Puppet: Az azték birodalom, I. rész

Először is szeretnék elnézést kérni múlt heti inaktivitásom miatt, múlt hetem lényegében ,,mazsolázgatással" telt, így a héten el tudom kezdeni írni a következő nagyobb cikksorozatomat az Azték Birodalomról. Ezen cikkben, egy rövid bevezető után szeretném az Azték Birodalom kialakulásának rövid történetét leírni. A következő cikkekben pedig rátérek a társadalomra, gazdaságra, vallásra és mitológiára, az emberáldozatokra, kultúrájukra és végül a birodalom bukására.

Az azték birodalom kialakulása

Az aztékok a 14.-15. században hozták létre az amerikai kontinensen elhelyezkedő birodalmukat. A birodalom többnemzetiségű és többnyelvű volt, hiszen sok már nép szolgálta őket, vagy lett beolvasztva a birodalomba. A domináns etnikumok a magukat csak mexikáknak nevező indiáncsoport volt, akik az azték elnevezést Aztlan nevű őshazájukról kapták. (Az Aztlan jelentése: A gémek otthona.) Területileg a birodalom a Mexikói-fennsíkon helyezkedett el a Mexikói-öböl és a Csendes-óceán között. A fővárosa Tenochtitlán volt, ami a mai Mexikóváros területén helyezkedett el; leghíresebb uralkodója pedig II. Moctezuma (más néven Montezuma) volt.

A birodalom első hódításai

A birodalom története

A legendák szerint a mexikák az északnyugati területekről, Aztlan és Chicomoztoc területéről érkeztek Mexikó-völgybe. Chicomoztocot más náhuatl-nyelvet beszélő nép őshazájuknak tartották, mint a tepanecsek, aholhuasok és más mezoamerikai etnikumok.

Időszámításunk szerint 1111 körül a mexikák elhagyják Aztlant, hogy Chicomoztoc területén letelepedjenek. A legenda szerint megsértették védőistenük, Huitzilopochtlit, aki a háború istene, egy napisten volt, később Tenochtitlán védelmezője. A sérelem pedig egy tiltott fa kivágása volt, ami miatt a mexikáknak tovább kellett haladniuk dél felé. Az eredeti őshaza, Aztlan egy tó közepén elhelyezkedő mocsaras sziget volt, egyes feltevések szerint Chicomoztoc egy és ugyanaz volt Aztlannal, ám gyakran csak fogalomként utaltak rá. Paul Kirchhoff történész szerint Aztlan létezett, mégpedig a Lerna folyó egyik mellékága közelében, ám akadnak olyan feltételezések, miszerint az őshaza lehetett Kalifornia, esetleg Új-Mexikó.

Chicomoztoc

Az áttelepülés több generáción át tartott, ami papok irányításával történt, a letelepülés periodikusan történt, miközben házakat és templomokat építettek. A Mexikó-öbölbe sok más nép érkezett ezen idő során, al első vándorló csoportba tartoztak például az acolhuak, tenapecak, culhuak, chaleak, xochimilak. A második csoportba például a tlaxcalan nép tartozott. 1248 körül történt az utolsó nép, a mexikák érkezés, akik nem kívánatos helyre telepedtek le. Az első letelepedési területük a Chapultepec tó egy szigetév történt, ami manapság Mexikóváros belvárosa. 1315 körül viszont elüldözték őket erről a területről.

A mexikák érkezése idején már körülbelül negyven városállam létezett, 1300 körül pedig nyolc szövetség alakult a földrajzilag és/ vagy etnikailag egymáshoz közel álló városállamok között.

1325 környékén a mexikák tovább vándoroltak, végül egy égi jel alapján telepedtek le: egy sziklából kinövő kaktusz, melyen egy sas ült. A terület stratégiai szempontból is fontos volt; a védelem jól szervezhető volt, bőséges élelemellátással rendelkeztek, valamint vízi utakon történő transzportáció is lehetséges volt. Az új területük Tenochtitlán lett (a Kaktuszgyümölcs Területe). A mexikák gátakat és kanálisokat építettek, valamint olyan magasan képzettek voltak, hogy a vízszintet is emelni, csökkenteni tudták. Ekkor a városba való közlekedés kenukon és hajókon történt, így a limitált számú ember juthatott be, ezzel a katonai védelem is biztosítva volt.

Tenochtitlán

1391 és 1415 között Huitzilihuitl uralkodott, aki sikeres házasságával magasan képzett katonai és diplomáciai erőkkel rendelkezett. A házasságnak már ebben az időben is fontos szerepe volt a diplomáciai kapcsolatok kiépítéséhez: ha egy kisebb hatalmú uralkodó egy erősebbhez adta a lányát egyfajta informális szövetség jött létre a két uralkodó között.

1428-ban a mexikák uralkodója, Itzcoatl egy hármas szövetséget kötött a Texcoco és Tlacopan városállamokkal, így képesek voltak legyőzni Azcapotzalcot. (Michael E. Smith, a New York-i egyetem professzora a ,,Hármas Szövetség Birodalmának" is nevezte az azték birodalmat, amiben Tenochtitlán városé és a mexikáké volt a domináns szerep. Ezen az éven legyőzik Culhuacant és Huitzilopochot, 1429 és 1932 között pedig Xochimilcot, Ixtapalapant és Mixquicet is legyőzték. Egyedül a Chalca-k mutattak ellenállást, de a problémát végül sikerült kiküszöbölni a városállamaik elfoglalásával.

A hármas szövetség korabeli ábrázolása

A hármas szövetség eredetileg egyenjogú felekből állt, később viszont birodalommá kezdtek formálódni. Hódításaik után mindig új etnikumok kerültek azték területekhez, akik végül 38 tartományt irányítottak. Az elfoglalt városállamoktól, provinciáktól egyfajta hadisarcot szedtek, amely lehetett textil, harci öltözék, étel, só, bab és emberek az áldozati szertartásokhoz.

Hadisarc ábrázolása

1446 és 1453 között pusztító természeti katasztrófák söpörtek végig a Mexikó-völgyben : sáskajárás, szárazság, árvíz, korai fagyok és éhínség pusztította az azték területeket. Az isteneiket kielégíthetetlennek gondolták, így a későbbiekben egyes legendák szerint több mint 80.000 embert áldoztak fel a napisten templomában.

A 16. század kezdetére félelmetes hatalommá vált, a mai Oaxaca és Chiapas területéig terjesztették ki hatalmuk. Az ellenállás gyakori jelenség lehetett a közvetett irányítású birodalom miatt. Ha egy uralkodó pedig feltartotta a sarc fizetését, az azték sereg útra kelt, hogy az uralkodót jobb belátásra térítsék.

I. Moctezuma /1440-1469/az északi területeken elhelyezkedő Tlaxcalla területeket hódította meg, a tlaxcalakat bekerítették, így kiszorítva őket a kereskedelemből sok árucikkből hiányt szenvedtek. A tlaxcalak ellen folyamatos harcot vívtak, ami az emberi áldozatok szerzésének szempontjából kimondottan előnyös volt. A spanyolok érkezésekor viszont a tlaxcalak termőterületeket ajánlottak a konkvisztádoroknak, hogy segítsenek nekik az aztékok ellen. 1519-ben létrejött a spanyol és tlaxcala szövetség, ami Tenochtitlán bukásához vezetett.

Mindeközben, 1502-ben II. Moctezuma Xocoyotl (a fiatalabb) megörökölte a ,,trónt", mint újonnan választott tlaotlani (uralkodó). Ez idő tájt Tenochtitlánt számtalan csapás érte, sok törzs lázadt az aztékok ellen. Végül 1519-ben Hernán Cortéz és a konkvisztádorok érkezése és a Veracruzból indított hódító hadjáratok során az aztékok egykor virágzó birodalma mindössze két év alatt teljesen megsemmisült.