Bleeding Moonlight: Mondj nemet!!

Sziasztok!

Ma a gyógyszerfüggőségről,-függőkről szeretnék Nektek írni, mert egyre több ilyen fiatallal találkozom manapság, és ez rendkívül nyugtalanít, ezért úgy érzem, fontos, hogy foglalkozzunk a témával.

Kétféle gyógyszerfüggőséget ismerünk:

1. amikor a gyógyszer kémiai összetevői, illetve az agyra gyakorolt hatásai miatt válunk függővé - például nyugtatóktól, altatóktól
2. amikor azt hisszük, hogy minden bajunk gyógyszerekkel gyógyítható, mert a gyógyszer életelixír.

Már maga a gyógyszer elnevezés is pozitív töltettel bír, talán ezért sem tartja "bűnnek" a társadalom, ha valaki függővé válik.

Sajnos egyre többször találkozom önjelölt gyógyszerész szülőkkel, barátokkal, akik mindig tudnak egy kurvajó gyógyszert a legválogatottabb bajokra, van is náluk, oda is adják, és a páciens be is veszi, tehát mindenki boldog..Hogy őszinte legyek, a fasz kivan velük!! Legyen szó antibiotikumról, nyugtatóról, altatóról, lényegtelen, hogy orvos nem látta az illetőt, bevesz minden szart, mert XY adta. A pofám leszakad, komolyan.

Tizenéves emberek válnak függővé, mert adják alájuk a lovat. Pl. a kedvenc válaszom a honnan van neked Xanax-od kérdésre: "mamámtól loptam". :O

A mama nem nézi, hogy mennyit vesz be?? Vagy csak nem szól inkább, hogy miért hiányzik a dobozból?? Nagyon fasza, taszítsuk csak bele a felnövekvő társadalmat ebbe a szarba!! A drog rossz, a gyógyszer nem?? Nevetnem kell..

Elmesélek Nektek két személyes élményt. Történt egyszer kisgyermekkoromban (nem voltam több 5évesnél), hogy a drága édesanyám rommá vert valami olyan okból kifolyólag, ami csak az ő fejében létezett. Én a kiadós verés hatására reszketni kezdtem, és zokogtam, na nem ordítva, csak annyira, amennyire várható volt ezután a rugdosós, fejet ököllel ütős, hajtépős, porig alázós egyoldalú verés után. Megrettent, hiszen úgy tűnhetett, nekem ott lefőtt a kávé, ezért biztos, ami biztos, benyomott a hideg víz alá. Mivel ennek hatására fuldokló zokogásban törtem ki, mit csináljon gyorsan, előkeresett egy szem nyugtatót, és faszául kiütött vele. A hatás nem maradt el, mert végül bekussoltam. Ezt a műveletet párszor megismételte gyermekkoromban, majd szégyenkezve közölte, hogy mit adott nekem akkor, és ugye meg tudok bocsátani..

Talán ezért alakult ki a gyógyszerek iránti rohadt nagy ellenszenvem.A másik eset pedig az volt, mikor egyszer nyugtatót raktak a piámba, és elszabadult a pokol..

Higgyétek el nekem, hogy kurva szar gyerekkorom volt, most sem egy Disney Land az életem, de engem senki hozzá nem értő sem fog telenyomni mindenféle szarral, még akkor sem, ha jót akar..Pontosan az előéletem miatt döntöttem úgy anno, hogy elhúzok egy pszichiáterhez, mert éreztem, hogy gáz van régóta, és ha már ennyien akarnak gyógyszerrel megtömni, lehet, hogy tényleg szükségem van rá..Nos, az önjelölt gyógyszerészeknek kurvára nem volt igaza, mert hangulatjavítót írt fel az orvos, semmi nyugtatót, ergo feleslegesen vetették be velem, mert nem vagyok idegbeteg, sőt, még elmebeteg sem a történtek után.

Ez az egész nem az önsajnáltatásról szól, hanem arról, hogy amint látjátok, másnak is lehet szar. Másnak is vannak stresszhelyzetek az életében. Más is gyenge, kiborulhat. De ha gáz van, akkor ne féljünk tájékozódni, és segítséget kérni! Ha betegek vagyunk, vagy ha már sok, vannak megfelelő szakemberek, akik tudják, mi nekünk a legjobb gyógymód.

Vonatkozik ez egy durva megfázásra, amikor anya belénk táplál egy levél antibiotikumot, csak nehogy orvoshoz kelljen menni..Ez kurva rendes tőle, hiszen se a dózissal nincs tisztában, se a komponensekkel, csak azzal, hogy ő is ezt kapta (rejtély, hogy akkor ő miért nem szedte be). Ami még külön fasza, hogy olyan mellékhatásokkal járhat egy ilyen kúra, hogy az arról készült brutál képeket Káin harsány kacagással kísért, elvetemült fejvágások közepette rakná ide be.

Természetesen vannak haszonleső, szarházi szakemberek is elég szép számban, de ha pl. fórumokon, vagy ismerősök útján keresgéltek, megtaláljátok a megfelelő orvost, higgyétek el! Legyetek bölcsek, ha saját Magatokról van szó, és ha van olyan ismerősötök, aki még csak most ugrik bele, annak adjátok a tudtára, hogy nem menő a random gyógyszerszedés, pláne, ha valamire rászokik, és az elég gyorsan megtörténik. Ha pedig komolyabb baja lesz, nem lehet majd gyógyítani, mert rezisztenssé válhat az adott hatóanyagokkal szemben. Ne feledjétek, a gyógyszer nem rossz, ha megfelelő mennyiségű, hatóanyagú, és az orvos figyelemmel kíséri a kezelést!

Vigyázzatok az egészségetekre, és komolyabb gyógyszert (értsétek ez alatt pl. a receptköteles gyógyszereket) ne fogadjatok el mástól, hiába akar jót vele, hiszen a pokolhoz vezető út is jó szándékkal van kikövezve....