Káin: Ti írtátok

Már régebben volt egyszer kint egy fanfiction, most ismét megörvendeztettek minket vele a lányok! :D Nem is húzom az időt, inkább kirakom gyorsan amit alkottak. Köszönjük, hogy ennyire felizgatjuk fiatal kis fantáziájukat, íme a műalkotás :Đ . A verset Misunak és Lettinek köszönhetjük:

Először is elnézést szeretnénk kérni mindenkitől, akit ez sért, vagy megbánt. Ez a "műalkotás" (Letti : szerintem tök béndzsó, és amatőr xD), egy unalmas délutánon pattant ki két tinilány fejéből. Ha bármi hasonlóságot találsz a Mortem Aeternus két szép szál szerkesztője, és a vers között, az csupán a véletlen műve, meg a te perverz fantáziádé (na meg a mi perverzségünké :P) .

Letti megjegyzése : Ne Misun verjétek el a port, hanem rajtam, az én ötletem volt az egész vers/égetés/hülyeség, ki melyik kategóriába sorolja, ő csak besegített fáradt és beteg elmémnek az alkotásban.

"Kellemes szellemi leépülést, röhögőgörcsöt, Misu/Letti-utálást kívánunk." :)
*adnak egy ölelést, és egy cuppanósat mindenki arcára, aki olvassa, és IGEN, KÁIN IS KAP, MERT SZERETJÜK ŐT IS xD*

I.
Volt egyszer, nem is régen,
Két legény e vidéken.
Írtak cikket sokat sokat,
Rémítették az olvasókat.
Egyik neve Káin,
A haja meg fain.
A másik meg Neo,
A raszta felolvasó.

II.

Egy szép este részegen
Nézegettek félszegen
A másikra, és nosza!
Káin meg is toszta
Neot, aki félt,
Ilyesmihez nem ért.
Káin ebben a mester,
Sok szexet nem restell.
Élveztek is eleget,
Mint a Pride-os melegek.
Az óvszer csak fogyott szépen,
Antibébi-tabi nincsen.
Az nektek nem pálya,
Inkább itt egy szűzhártya!
Nem, csak vicc volt, tényleg.
Hülyítettük a népet.
Vagyis csak őket ketten,
Szépen nézve, megrémülten.
Neo mint egy szűz kislány
Sikított, hangja harsány,
Káin meg csak tömte-tömte
Ánuszrózsát nem kímélve.

III.

Így csucsultak ők készen.
Káin fasza Neon lészen.
Vagyis inkább benne,
Összehengeredve.
Másnap meg csak dúltak fúltak,
Neo látszott szomorúnak.
Szerette Káint, nem titok,
Annak lenni jó dolog.
Káin meg csak hitegette
„Nem jó egy meleg élete!”

IV.

Neo drága elsündörgött,
Feje fölött az ég dörgött.
Kiment hát a Duna partra.
Bubi-fújó – azt a kurva…
Már megint otthon hagyta
Szekrény alján, a mocsokba.
Ettől aztán be-depizett,
Margit-hídra kilibegett.
Semmit nem ér az élete,
Legyen ez a végzete!

V.

Éppen ugrott volna,
Amikor meghallotta,
Káin kiált „Ne tedd Neo!
Alsógatyád kimosható!
Szeretlek én, hidd el,
De ehhez még idő kell!
Legyünk egy pár, nem bánom!
Légy a kúrópajtásom!”

VI.

Neo válasz : „Hagyjál békén!
Még AIDS-em lesz a végén!
Elhajtottál, jól is tetted,
Nincs értelme életemnek!
Már lelkem sincs, megzabáltad,
Komótosan villácskával.
Rossz buzi, te, mintaember!
Kéne egy vegyi fegyver,
Csak ellened, te lábszag!
Azt akarod, idehányjak?

VII.

Káin mondja meglepetten:
”Hát ezt tettem én? Kérem szépen:
Bubi fújó van nálam!
Használom is, a kádban.
Segíthetnél, Neo drága,
Megmoshatnád hátacskámat?”
Neo válasza hangosan,
Boldogan és sikítósan,
Hangzott a szép hajnalban,
Nem lettek ők bajban.
Ide- s tova hallották, ők,
A szorgos munkába menők.

VIII.

„Ez az Káin, gyerünk gyerünk!
Olvadjon egybe testünk!”
Ért el Káin drágasága
A kielégülés kapujában,
Azt a mennyei gyönyört,
Amit meg nem ölt
A szobán átmászó csótányka
Mindhárom-pár ízelt lába.

IX.

„Kéne írni cikket, sokat,
Rémíteni az olvasókat.
Te nem gondolod Káin kedves?
Ánuszrózsád, beled véges.
Kéne egy kis cikközön,
Verssarok, aztán kikötöm
A lábad az ágy mellé,
A kezed meg elé,
Ezt szeretnéd, ugye édes?
A türelmem már véges.
Gyerünk gyerünk, térdre Káin!
Zoknit ne húzz, nem fogsz fázni!

X.

„Neo basszus, nem volt elég?
Amit tegnap este tettél
Velem, és az ánuszommal.
Már az isten sem ver Bobbal,
vagyis inkább robogóval.
Jó volt az a kocogós csaj..
Jézus, miket beszélek?!
Én téged szeretlek!
Drogos agy mondatta velem,
Beszívtam, vagy éppen verem?
Nem tudom már, inkább félek
Cukros bácsitól, a sötétbe.

XI.

„Jól van Káin, megjegyeztem...”
Mondta Neo sértődötten.
„Szerettél te valaha is?
Hagyjuk, ennél rosszabb nincs is!
Átvágtad rasztás kobakom,
Én már nem is folytatom!
Eljátszottad a bizalmam!”
Káin ott állt beszarva.
Mit tegyen most, mit csináljon?
Még egy srácot átvágjon?
Nem, azt soha többé tényleg.
„Neo kedves, kérve kérlek,
Ne haragudjál rám!
Így is ég a pofám!
Fáj a lét, és fáj a csend,
Brutál harc dúl idebent”
Mutatott a mellkasára,
Mellkasa bal oldalára.
Ott dübörgött ketyegője,
S közben Neo fecsegője
Megállt egy pillanatra,
Akaratlan nyitva hagyta.
„Hát gondolkozzál Káin kedves!”
(Alsógatyád most lett nedves)
Mondta Neo, és elsétált,
Ajkain most mosoly bujkált.
Hát mégis őt szereti!
Szereti, és nem engedi!
„Jól van Neo, ügyes voltál,
Megbasztad, és nem utáltál
Mindenkit, aki mozog,
Nem mondtad: „Te kocsog
Húzzá’ má’ el anyádba,
Azzal is egy szobába!”
Jól is tetted Neo drága.
Jobb is lett a világ ma!

XII.

Egy szép nap hajnalán
(Úgy gondolták baszni kár)
Elrontaná az egészet.
„A fene enné meg!
Én most megyek kávét főzni,
Nem tart ébren már a kölnid
Vattacukros illata.”
S ezzel Neo elillanna.
Káin első gondolata:
„Itt az idő, most vagy soha!”
„A kurva gyűrűt hol hagyhattam?
Szoba itt meg van vagy hatvan!”
Így találta meg végre,
Csőgatyája farzsebében.
Átlibben azzal a mozdulattal.
Útjában strázsát áll az asztal
A konyhába, ahol a kávét
Szürcsölgeti Neo, és bámulja a TV-t.

Marha nagyot esik Káin,
Homloka koppan egy sámlin.
Eszméletét el nem veszti,
Testét szilvaszínre festi.
De azért csak térdre áll,
Bár pofikája sajgón fáj.
Ég is, de ez most mellékes,
Fél is, ő nem kellékes.
Neo hülyén nézd most rája,
De belekezd a mondókába.
„Szeretlek, ezt te is tudod.
Sötét szívem érted dobog.
Ezért most romantikusan
Térdre estem brazilosan,
És a kezedet kérem.
Kérlek légy a fele… férjem!”

Neo meg csak ámul-bámul,
Nem szól semmit, tiszta kábult.
Aztán mégis mond valamit,
Totál halkan, nem érteni.
„Káin, édes kicsi szívem.
Április egy most épp nincsen…
Ha nem viccelsz, ez mind itt igaz,
Lelkemet most érte vigasz!
Hogy kellek én még valakinek…
Nem is éppen akárkinek!
A gyűrűdet meg elfogadom,
Szerelmedet viszonozom.
Leszek én a férjed drága,
Kapsz egy csókot pici szádra . ^^

Na most jöhet az oltás! xD
(a visszajelzéseket kommentár formájában kérjük)