Káin: Amit a Mikulásról tudni érdemes.... :Đ

Sziasztok!

Nos a megerőszakolt nők és nedves húscafatok közt, jöjjön egy kis ünnepi cikk. Ha égő ha nem , ma a Mikulásról írok nektek XD. Egy az hogy nem jut eszembe semmi egyéb, a másik pedig: teljesen aktuális a téma :D....

A MIKULÁS

Az ajándékosztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik.

A szintén használatos Télapó kifejezés a 20. század első harmadában keletkezhetett,már a két világháború között is használták a Mikulás szó szinonimájaként. A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány a globalizáció hatására megváltozott: addig amíg a két világháború között a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyasztói társadalmakban egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Mikulás, illetve országonként más-más alak, aki Mikulásunk megfelelője, a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle. :Đ

A Mikulás jelenség kialakulásának története

Egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak és prostitúcióra kényszerülnek. Miklós myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Egyes változatok szerint ezt három egymást követő éjjelen tette, mások szerint három egymást követő évben. Mindkét változat szerint az apa a harmadik alkalommal megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós azt mondta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel.

Szent Miklós fenti legendája és december 6-iki egyházi ünnepe kapcsán terjedt el a 19. században a városokban, hogy a Mikulás az ablakokba helyezett kitisztított cipőkbe szaloncukrot vagy kisebb édességekből és déligyümölcsökből álló piros csomagot tesz december 6-án. Személyesen is lehet találkozni a Mikulással. Ekkor a díszes piros ruhás, nagy fehér szakállú püspököt fekete krampuszok (valójában ördögök) kísérik, és a rossz gyerekeket ijesztgetik, virgáccsal fenyegetik vagy finoman meg is vesszőzik. (Csuhajj :Đ)

A német területeken Mikulás megfelelője a Nikolaus. Nem összetévesztendő a karácsonykor a Jézuska (Christkind) helyett ajándékot hozó Weihnachtsmannal. A protestáns (evangélikus) gyerekek nem december 6.-án várják a Nikolaus-t, hanem saját "Pelzetmärtel" néven ismert ajándékozójukat Szent Márton napján, azaz november 11.-én.

Angolszász területeken (főleg az Amerikai Egyesült Államokban) Santa Claus néven karácsonyi ajándékhozó alakká vált Mikulás, és története szerint az Északi-sarkon lakik. A gyerekek karácsony előtt levelet küldenek neki kívánságaikkal. A Mikulás a Télapó, rénszarvas-vontatta szánjával december 25-én egy éjszaka alatt körbejárja a Földet, és a kandallóra tett zoknikba, harisnyákba apró ajándékokat helyezve lepi meg a gyerekeket, akik tejjel és süteménnyel várják. Skandináviában a sarkkörön túli vidékekhez, hagyományosan Lappföldhöz kötik alakját. A finn Mikulást Joulupukkinak hívják. A 20. században a Szovjetunióban Gyed Moroz, azaz Fagy Apó szorította háttérbe Szent Miklóst, Moszkva és Oroszország védőszentjét. Gyed Moroz újév napján hozott ajándékokat.

Mikulás Magyarországon

A hagyományos ünneplés a városokban és a falvakban az álarcos, jelmezes játék (alakoskodás) volt Miklós-napon, december 6-án, amely nyugatról érkezett Magyarországra. Nem ismert, hogy a népszokás mikor került pontosan Magyarországra, a 18. század végén megjelent tiltás árulkodik először jelenlétéről. A tiltás oka a gyermekek ijesztgetése volt, mivel nem a ma ismert, jókedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém, aki egyszerre jutalmazott és büntetett. (Wááááá nem értem miért nem ez maradt, sokkal izgibb lenne a Mikulás X'D)

Többféle eredetmagyarázat alakult ki, a legelterjedtebb álláspont szerint a rémisztő alak Odin germán főisten továbbélése, akinek kettőssége, a jó és a rossz mutatkozik meg a december 6-i szokásban: jóságos alakja ajándékot oszt, míg büntető alakja ijesztgetett. A falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a lánccsörgető alakoskodás, akit végül kiszorított a jóságos Mikulás.

Az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás a városokban jelent meg először a 19. század végén, valószínűleg függetlenül a Miklós-napi szokástól. A kipucolt cipőkbe és csizmákba ajándékot rakó, éjjel közlekedő Mikulást egyre inkább összekötötték Szent Miklós személyével: amíg a 19. század végén megjelent szótárak a szent püspöki munkáját emelték ki, addig 20. század első felében már jótékonysága került a középpontba, a mai lexikonok pedig szinte csak az utóbbiról emlékeznek meg.

A Mikulás neve

A Mikulás a Miklós név szlovák változata. A köztudatban december 6-a hagyományos elnevezésének számít a Télapóval szemben – tévesen. A szokás és a kifejezés csak 19. század legvégén érkezett Magyarországra, így csupán harminc-negyven évvel idősebb, mint a Télapó szó.

-A Mikulás és megfelelői különféle nevei:

• Amerikában és Kanadában: Santa Claus
• Angliában: Father Christmas
• Baszkföldön: Olentzero
• Brazíliában, Peruban és Spanyolországban: Papá Noel
• Dániában: Sinter Klaas
• Finnországban: Joulu Pukki
• Franciaországban: Père Noël
• Hollandiában: Kerstman, Sinterklaas, röviden:Sint^[5]
• Japánban: Santa-szan (サンタさん^?)
• Kínában: Sengtan Laozsen (聖誕老人, pinjin:shèngdànlǎorén )
• Lengyelországban: Mikołaj
• Magyarországon: Mikulás, Télapó
• Marokkóban: Black Peter
• Németországban: Nikolaus
• Norvégiában: Julenissen
• Olaszországban: Befana vagy Babbo Natale
• Oroszországban: Gyed Moroz
• Romániában: Moş Nicolae
• Svédországban: Jultomten

A Télapó Magyarországon a keresztény hagyományok alapján elterjedt Mikulás alakjával egybemosott képzeletbeli, alapvetően nem keresztény figura a karácsonyi ünnepkörben. A Télapó kifejezés a 20. század első harmadában keletkezhetett, már a két világháború között is használták a Mikulás szó szinonimájaként. A finn gyerekek meg vannak győződve róla, hogy az ajándékot osztogató, jóságos téli szellem hazája az Északi Sark, amelyet csak decemberben hagy el, hogy rénszarvasoktól húzott szánján meglátogassa az egész világ jó gyermekeit. Feladatát elvégezvén egy évre újra visszatér a Sarkvidékre.

-Linkek:

-Mikulás a neten

-Mikulás rendelés

-Mikulás alapítvány

-Mikulás lap

Egy kis szemétség, gyerekek ti ezt ne olvassátok :D

Most jön pár tény ami azt támasztja alá, hogy miért nem létezhet a Mikulás! :O Jöjjenek hátz a mindenki által ismert fizikai törvényszerűségek szerint bemutatottz cáfolat, miszerint: Mikulás nincs!

1.) Jelenlegi tudásunk szerint a rénszarvasok egyik ismert fajtája sem képes repülni. Igaz, a kutatók szerint még kb. 300 ezer élő szervezetet kell tanulmányozni, hogy ezt biztonsággal kijelenthessük, de ezen élőlények többsége valamilyen rovar,vagy baktérium, így kevés az esély a felfedezésre! Ez a tény azonban nem zárja ki a repülő rénszarvasok létezését!

2.) A világon jelenleg kb. 2 milliárd gyerek él (gyerek=18 év alatti személy). A Télapó nem látogatja meg a muzulmán, hindu, zsidó és buddhista gyerekeket, ami a Télapó munkaterhelését 85%-kal csökkenti, tehát marad 378 millió gyerek. Háztartásonként átlagosan 3,5 gyerek van (a népszámlálási adatok szerint), ami 91,8 millió házat jelent. Feltételezzük, hogy háztartásonként legalább 1 jó gyerek van!

3.) Télapónak, a különböző időzónák és a Föld tengely körüli forgása miatt 31 órája van (és nem 24) arra, hogy az ajándékokat szétossza, feltételezve, hogy Keletről Nyugat felé halad (ami számunkra teljesen logikus). Ez másodpercenként 822,6 lakást jelent. Tehát lakásonként 1/1000 másodperce van arra, hogy megálljon, kiszálljon a szánból, leugorjon a kéményen, lerakja az ajándékokat, a kéményen visszamásszon, beszálljon a szánba és a következő házhoz menjen. Ha feltételezzük, hogy a 91,8 millió háztartás a világ különböző részein található, akkor az háztartásonként 0,78 mérföldet, összesen 75,5 millió mérföldet jelent. Ekkor még nem számoltuk bele azt, amit 31 óránként egyszer mindenképpen csinál mindenki, valamint az étkezést stb.

Ez 650 mérföld/másodperces (kb. 1000 km/s) sebességet követel, ami a hangsebesség 3000-szerese. Összehasonlításképpen, a leggyorsabb ember által készített jármű, az Ulysses űrszonda mindössze 27,4 mérföldet tett meg másodpercenként. Egy hagyományos rénszarvas legjobb esetben is csak 15 mérföldet (kb. 25 km)képes futni óránként, ha nagyon siet.

4.) A játékok tömege egy újabb érdekes eredményhez vezet. Ha minden gyerek csak egy közepes méretű Lego csomagot kap (kb. 1 kg), az 321300 tonnát jelent, és akkor még nem számoltuk magát a Télapót, aki az állítások szerint igencsak túlsúlyos. A földön egy hagyományos rénszarvas maximum 150 kg-os terhet képes húzni. Feltételezve, hogy a "repülő rénszarvasok" ennél ügyesebbek és tízszer ennyit bírnak el, akkor is 214200 rénszarvasra van szükség, nem pedig 6-8-ra, ahogyan azt a szemtanúk állítják. A sok rénszarvas persze tovább növeli a szán súlyát, ami most már 353.430 tonna. Megint csak összehasonlításként: ez a tömeg négyszer akkora, mint Queen Elizabeth hajó tömege.

5.) Ha ez a 353 430 tonna súlyú szán 1000 km/s-os sebességgel közeledik, akkor nagy légellenállásba ütközik. A légellenállás felhevíti a rénszarvasokat. A két vezér rénszarvas másodpercenként 143 000 000 000 000 (143 trillió) Joule energiát nyel el. Elhanyagolható idő alatt égnek el, (eközben 234 000 000 000 decibel erejű robbanás hallatszik) kigyújtva maguk mögött a többi rénszarvast. Az egész szán ( a rénszarvasokkal együtt) 4,26 ezredmásodperc alatt ég el. A Télapót, akire eközben 297 500 N centrifugális erő hat, 120 kg-os Télapó esetén (ami nagyon kevés) 8 207 123 kg-os erő préseli a szán háttámlájához...

Nos remélem mindnekinek kielégítettem a Mikulás/Télapó éhségét!