Káin: Ím igyen szóla Zarathustra I.

Nos mint ígértem elkezdem megosztani veletek szépen lassan Nietzsche Zarathusztráját. Kérek mindenkit, hogy ehhez mindenképpen olvassa el az Okkult tanok 3. részét különben nem nagyon fogja érteni amit olvas! Kézzel gépelem be, mert a neten sehol sem volt fent a kommunizmus előtti darab! (Ugye tudjuk ez mit jelent, ha kiraknék ide bármit is az cenzúrázott verzió lenne, amúgy van fent vagy 7 magyar PDF de egyik sem az ami nekem van meg .) Én az 1922-es kiadásra vagyok kíváncsi, ezért minden héten kézzel begépelek nektek belőle 1-1 mesét... Sajnos azért ilyen kevés mert ezt is 3 órán át gépeltem és csak ennyi lett :-/ Na nem is húzom a dolgot, íme:

NIETZSCHE ZARATHUSTRA Mindenkinek szóló és Senkinek sem való könyv

Bevezetés
A Zarathustra keletkezése Elisabeth Förster-Nietzsche nyomán

A Zarathustra fivérem legszemélyesebb műve, legbensőbb élményeinek , barátságainak, eszményeinek, elragadtatásainak , az ő legkeservesebb csalatkozásainak és keserveinek története. De mindezek fölé még megdicsőítőn emelkedik legmagasztosabb reménységének, legmesszibb céljának képe. Zarathustra alakja már legkorább ifjúsága óta fivérem előtt lebegett: egykor azt írta nekem, hogy már gyerekkorában látta álmában. Ennek az álomképnek különböző időkben különféle neveket adott :

" de a végén -úgymond egy későbbi feljegyzés- egy perzsának kellett adnom ezt a megtiszteltetést. A perzsák voltak, kik először gondolták végig a történelmet a maga egészében, nagyban. A történelmet, mint a fejlődések sorozatát : Mindegyiknek élén egy próféta áll. Valamennyi prófétának megvan a hazar-ja, az ő ezeresztendős birodalma."

Zarathustra nézetösszessége, valamint a hirdető alakja igen korai eredetű. Aki figyelmesen tanulmányozza 1869-1882-beli hagyatékát, már mindenütt megleli csirájában zarathustra gondolatkörét. A "Wir Philologen" egy helyén már azt mondja:

" Hogy is lehet csak egy egész népet felmagasztalni és dicsőíteni! csupán egyeseket lehet, még a görögöknél is."

"Engem csak a népnek az egyes ember neveléséhez való viszonya érdekel "

"A nagy individuum egészen másként és magasabbra nevelhető, mint ahogy eddig a véletlenek nevelték. Itt van még a reménység: a kiváló emberek létrehozása" (Züchtung-tenyésztés).

" Az emberibb ember (übermensch) létrehozása ,, ezt a kifejezést sokszorosan félreértették. A létrehozás "tenyésztés,, azt jelenti: változások szükségesek az ember számára legmagasabb értékek becslése terén, amely megváltozandó értékek kell, hogy mint a cselekvés és életfölfogás vezetői és nevelői az emberiség fölött uralkodjanak. Az ember süllyedőben van: a pórul jártak és gyöngék uralma mindazt, ami az életet fejleszté, emelé, az erőből fakadt emberi tulajdonságokat, lefokozta, számkivetette. Az értékek új törvénytábláját kell az emberiség fölé emelni, az erős, hatalmas, pompás, élettől forró embert, a maga csúcspontjáig, az emberibb emberig, akit a költő elragadó szenvedéllyel állít elénk: életünk, akaratunk, reménységünk, céljaként. És valamint a régi értékelési mód , amely csak gyöngéknek,szenvedőknek, alulmaradottaknak való tulajdonságokat dicsőítette, végül egy gyönge szenvedő, modern emberiséget vont maga után. úgy az új ellentétes értékelési mód -amely szerint rövidre fogva: mindaz, ami erőből ered, jó, ami gyöngeségből fakad, az rossz- kell, hogy egészséges, erőteljes, életvidám bátor típust és az élet istenítését teremtse meg. Ez a típus azonban nem képlet, nem köd-szürke ezrek múlva eljövendő,meghatározhatatlan jövő: nem darwini új fajta, amiről mit se tudhatni és amelyre törni nevetséges volna, hanem a mai emberiség számára minden szellemi és testi erejivel elérhető lehetőség akar lenni és az új értékkitűzések révén volna elérendő. A zarathustra szerzője megemlékezik minden értékek átértékelésének ama roppant példájáról: a kereszténységről, amely az egész elistenített görög világot és az erős rómaiságot aránylag rövid idő alatt majdnem megsemmisítette vagy átértékelte. Vajon felújított görög-római értékelési mód, a keresztény fogalomvilág kétezer éves iskolázása által kifinomodva és elmélyülve , nem idézhetne elő újból ilyen átalakulást és pedig belátható, számunkra mérhető időn belül, amíg elő nem áll ama nagyszerű embertípus, amely új hitünk és új reménységünk legyen és amelyben való velemunkálásra Zarathustra hív bennünket. A szerző feljegyzéseiben az " emberibb embert" a "legmagasabb tökéletesedés típusának" jelölésére alkalmazza ellentétben a "modern emberekkel" , mindenek fölött pedig Zarathustrát jelöli meg, mint az Übermensch példáját. Hogy miért? Erre a szerző maga felel az " Ecce Homo,,-ban. ( Ecce Homo= Imé az ember! Mint lesz az ember azzá ami) .

" Nem kérdeztek pedig kérdezniök kellett volna, mit jelent Zarathustra neve éppen az én számban, az első immoralista szájában: mert hiszen ennek éppen ellentéte e perzsának roppant egyedül állása, magában állása a történelemben. Zarathustra elsőnek látta meg a jónak s rossznak harcában a valódi lendítő kereket a dolgok forgásában- Ő tette át az erkölcsöt a metafizikai világba magában való erőként, okként, célként. De ez a kérdés alapjában véve válasz is volna. Zarathustra teremtette meg ezt a végzetes tévedést, a morált: tehát néki kell az elsőnek lennie aki felismeri. Nemcsak, hogy néki hosszabb és több tapasztalata van, mint bármely más gondolkodónak-hiszen az egész kísérleti cáfolata az úgynevezett "erkölcsi világrendről,, szóló tételnek- fontosabb , hogy zarathustra igazabb, mint bármely más gondolkozó. Az ő tanításában, és egyedül abban a legfőbb erény az igazság- vagyis a valóság elől megfutamodó "idealista,, gyávaságának ellentéte. Zarathustrának több bátorsága, mint az összes többi gondolkozónak együttvéve. Igazat szólni és jól nyilazni, ez a perzsa erény.- Értenek?... A morál önleküzdése igazságosságból, a moralista önleküzdése áttevődése ellentétébe, én belém- ez jelenti az én számban zarathustra neve. "

ELSŐ RÉSZ

Zarathustra elöljáró beszéde

1.

Amikor Zarathustra harminc éves lett , elhagyta otthonát és otthona tavát és a hegységbe méne. Itt átengedte magát a lelkének és a magányának és ezt tíz évig meg nem elégelte. De ekkor változás állott be lelkében,- és egy reggelen pirkadáskor fölkelt, a nap elé állott s így szólt hozzá:

"Te nagy csillagzat! Mi volna a te boldogságod, ha azok nem lennének , akiknek világítsz! Tíz éven száltál itt fel a barlangomhoz: megelégelted volna fényedet és ezt az utat nélkülem, sasom és kígyóm nélkül. De mi vártunk rád minden reggel , elvettük fölöslegedet és áldottunk érte.

Íme! Megelégeltem a bölcsességemet, mint a méh, amely túlon-túl sok mézet gyűjtött, kéz kell nekem mely nyúljon utána. Szeretnék ajándékozni és osztogatni míg az emberek közt a bölcsek bolondságuknak és a szegények ismét gazdagságuknak örvendenek.

Evégből a mélybe kell leszállnom: ahogy te cselekszel eténként, mikor a tenger alá merülsz s még az alvilágnak is fényt hozol, te dúsgazdag csillagzat! Alá kell merülnöm , ahogy az emberek mondják, kikhez le karok szállani. Áld meg hát, te nyugodalmas szem, aki az igen nagy boldogságot is irigység híján tudod szemlélni. Áldd meg a kicsordulni akaró kelyhet, hogy aranyosan folyjon belőle a víz s mindenüvé elhordja gyönyöröd csillogását! Íme! Ez a serleg újra üresedni akar és zarathustra újra ember akar lenni."

Így kezdődött Zarathustra leszállása...

FOLYT.KÖV.