Neo Radlen: kezdet.

Üdvözletem mindenki számára eme hideg, elcseszett reggelen:)

Mivel ez az első bejegyzésem, úgy döntöttem, nem már előre "elkészített" témát fogok megosztani veletek (értsd:film, zene, stb) hanem érdekességképpen egy saját szerzeményt fogok publikálni. Ha egészen őszinte akarok lenni (márpedig az leszek) ezt a művet nem eme történelmi pillanat alkalmára írtam, hanem pár héttel ezelőtt, egy volt múzsa ihlette délutánomon, az Ő számára. Ettől függetlenül, szerintem senki nem fog rám megharagudni ezért, mire a végére ér.

Jó szórakozást kívánok mindenkinek!

"Álmodtam egy világot magamnak. Minden tökéletes volt, hibátlan, s ideális. Egymagamban voltam, de mégsem voltam magányos. Nem tudtam mit jelent. Ez a szó: magány. Ismeretlen fogalom volt a szókincsem tárházában, noha voltak magvas gondolataim, mik az idő során sorra kicsirázva várták, mielőbbi megvalósíthatóságuk millenniumát. Nem voltam bőbeszédű, sőt, inkább csak jelzésekkel adtam életjelet magamról a külvilágnak. A társadalomtól elzárkózva tengettem nyugodalmas mindennapjaimat, egy saját, külön kis álomvilágba zárva, ahol nem törnek rád a szomszédok, ahol nem zaklatnak a pénzbehajtók, ahol nem mérgeznek a passzív dohányosok. Egy olyan helyen voltam, ahol mindig kényelembe helyezkedve várhattam, miként folytatódik a film. A film melyben képkockák peregnek le diaként szemem előtt, amiket egyszer majd meg kell élnem, a nem oly távoli jövőmben. Kárhozat, vagy áldozat? Ez a két elrendeltetett út volt számomra. Akármelyiket is választom, mindenképp negatívumokat vonz maga után. Egyiknek hála a pokolra kerülve várhatom roston sült barátaim eltorzult lelkét, amint alászállva mi magunk leszünk egy feljebbvaló hatalom grillpartijának bacon falatkái. Másrészről lehetek még egy a társadalom szennyének kiszolgáltatott ócska báb, mely elrongyolódva épp csak felhasználható, a felettünk élő mindenhatónk palotájának márványköves padlóját áttörölgetni. Sehol sem érvényesülhetek, így hát várok még. Nem érettem még meg erre a világra. Akár a jó gyümölcs, úgy én is a korral nemesedek. És hát ki akar Twist Olivérként a világ fattya lenni, ha lehetnék nem csak a magam, de még akár a világ ura is! Évszázadok bölcsességének szikrái cikáznak keresztül agyamban, a kedves kis álmodozásom közepette. Bár csak tudat alatt éltem meg kiegyenesedésünk korszakát, csak lélegzetvételnyi időre sikerült a Kolosszeum perszelő homokjába dugni mezítelen lábamat, s érezni amint felperzseli talpam alatt a bőrt, látni, ahogy birodalmak dőlnek sorra romba, lángba borulva, hamut s füstöt nyelve. Átélni azt, amint megalomániás fanatikusok ölnek halomra népeket vallási, vagy politikai okokból. Mégis úgy érzem, én is jelen voltam ezen idők alatt. Én nem akarok egy ilyen számító, és kegyetlen valóság részesévé válni. Jobb nekem itt, elburkoltan az emberiség szennyétől, egymagamban, a mesékbe illő ártatlan gondolataimmal. Oldalamra fordulok hát, s alszom tovább, de várj, hisz nem tehetem már. Érzem, ahogy az izolált éléskamrám összeomlásra készül, ahogy minden, amit számomra ideálisan a polcokra helyeztem aláhull, s szilánkosra törik. Érzem a fájdalmat, amint ezek a szilánkok köddé válva engem fojtogatnak, s kínoznak, amiért elárultam őket. megjelent előttem a vakító fény, mely egy új s felfedezetlen világ kapuja, mely megváltást nyújt a hozzám hasonló bebörtönzött egyedeknek. Ahogy egyre közelebb jutok a szikrázó világosság alagútjának végéhez, hirtelen eszméletemet vesztem, s minden elsötétül előttem...

-Gratulálok anyuka! Kisfiúk született!!
Hangzott a nem túl őszinte boldogsággal átitatott kijelentés, miután átéltem életem első szexuális zaklatását, egy gumikesztyűs paraszt seggre pacsizós perverziója révén...

Üdvözlet emberiség, a világra jöttem, s közlöm, nem adom fel ily könnyedén... "

Megjegyzés: Az esetlegesen fellépő névbeli hasonlóságokból következő félreértések elkerülése érdekében megkérnék mindenkit, hogy aki hozzám/nekem szánna valamilyen hozzászólást, az a Radlen nevet használja, mert a Neo-t már egy oszlopos tag birtokolja, s nem szeretnénk kellemetlenségeket ebből. Megértéseteket, és közreműködéseteket előre is köszönjük!

Leghamarabb sajnos majd csak este fogok tudni jelentkezni, de igyekszem akkor is megörvendeztetni titeket valamivel. Addig is további szép/szebb napot!