neo.Crysis: Mortem Autonomy II.

Cikkem első részében a népi hagyományokat fogom alapul venni, amik néhol komikusak, néhol pedig kissé ijesztő fekete humorra hasonlatosak. Népi hagyományok alatt a falvak és kisközösségek halállal kapcsolatos felvetéseit és megfigyeléseit értem.

MORTEM AUTONOMY II.
Nagyszüleink félelmei
(népi hagyományaink)

Én személy szerint semmiképpen sem hiszek bennük és alaptalannak tartom őket, hiszen a felsorolt példák alapján már jó néhányszor meg kellett volna halnom már-vagy akár a kedves olvasóknak is egyaránt-beteljesülő jóslataik száma és valóságalapja statisztikailag talán az álmoskönyvekhez hasonlatosak, hisz ott is minden az általánosításokon alapszik-itt a pedig a helyi közösség "megfigyelésein".

A halált közvetlenül megelőző jeleknek feltehetően az a funkciójuk, hogy a nagybeteg közeledő halálának kifejezésére tapintatos megfogalmazási lehetőséget kínáljon fel a környezet tagjai számára, akiknek a küszöbön álló esemény tudatosítására kell törekedniük. Annál is inkább feltételezhetjük ezt, mivel ezek az előjelek a ténylegesen is élete végén lévő, nyilvánvalóan nagybeteg személy körül „nyilatkoznak meg”.

Így igyekeznek megvédeni a közösséget a váratlanul bekövetkező veszteség bénító sokkjától. Minden halált, betegséget, nem konkretizált veszélyt hirdető előjel tulajdonképpen egy-egy jelképesen megfogalmazott „memento mori”.

Mindenképpen érdemes viszont megszemlélni,
milyen dolgoktól rettegtek nagymamáink-nagypapáink!

Mégis említésre méltóak viszont ezek az általánosítások, hiszen elődeink rengeteg figyelmet fordítottak a természet megfigyeléseire, hogy felkészülhessenek a természetfölöttivel szemben.

Ezek a jóslatok és előjelek, melyeket leginkább haláljóslásnak neveztek, nem egyértelműen és nem közvetlenül előzte meg a haláleseteket!

A halálra vonatkozó jóslatok a népi hiedelmek szerint általános jóslatok, melyek az ember életfordulóihoz és a naptári év fordulóihoz köthetőek. Általában hozzávetőleges becslésekkel utal, azaz az életkort szerint, például a házastársaknál kijelöli, melyikük hal meg előbb ezen hiedelmek szerint.

Elmondásaik alapján léteznek megelőző, követő és kísértő jelek is. Mielőtt néhányat sorra vennénk, vegyük figyelembe a két fő irányt, úgymint az egyik megközelítőleges utalásokat tesz, míg a másik pontos időpontot jelöl meg. Ezek után az egyén lehetőségeit számba véve alakíthatja sorsát, betartva a halál elkerülhetőségére vonatkozó népi tilalmakat.

Az újszülött gyermekeket máris megfigyelés alá vonták-úgymint a gyermek születési körülményei és az időpont- és már azonnal a halálára következtettek ezen megfigyelt adatok alapján. :D

●az augusztusban született lány harmincévesen meghal
●Az áprilisban született gyermek akasztással múlik ki
●Ha a köldökzsinór az újszülött nyaka köré csavarodik, akasztással múlik ki
●Az ilyen hiedelmek mellett tapasztalatok, megfigyelések is helyet
kapnak.
●Általánosan elterjedt vélekedés, hogy azok a gyermekek nem lesznek hosszú életűek,
akiknek szüleik sem voltak azok.
●Életrevaló, okos kisgyermek korán meghal
●Ha a kisgyermek hasra fekszik, úgy alszik, azt tartják róla, hogy a föld alá búvik, hamar meghal
●Ha az üres bölcsőt ringatják, gyermekhalál lesz
●Keresztelő után a keresztelőtakarót a tükörre kell tenni, mert ha a kisgyermek meglátja a tükörképét, három nap múlva meghal

A halálesetek, temetések alkalmával is adódhatnak olyan jelek, amelynek a helyi hagyomány további halálesetekre következtet.

●Így például hogy ha a halott szeme nyitva marad, akkor még vár valakit maga után a rokonságból.
●Ha a halott arca öreggé válik, akkor öreg, ha fiatalossá, akkor fiatal lesz az utána következő

Az év ünnepei közül Luca napja, karácsony és szilveszter, illetve újév a kiemelkedő haláljósló napok.

●A csiki székelyek például Luca napján pogácsát formáznak, abból egyet ki-ki magának választ, vagy nevét egy cédulán belerejti, s baromfi tollát főzi bele. Akinek a kisütés után elég a pogácsáján a toll, a következő esztendőben meghal.
●Országszerte ismert szokás szerint karácsony estéjén fél dióhéjban a család minden tagja vizet tesz ki az ablakba. Akiéből reggelre hiányzik a víz, az csak a következő évet éri meg.
●Általános az alma-, dióválasztás szokása, amikor is az számíthat rossz kilátásokra, akinek a férges, rossz gyümölcs jut
●a család tagjai karácsony este fahasábokat választanak maguknak, azokat függőlegesen felállítják, vagy a tűzhelyhez támasztják, s az éri meg csak a jövő évet, akinek a fahasábja elől az éjjel.
●Ugyancsak karácsony este sok helyen a tűzhely hamvából sírformát alakítanak ki, s akinek reggelre behorpad a hamusírja, az nemigen számíthat egy évnél hosszabb életre.
●Szilveszterkor Mátraderecskén éjfélkor háromszor kell a házat körülszaladni, majd az
ablakon benézve meglátható, ki lesz a halott jövőre-ennek az az előnye, hogy aki szalad, az már biztosan nem fog meghalni..:D
●Újév első napján vagy esztendő utolsó éjszakáján éjfélre, tizenkettőkor, egyedül egy szobába a tükörbe kell nézni, és amikor tizenkettőt üt az óra a tükörbe megjelenik koporsóba az, aki abba az esztendőbe meghal a családból. :S

De halálra vonatkozó jóslatok olvashatók ki természeti jelenségekből, emberek, állatok viselkedéséből, nyilvánvaló okkal nem magyarázható eseményekből is.

●Például ha a temető felett hulló csillag, üstökös tűnik fel, az háborút jelent.
●Hosszan tartó, szeles idő sok akasztott lesz vagy van.
●Ha Pál fordul köddel, sok ember hal döggel, tartják Békésben.
●Ha gyermekek temetést játszanak, valaki meghal a családból.
●Ha asszony fésülködéskor kihagy egy hajfürtöt, meghal valaki a rokonságból.
●Ha véletlenül egy asztalhoz tizenhárman ülnek le, egy közülük meghal hamarosan.
●Ha disznó túrja az udvart, valamelyik házbelinek a sírját ássa.
●Ha sütés közben a kenyér kereszt alakban megreped, halált jelent.
●Ha az asztal megreped, halált jelent.
●Széken azt tartják, hogy ha a tányér a falról lehull s eltörik, halált jelent.
●Ha recseg a bútor, halott lesz).
●Ha valaki után kinyílik az ajtó, annak halálát jelenti.
●Erdély-szerte ismert hiedelem szerint, ha valaki tavasszal elsőként fekete-sárga pillangót lát meg, annak számára ez rossz hírt,
●betegséget, sőt halált jelenthet, volt ahol a Szent György-nap előtt látott lepkére
●kiköpnek, mert az a lelket akarja kicsalni az emberből. E hiedelmek a halálpillangó
képzetköréhez tartoznak.

A hagyományőrző falvakban számon tartanak olyan előjeleket, amelyek két-három nappal, huszonnégy órával előzik meg a halálesetet. Különösen az állatok viselkedéséből következtetnek erre: kutya magas hangon üvölt, vonít, kaparja a ház falát, tövét, befelé, a pitvarba ugat, a házbeli beteg halálát jelenti.

●Ha a kuvik, bagoly, halálmadár, táltosmadár száll el az ablak előtt, és rikolt vagy a háztetőre száll, kuvikol: a házbeli halálát jelenti.
●Csirke, tyúk kukorékolása halált jelent, csakúgy, ha a denevér a kéménybe száll.
●Országszerte, így Székelyföldön is a harangok szavából olvassák ki a rossz előjelet: ha
szombaton nagyon sír a harang, halott lesz (Háromszék). Ha a harangozás bevégeztével az ütő
még egyet kondul, halottat jelez. Ha harangozáskor az óra is megszólal, halottat
jelez.
●Vagy lakóháznál nem szabad temetési éneket énekelni, mert valaki a háziak közül meghal.
aprómarhát nem szabad az udvarba temetni, mert valaki meghal.
●a halottat nem szabad kutyának, macskának átugornia, mert visszajön valakiért.

A halált közvetlenül megelőző jelek közül igen gazdag a halált jelentő álmok csoportja. Az álomjóslatokról azt tartja a nép, hogy vagy három napra, vagy egy hétre teljesednek be.

●Országszerte ismertek valamely testrész elvesztéséből, megsebzéséből, rokon vagy közeli hozzátartozó elvesztését kiolvasó álmok: ha valakinek álmában kihúzzák a fogát, és fáj, közeli hozzátartozóját veszti el, ha nem fáj, távoli rokont.
●Hasonló a jelentése azon álmoknak, amelyekben valaki valamely ruhadarabját veszti el, illetve veszik el tőle.
●Bizonyos álombeli tevékenységek is kifejezetten közeli halálra utalnak, így például a
meszelés, az árok-, gödörásás, kenyértészta-dagasztás, a kenyér sütés közben megreped, a piszkos, hínáros vízben való gázolás
●Halottakról szóló álmokból, is gyakran olvasnak ki közeli halált: úgy hiszik, hogy akit
álmában halottja szólítgat, hív, hamar meghal.
●Aki álmában halottját megcsókolja, nem soká él, az ellenben, akit a halott csókol meg, hosszú életet remélhet.
●Országszerte ismert hiedelem szerint, aki álmában meghal, halottként látja magát,
az hosszú életre számíthat.
●Állatok álombeli szerepléséből is kiolvasható a halál közelsége: például ha fehér ló áll
az udvaron vagy disznó túrja a kaput, udvart.

Remélem mindenki megtalálta e gyűjteményben azokat, amelyeket ő is hallhatott nagyszüleitől gyermekkorában, vagy amiről már olvasott előzetesen-de biztosan akadtak közöttük olyanok is, amik az újdonság erejével hatottak rátok.

Szerintem akár hiszünk, akár nem ezekben a népi hagyományos emlékekben, mindenképpen érdekes olvasmányt nyújtanak elődeink gondolkodásáról.

A sorozat következő fejezetében a halálnemeket vesszük sorra!