, evil; hated; hostile, malicious.

És így tovább. Bárkinek szívesen rendelkezésére bocsátok egy online sumer-angol szótárt, vagy megtalálhatjátok a www.sumerian.org alatt is.

54. oldal

Inanna testvére NEM Marduk.

Marduk eredeti neve: Amar-Utuk, azaz Utu Bikaborja. A sumereknél egy mellékisten volt (egy a sok száz közül), mint ahogy Babilon is csak egy poros kisváros volt az6 amoriták betelepüléséig. Marduk csak a Babiloni Birodalomban kap vezető szerepet –de erről később.

Lényeg, hogy Inanna testvére Utu, legalábbis az Akkád korszaktól kezdve, amikortól Nanna is jelentősebb szerepet kap (eredetileg vlsz. Utu volt Nanna és Inanna atyja).

65. oldal

„Sajnos sokan elégszenek meg az első három küszöb átlépésével…”

Ez inkább az író bakija: Ugyanis, amennyiben a Necronomicon „írója”, az Őrült Arab előtt nem létezett a könyv, és a leírt szertartások rejtve voltak, hogyan lett volna lehetséges az, hogy sokan megelégedjenek a könyvében leírt küszöb-átlépéssel?

67. oldal

„Ott van a csataterek halottai mellett is…” nem. Inanna NEM a halál, vagy a halottak istennője, hanem a termékenység és a Mennyek szűz istennője. Még a „háború istennője” is csak az akkádok uralma alatt került be a mítoszokba.

Pecsétek:

1. Nanna pecsétje: legalább egy rossz jel

2. Nebo pecsétje: legalább egy rossz jel, rossz elrendezés

3. Inanna pecsétje: legalább két rossz jel

4. Samas pecsétje: legalább két rossz jel

5. Nergal pecsétje: legalább két rossz jel

6. Marduk pecsétje: legalább öt rossz jel

7. Ninib pecsétje: legalább három rossz jel

Rossz alatt azt értem, hogy hibás, ill. semmiképpen sem alkalmazandó.

69. oldal

„

Marduk Enkitől, Atyánktól származik.” A babiloni mítoszok szerint igen, a sumerek szerint azonban Marduk Utu egyik szolgálója (tehát Utu teremtménye).

Kapuk: Legfontosabb indokok, amiért nem szabad ezeket a Kapukat megnyitni: -nincs zárópecsétjük, csak nyitópecsétek szerepelnek a könyvben -a Kapuk bezárásáról sehol nem tesz említést -itt is számos rossz jelet találhatunk 81. oldal „…mondd el Inanna történetét: hogyan hódította meg az Alvilágot, és győzte le Kutulu-t.” Ez úgy, ahogy van hibás. Mivel Kutulu nem szerepel a sumer mítoszokban, Inanna nem is győzhette le. Az Alvilágot sem hódította meg, hiszen még Inanna látogatása után is Ereskigal volt az úrnője. „Hisz Marduk vágta le az ellenséget…” Abzut nem Marduk, hanem Enki ölte meg az Enuma Elisben. 123. oldal „Ez itt Ninnghizhidda Könyve, ő a Szarvas Kígyó, a Mágikus Pálca Úrnője”.

Hibás. Ningizzida férfi isten. Lásd 1. melléklet Amúgy is minden, a Necronomiconban leírt istenséget érdemes leellenőrizni az 1. melléklet alapján! Erre tehát a későbbiek során nem térek ki egy istennévnél sem. A szférák négy kapujának megnyitása Szintén nincs meg a kapuk zárásának formulája. A „sumer” szövegek meglehetősen gyatrák, például a gyakran ismétlődő ’IA’ sumerül annyit tesz: öt. NNGI: értelmetlen szó. Zabao: nincs ilyen sumer szó (hivatalosan nem használtak ’o’ betűt), ha Za Bau lenne, az annyit tenne: ’Te Bau’. Bau pedig Ninhurság, azaz Földanya egyik aspektusa, a gyógyítás istennője. Tehát ez a sor: „IA ANU! IA ENLIL! IA NNGI! ZABAO!”

Szó szerint ennyit jelent:

„Öt Anu! Öt Enlil! Öt Nngi! Te Bau!”

Ám hogy lássatok egy teljes szöveg-fordítást, íme:

130. oldal

A Négy Kapu megnyitása

„Mer sidi!

Mer Kurra!

Mer Urulu!

Mer Martu!

Zi dingir Anna kanpa!

Zi dingir Kia kanpa!

Utuk xul, ta ardata!

Kutulu, ta Attalakla!

Azag-toth, ta kalla!

Ia Anu! Ia Enlil! Ia Nngi!

Zabao!”

A fordítás:

Mer: sokféle jelentése van: viharos szél, veszélyes vihar, észak, északi szél, harag, düh, vállszíj, öv, kígyó, hatalmasat üt, haragos, mérgessé válni

Mindenki kedvére válogathat.

Sidi: ilyen szó nem létezik, ami legközelebb áll hozzá: sed, vagy szed, annyit jelent: hideg, hideg víz. A szi-di összetétel jelentésének rengeteg variációja lehet (kb. 30), de mesterségesen összerakni őket olyan, mintha a tőgy és a kardántegely szavakból alkotnék egy kardántengelytőgy szót. Értelmesnek tűnik –annak, aki nem tud magyarul.

Kurra: ’a földé’

Urulu: Ha az Uru és a Lu szavak összetétele, Uru: város, település, villám, Lu: ember, férfi.

Na, és ismét itt lép be a képbe a sumer nyelvtan. Ugyanis bárki laikus azt mondaná: ja, ha város-ember, akkor biztosan városi embert jelent. Sajnos nem nyert. A sumereknél előbb az alany jött, majd a jelző. Lényegében, mintha a magyar nyelvben megfordítanánk az összetett szavak sorrendjét. Lugal: Lu+gal=ember+nagy ->nagy ember, vezető, király. (N)Inanna: nin+an+na= úrnő+ég+nak/nek ->Mennyek Úrnője.

Így az Urulu az első esetben Emberes várost jelent.

A második lehetőség az Ur és az Ulu szavak összetétele. Úr várost jelent, Ulu vihart. Így annyit jelent: Vihar(os)-város.

Martu: Közel-Kelet nyugati sivatagos részét hívták a sumer időkben martunak, illetve az itteni lakosokat is. Sémita pásztornépek voltak.

Zi: lélegzet, lélek

Anna: égnek, égé, bádog, igen.

Kanpa: értelmetlen ebben a formában

Kia: vizes hely, a víz helye

Utuk: napistené

Xul: gonosz

Ta: természet, karakter

Ardata: értelmetlen ebben a formában

Kutulu: ilyen szó nincs a sumerben, de ha sumer szó lenne, akkor a következő szavakból állna (legvalószínübb esetben, ismerve a „jelentését”): ku (vág), kur (föld, vidék, alvilág), tu (kiűzés, ördögűzés, fürdés, stb.), lu (ember). Tehát a kutulu legvalószínűbben a Kutu embere lenne, azaz a „kiűzött föld” „ördögűzés alvilága” stb. embere. A Necronomicon bevezőjében „alvilág embere”-ként szerepel.

Sumerül, legegyszerűbben az „alvilág embere” „lu kurra”, vagy „kurlu”

Attalakla: értelmetlen ebben a formában

Azag-Thoth: Tabu-Thoth

Kalla: Üresség, Alsó Világ

A szavak ismeretében a teljes szöveg fordítása tehát:

„Haragos hideg víz!

Haragos Földé!

Haragos Viharos Város!

Haragos Martu!

Lélek isten Égi/bádog Kanpa!

Lélek isten Vízhely Kanpa!

Napistené gonosz, természet/karakter Ardata!

Kiűzött föld embere, természet/karakter Attalakla!

Tabu-Toth, természet/karakter Alsóvilág!

Öt Anu! Öt Enlil! Öt Nngi!

Te Bau!”

Aki ezzel Kaput nyit, az meg is érdemli!

„a sötétség trónján ülő Bolond isten sikolyai.”

Lássuk tehát az Alsóvilágot uraló sumer isteneket:

Kezdetben, amikor létrejött az Alsóvilág, Kur, a Sárkány őrizte, ő a Földanya megfelelője. Majd Ereskigal került a trónra, férje pedig Gudgalanna lett, avagy a Mennyek Nagy Bikája (hogy bolond lett volna, nem tudni, de hogy termékenységisten volt, az biztos. Igaz, minden férfi bolond, aki megházasodik, de hogy sikoltozni kezdjen?).

Gudgalannát Gilgames és Enkimdu ölte meg, így Ereskigal megözvegyült, de később összeházasodott Nergallal, aki szintén nem valami hűű de gonosz, meg bolond isten volt, tekintve, hogy An és Enlil asztalánál ült a mennyekben, onnan szállt alá. Ő a háború istene, Európában Marsként vált ismertté.

Hallotta valaki Marsot sikoltozni? Ugye, hogy nem.

Előkészítő varázslat a Cutha…

Hibás az egész. Inanna alászállását próbálja utánozni. Kár, hogy a Kapuk őre Neti.

145. oldal

Humbaba-t NEM Marduk győzte le, hanem Gilgames.

Ötven nevek könyve

Akinek van egy kis esze, messzire elkerüli ezeket a szimbólumokat. A nevek eredetisége is bizonytalan, hiszen az ötven név valójában Enlil ötven neve. Mardukot tuszkolták az amorita papok Enlil helyére, miután leigázták Sumert. Marduk, mint írtam már, egy mellékisten, papi kreálmány a „hatalmas” Marduk. Mintha holnaptól Jézus Krisztus helyett egy pufók kis barokk angyalkát kéne a keresztényeknek imádni Isten egyszülött fiaként.

167. oldal

A magan szöveg

A szerző azt írja, hogy „az Ősi Hit” maradéka, „olyan kultuszé, amely még Babilon építése előtt létezett”.

Tehát sumernek akarja beállítani –és ez a legnagyobb csúsztatás a könyvben.

Ugyanis ez a „Magan szöveg” más néven Enuma Elisként ismert, ami annyit tesz: Amikor Fönt. Ugyanis a sumerek (és később a babiloniak és asszírok is) könyvtáraiban az első sor alapján katalogizálták a szövegeket. Az Enuma Elis az az amorita (babiloni) papi kitaláció, ami egyrészt a sumer teremtésmítoszokat összefogja, másrészt hozzákeveri a saját sémita pásztornépük mítoszait, és új istenük hatalmának és kultuszának erősítésére betoldják Enlil helyére Mardukot.

Magyarán az Enuma Elis bőven nem sumer. És még kevésbé ősi- hiszen az első sumer teremtéstörténet körülbelül 1500-2000 évvel előzi meg.

Ha elemeznénk az Enuma Elist, könnyedén rájöhetnénk, hogy hasonló eszközökkel operáltak már akkor is a papok és teológusok, mint a kereszténység idején: a régi istenekből gonosz istent csináltak, amely isten kultusza pedig túlságosan erős volt, azt beolvasztották a saját vallásukba, mint valamely alacsonyabb rendű istenséget.

Urilia szöveg

Nos, ez a Necronomicon legkevésbé ajánlott része. Itt is tele van hibával a szöveg, de a jelek miatt senkinek sem ajánlatos használni.

192. oldal

Huwawa mint gonosz démon:

Humbaba az északi Cédruserdők őre volt, még Enlil állította oda őrnek. Gilgamesék megölték, és emiatt az Isten egy csöppet mérges volt rájuk. Humbaba annyira volt démon, mint Pazuzu (aki, ugye tudjuk, Noé volt).

193. oldal

Pazuzu mint a sötétség angyala:

Lásd pár sorral feljebb.

Összefoglalás

Remélem, ezzel a cikkel sok félreértést és tévhitet sikerült szertefoszlatni. Hiszen nincs veszedelmesebb, mint hamis illúziókba menekülve olyan hatalmakkal játszani, amik elnyelnek a legkisebb hibánál.

Érdemes megismerkedni az ősi kultúrákkal, a sumerekkel, akkádokkal, babiloniakkal, stb., de először mindig a tényeket vegyük figyelembe!

Persze, könnyebb és csábítóbb hinni valami misztikus, hatalommal kecsegtető, magunkat különbnek, nagyobbnak beállító dologban, mintsem hogy kinyissuk a szemünket és meglássuk azt, ami van.

Ez fokozottan igaz a Necronomiconra is. Láthatjuk, rengeteg benne a hiba, nem csak a sumer (és babiloni) nyelv terén, hanem a fogalmak, mítoszok, a vallás terén is.

Szerepjátékhoz ideális kiegészítő könyv –hiszen remekül szerkesztett. Ugyanakkor valódi, mágikus használatra senkinek sem ajánlott –ki menne vadászni olyan puskával, ami bizonyosan megsebez minket is, akár halálosan is?

A szerző Usuman, 2003. szeptember 10.

Nos, remélem érdekesnek illetve tanulságosnak bizonyul majd az iromány. Egyébiránt, komolytalanra fogva, akiben még mindig ég a vágy, hogy mérhetetlen vénekkel kommunikáljon, annak itt van ez :D: