Az azték birodalom, VI. rész

Az azték családok

Az azték család fogalma a társadalom egyik alapegysége volt, a többi társadalmi egység rá épült.

A családokban a férjnek több felesége is lehetett, a házasságot különböző ceremóniák által szentesítették, ám mindig volt egy elsődleges feleség, aki jogosult volt az összes ceremónián átesni. A másodlagos feleségekkel való házasság is hivatalosnak számított, ám csak az elsődleges feleségtől született gyerekek örököltek, így ők számítottak a hivatalos utódoknak. Ennek ellenére a férj köteles volt a mindennapok során minden feleségét egyenrangú felekként kezelni. Így kialakulhattak hatalmas családok is, ám csak a gazdagabb rétegek engedhették meg maguknak, hogy poligám életformát folytassanak, a szegényebbek általában csak egy feleséggel rendelkeztek.

Bizonyos értelemben a társadalomban a férfiak domináltak, ők töltötték a családfő szerepét. Ennek ellenére a nők is helyet kaphattak a hatalomban, bár a birodalom korai időszakokban sokkal befolyásosabbak lehettek. Általában a nőkre bízták a háztartás vezetését, akik még bizonyos üzleti ügyeket is intézhettek a háztartással kapcsolatban. Az özvegyeket tisztelet és megbecsülés övezte, tanácsaikat meghallgatták és elismerték.

A házasságtörést viszont halállal büntették. Néhol a válás néhol viszont megengedett volt: a férfi és a nő is benyújthatta, ilyenkor a vagyont kétfelé osztották és mindketten szabaddá váltak.

Házasság és gyerekek

A házasság egyfajta bevezetés volt a felnőtt és független társadalomba. A családnak egy kisebb földterületet, parcellát biztosítottak, ahol elkezdhették építeni saját otthonukat. A férfiak és nők is részt vettek a ház körüli munkálatokban, természetesen a nőknek nagyobb szerepe volt a háztartásban. A különböző hivatások mellett (például földműves, pap, orvos, kézműves stb.) az azték harcosoké volt a legnagyobb elismertség.

A születést és a szülést is a harc egyik szimbólumaként tekintették: az anyaméhben lévő magzat fogoly volt, születésekor pedig küzd a szabadságáért. Mivel szüléskor az anyák is küzdöttek, így a szülés során elhunyt nők ugyanolyan tiszteletet kaptak, mint a harcban elhunyt harcos; becsülték bátorságáért. A születés időpontja is egy szertartásos esemény volt, melyhez egy jóst is hívtak, aki megállapította, hogy a gyerek milyen csillagjegyek alatt született.

Oktatás

A gyerek első éveiben a szülőké volt a gyerek oktatásának és nevelésének felelőssége: az apa a fiúkat, az anya pedig a lányokat tanította. A nevelés meglehetősen szigorú és nyers volt, nyolc éves korig az egyszerű verbális nevelést alkalmazták, a szigorúbb nevelés csak ezután következett, ezzel próbálták meg szemléltetni a durva valóságot.

Apák iskolába viszik gyerekeiket

Ahogy a gyerekek folyamatosan nőttek, a szülők szerepe az oktatásban ugyanúgy megmaradt, de később már iskolába is elküldték őket.

Idősebb családtagok

Ha egy idősebb családtag élete során megmenekült a halál karmaitól /pl. harcok, betegségek/, abban az esetben bekerülhetett az ueuetque-k, a társadalom bölcs idősei közé. Az öregek felajánlhatták tanácsaikat informálisan és tanácsülés előtt is, valamint a családon belül is megbecsülték őket, valamint haláluk is rituális formákat öltött.