Ez egy legenda, amire akárhogyan is szerettem volna rákeresni sajnos csak valami ismeretlen nyelven dobta ki nekem (talán izlandi, talán skandináv nyelven). Minden esetre a hely valóságos és a történet szereplője egykor létezett is.
(Könyvből lesz írva, ha valakinek megvan és már ismerte attól előre is elnézést kérek, de nekem ez a kis történet nagyon megtetszett)
(Könyvből lesz írva, ha valakinek megvan és már ismerte attól előre is elnézést kérek, de nekem ez a kis történet nagyon megtetszett)
"A XIII. században a halászok tavasszal gyakran felkeresték Izland mellett a lakatlan Drangey-szigetet, hogy a sziklák között fészkelő tengeri madarakra vadásszanak. Drangey meredeken emelkedik ki a tengerből, ezért a madárvadászok felülről, kötélen ereszkertek le a sziklákon; közülük többen lezuhantak - legalábbis úgy látszott -, és halálra zúzták magukat. Amikor megvizsgálták a köteleket, úgy találták, hogy azokat valaki szabályosan elvágta. Rövidesen mendemondák keltek szárnyra arról, hogy a sziklák között különös lények tanyáznak, akik nem akarják, hogy idegenek háborgassák őket. Az embereket félelem szállta meg.
Ez az állapot egészen addig tartott, amíg Jó Gudmund Arason (1161-1237) Hólár püspöke nem lett. A középkorban Drangey a hólári püspökséghez tartozott, így történt, hogy a püspök elküldte megbízottait a szigetre, hogy ott a szegény nép élelmezésére madarakat és halat fogjanak. Ám a sziklák titokzatos lakói - akár emberi, akár állati lények voltak - ismét csak megölték az oda merészkedőket.
Végre maga a püspök ment el Dragneyre. Előbb az óramutató járásának megfelelően lassan, elővigyázatosan körbe járta a szigetet, azután egy kötélen leereszkedett a sziklákon, miközben szent énekeket kántált és szentelt vizet hintett szerteszét, de senkivel, semmivel nem találkozott. Így érkezett vissza az északi partra. Ahogy a kötélen leereszkedve áldást kezdett osztani, az egyik sziklából váratlanul előnyúlt egy rőt kabátujj, abból pedig egy hatalmas szürke, szőrös mancs, markában tőr volt. Ezzel a tőrrel a mancs átmetszette a püspök kötelének két ágát, a harmadikat azonban nem tudta elvágni, ezt ugyanis a püspök külön megáldotta. Ekkor megszólalt egy hang: "Ne mondj több áldást, Gudmund püspök! A gonoszoknak is meg kell magukat húzniuk valahol."
E szavak hallatán a püspök felhúzatta magát a sziklatetőre és kijelentette: azok a sziklák, amelyeket eddig megáldott, immár biztonságosak, de a még hátralevő útszakaszt nem áldja meg. Ez a megáldatlanul maradt szirt később Pogány Szikla néven vált ismertté."
Ez az állapot egészen addig tartott, amíg Jó Gudmund Arason (1161-1237) Hólár püspöke nem lett. A középkorban Drangey a hólári püspökséghez tartozott, így történt, hogy a püspök elküldte megbízottait a szigetre, hogy ott a szegény nép élelmezésére madarakat és halat fogjanak. Ám a sziklák titokzatos lakói - akár emberi, akár állati lények voltak - ismét csak megölték az oda merészkedőket.
Végre maga a püspök ment el Dragneyre. Előbb az óramutató járásának megfelelően lassan, elővigyázatosan körbe járta a szigetet, azután egy kötélen leereszkedett a sziklákon, miközben szent énekeket kántált és szentelt vizet hintett szerteszét, de senkivel, semmivel nem találkozott. Így érkezett vissza az északi partra. Ahogy a kötélen leereszkedve áldást kezdett osztani, az egyik sziklából váratlanul előnyúlt egy rőt kabátujj, abból pedig egy hatalmas szürke, szőrös mancs, markában tőr volt. Ezzel a tőrrel a mancs átmetszette a püspök kötelének két ágát, a harmadikat azonban nem tudta elvágni, ezt ugyanis a püspök külön megáldotta. Ekkor megszólalt egy hang: "Ne mondj több áldást, Gudmund püspök! A gonoszoknak is meg kell magukat húzniuk valahol."
E szavak hallatán a püspök felhúzatta magát a sziklatetőre és kijelentette: azok a sziklák, amelyeket eddig megáldott, immár biztonságosak, de a még hátralevő útszakaszt nem áldja meg. Ez a megáldatlanul maradt szirt később Pogány Szikla néven vált ismertté."
Ez nagyon jó. Nagyon tetszik! Főleg ez: " A gonoszoknak is meg kell magukat húzniuk valahol." Milyen igaz...
VálaszTörlésNagyon tetszett én még nem olvastam ezt a történetet, vagy lehet hogy igen de akkor csúnyán elfelejtettem O__O
VálaszTörlés