Nem felejtkeztem el erről a sorozatról, ám egészen pár héttel ezelőttig vagy egyáltalán nem álmodtam, ha meg mégis, akkor semmi érdemlegeset. Aztán...
Több álmon keresztül ívelő világvége víziókat láttam. Mind kapcsolatban álltak a nappal, illetve napkitörésekkel. Az első alkalmával a belvárosban(vagy valami ahhoz nagyon hasonlatos helyen) jártam, viasz sárga és vörös színezetű volt minden. Emberek ekkor már alig néhányan éltek a földön, akik megmaradtak már lemondtak mindenről, céltalanul, megnyúlt arccal bolyongtak az utcákon. Mind vártunk valamire, miközben már rég nem számított semmi. Ahogy váltottunk pár szót, kiderült napkitörések zajlanak, az eget is ez színezi skarlát színűre és hamarosan ezek a hullámok elérik a Földet, majd elpusztítják azt. Valójában nem is maga a vég volt nyomasztó, hanem az az érdektelenség és beletörődés, ami átitatta az egész álmot. Ébredés után vagy egy órát félkatatón állapotban töltöttem, csendben lézengtem vagy ha éppen ültem csak néztem magam elé.A második felvonásban, napunk megközelítőleg a tízszeresére nőtt, mélybordóra színeződött, felszínén pedig föld nagyságú fekete szigetek úszkáltak. Ám a belőle kinyúló nyalábok nem lángok voltak, hanem fekete erőteret sugárzott magából, ez fenyegette a földet. Érdekesek voltak a perspektíva/hely váltások, olykor a világűrből szemléltem a napot, de közben 5 emberrel együtt menekültünk a felhevült földön, miközben körülöttünk sorban dőlt romba minden. A menekülős epizód tulajdonképpen annyira nem fontos, a vég kifejlett már annál inkább. Egy ház teraszán úgy döntött kis társaságunk megállunk, itt várjuk meg a sugárzást és premier plan-ban nézzük, ahogy végig söpör a földön. Elbúcsúztunk egymástól, ha jól emlékszem még kezet is ráztunk. Fölösleges volt, mert túléltük :D A hullámok elérték ugyan a földet, és sok minden megsemmisült, de legnagyobb meglepetésünkre velünk nem történt semmi. Ezen a ponton ébredtem fel.
Félreértés ne essék, nem tekintem ezeket megbízható jövő képeknek. Elvégre álomról beszélünk és nehéz, sőt megkockáztatom nem nagyon lehet eldönti hol van a határ az álmodó "én" és a látott dolgok között. Ergo mi az ami belőlem származik, s mi az előre jelzés része. Remélem azért érdekes volt számotokra. :)
jaj tök rég volt már itt ilyen! nagyon tetszenek az álmaid! :Đ
VálaszTörlés*csapkod* Örülök, hogy tetszik x'D
VálaszTörlésFúú, ezek nagyon tetszenek. Nagyon elképzelhető, meg olyan realisztikus, de mégsem, vagy igen... xD nem tudom, de jó lenne ilyet álmodni. :O
VálaszTörlésSzeretem az álmokat. Ez is olyan filmbeillő. ^^
nightmare: nem rossz gondolat, eladom forgatókönyvnek :D
VálaszTörlésNyarlathotep:
VálaszTörlésCsak vigyázz! Megcsinálják a filmet és a sok világvégemegszálott a követőddé válik, utána le sem lehet majd vakarni őket. xD
Tényleg olyan filmbeillő! Jó tudni, hogy más is álmod ilyen hosszúakat+komplexeket. =)
VálaszTörlésNightmare:
Hiányzol! Remélem majd tudunk beszélgetni vmikor! :)
Dejó egyeseknek hogy ilyeneket álmodnak :D
VálaszTörlésén mostanában csak templomokkal meg kápolnákkal álmodok O_O lehet hogy meg kéne látogatnom egyet XD
__
off:
sajnálom hogy nem tudok aktívan kommentelgetni, mentségemre váljon, ki sem látszom a tanulnivalókból x_x" próbálom ugy nagyjából követni a bejegyzéseket : )
Sűrűbben lennének is lehetnének ilyen álmokról szóló irományok. Én például megálmodtam az egyik előző életemet. Miután lepergett előttem belőle egy részlet akkor szóltam magamhoz, hogy ez egy előző életem volt és kelljek fel gyorsan és írjam le a történteket. Sajnos a lustábbik felem amit nevezzünk 'én'-nek csupán annyit nyilatkozott, h majd reggel lefirkantom. A másik felem kérlelte, h keljen fel mert reggelre elfelejti az egészet, de 'én' nemet mondott és tovább szunyált.
VálaszTörlésReggel miután felébredtem az első gondolatom az volt, h elfelejtettem azt amit az álmomban láttam... no comment (tehát kiderült számomra valós volt az éjszakai csevegésem 'önmagammal', így jártam) szóval lemaradtatok egy faja álomról 'én' hibájából :P