"kamupók": Kósza gondolatok

"A sötétben. Ott lapulnak. Csupán tudom de nem látom őket szívembe mégis dermedt félelmet csepegtetnek. Minél tágabbra nyitom tudatomat, annál több csodát és szörnyűséget pillanthatok meg. Nincs visszaút, a tudás kapujában állok, a kilincsre már rátettem a kezemet. Félek. Nem kétséges. Lenyomom a kilincset és tágra nyitom a poros, nyikorgó zsanéros, széles szárnyú ajtókat. Megnyitom az utat bensőmhöz, de csak lassan, mindent a maga idejében. Aki gyors eredményre vágyik az ráfázik. A negatív oldal jellegzetessége a pillanat heve. Pusztítani gyorsabb, mint építeni."

Csütörtökön végeztem reggel, keveset aludtam utána. Szóval keveset pihent a szemem. Megszereztem a közeli antikváriumból a Vörös Oroszlán-t és végre nem voltam nethez kötve, hogy olvashassam. Ezért elölről kezdtem az egészet, késő délutánra behoztam magamat. Szabad estém volt így tovább haladhattam. Nem mellékesen amikor a smaragd táblás részhez értem az oldalból láthatóan sugárzott az energia, aminek látszatára nem is koncentráltam (ráfoghatjuk a szemem fáradságára). Este viszont különösebb dolog történt. Tisztább lett a látásom egy kis időre. Csupán részleteket látok most is, de már nem kell koncentrálnom rá különösebben és alig vannak zavaró tényezők. Szóval az este folyamán ami a látóterembe került annak koncentrálás nélkül láttam a hullámzó energiáit de ezúttal egészben. Magam sem hittem el. A fáradság és valószínűleg magasabb szintre "szöktem" egy kis időre lehetett a magyarázata a környezetre való érzékenységemnek. Viszont a dolog hátulütője csak ezután jött. A sötétségben valami volt mikor lefekvéshez készültem. Fél tizenegy alig múlt. A konyha korom sötétnek tűnt, alig 3 méter lehetett a fürdőbe vezető ajtóig pároméknál, ekkor úgy éreztem ketté szakadok a fizikai lényemre és a kissé szórakozott, elkalandozott szellememre. Hirtelen körül fogta megmagyarázhatatlan hirtelenséggel feltámadt rettegés a 'szívemet'. Fényt akartam azonnal. Lábaim szaporán siettek a fürdőbe,még azt is elfelejtettem, hogy a konyhában a széket nem tettem a helyére így simán belerohantam. Közben a kezem a fürdőszoba kapcsolója után tapogatózott eszeveszettül. Nem értettem mi történt velem. Később miután lefeküdtem.Fél tizenegy és fél tizenkettő között a telefonom sms-t kapott a rezgés hangja szerint. Felkeltem megnézni, de semmi ilyen esemény nem történt. Értetlenkedtem,biztos másnak a telója volt az enyémen kívül még 3 készülék volt a szobában (ebből 2 kikapcsolva,később kiderült).

Ezt követően érdekes történések szemtanúja voltam. Talán láttam életem első elementálját. Persze a sajátomét. A jobb combom és csípőm környékén egy önmagában fodrozódó, hullámzó,keringő alakzatot. Azért volt furcsa,mert a többi energiám füstszerűen szálltak kifelé belőlem és nem tértek vissza önmagukba...

Furcsa álmok következtek. Engem régebben mindig érdekelt a középkor és azt hittem róla gyermek fejjel,hogy milyen csodás lehetett a lovag, király kisasszonyok, erkölcs és véres csaták miatt. Fiatal voltam és befolyásolt még akkor a sok rajzfilm és idealizált történet. Szóval középkori álmok következtek amikből csak a tekercsekre tudok visszaemlékezni, meg pergamen papírokra rajtuk az ismeretlen nyelvezettel. Az álmot betudhatom a könyvnek amit olvasok :) De ami felébresztett. Azon a helyen ahol beütöttem a sípcsontomat mintha jeges víz cseppent volna rá, rögtön kizökkentem az álmomból, de nem láttam semmit, így vissza aludtam.

Ha mindez nem lett volna elég a telefonomat este egy vízszintes helyre tettem. Hajnali 3 és 4 között ismét rezgést hallottam, de nem néztem meg ezúttal. Viszont reggel láttam, hogy elmozdult. Érdekes. Több mint egy napig tartott az emelkedett állapot, még a munkahelyemen is éreztem a hatását. Reggel,otthon már tova szökött a lopott emelkedett állapot.

És még azt hittem, hogy nem fogok tudni miről írni. Apropó. Nyarlat, Káin igazán írhatna egyikőtök a laikusok kedvéért egy rövid ismertetőt az Interlonról (örülnék neki, mivel nem tudom mi is az pontosan vagy csak sejtem, hogy egy védőháló szerű burok féleség). Akár csinálhatnátok egy szótár cikket is számunkra ezekről a szavakról és kifejezésekről.