Misantrophe Mandy: Könyvajánló

A következő könyv szerintem elég kevés irodalmi értéket képvisel, mondhatni, semennyit, de lektűrként, a maga műfajában viszont egyenesen zseniális. Tulajdonképpen szemétből összetoldozott-foldozott remek. És világhírű botránykönyv. Több kiadó, mely már szerződést kötött a megjelentetésére és súlyos összegeket csengett ki a szerzőjének előlegként, sorra állt el a publikálástól. Hogy miért, azzal ismertetlek meg most titeket.

Bret Easton Ellis: Amerikai psycho

1991-ben jelent meg a mű és egyből óriási felháborodást váltott ki több csoport - elsősorban a feministák - képviselői között. Nem véletlenül, ugyanis a történet felkavaró és brutális, de a legszörnyűbb az benne, hogy míg olvassuk a könyvet, néhol - többségben az enyhébb jelenetek során - igenis azonosulni tudunk a főhőssel és az általa megfogalmazott kemény társadalomkritikával.

Az Amerikai psycho főszereplője Patrick Bateman, aki annak ellenére, hogy nincs még 30 éves, sikeres és gazdag cégvezető. Jóképű és befolyásos, a legjobb iskolákba járatták fiatalon és most, felnőve a legjobb társaságokban forog. Mindent megengedhet magának, amit csak szeretne, a legjobb öltönyökben jár, a legdrágább éttermekben vacsorázik, lakása pedig a legújabb technikai vívmányokkal felszerelt.

A történet elején tulajdonképpen még szerethető, szánalomra méltó figurának látszik, aki súlyos beilleszkedési problémákkal küzd, de ennek ellenére világmegváltó politikai elképzelései vannak. Sajnáljuk, mert senki nem figyel rá igazán, mert éjjel a lakásában senki nem várja, és sajnáljuk, mert még a barátnője is megcsalja. Aztán, mikor reggel rögeszmésen, több oldalon keresztül taglalja a tisztálkodási szokásait, kicsit megijedünk tőle. És ennél csak furcsább lesz a későbbiekben. A beilleszkedési problémája miatt betegesen ad a külsejére, hogy legalább ezért szeressék - vagy ha nem is szeretik, akkor is ő legyen a legjobb. Pont ezért tud több oldalon keresztül arról értekezni, miért pont az az a nyakkendő illik ahhoz az Armani öltönyhöz. (Egyébként az ismerőseit is többnyire csak a ruháik katalógusszerű leírásával mutatja be.)

Talán felmerülhet, mi ebben a brutális? Eleinte még semmi... Először még csak a beteges tisztaság- és rendmánia van meg, aztán lassan csapódnak hozzá más dolgok. A hajléktalanokkal történő gerinctelen gúnyolódástól elkezdve a mértéktelen szexorgiákon át a brutális gyilkosságokig.

Bateman nem ismer kegyelmet, egyre változatosabb kéjgyilkosságokat követ el. (A könyv csúcspontja ebben a tekintetben a patkányos jelenet... Nem szeretnék spoilerezni, így csak annyit írok, hogy itt többször le kellett tennem a könyvet, annyira gyomorforgató volt.) Egy idő után azonban a gyilkosság sem lesz elég, a pszichopata Patrick kannibalizmussal próbálja meg betölteni a belsejében tátongó űrt... Persze sikertelenül.

Bret Easton Ellis regényét gyakran kritizálják, ám az vitathatatlan, hogy a benne lefestett társadalomrajz nyomasztóan sötét, de elsöprő erejű. Egy olyan világról ír, ahol minden a pénz, ahol rengeteg az erőszak, ahol mindenki felcserélhető és senki nem hiányzik. Ugye ismerős?

A könyvből egyébként film is született, de sajnos annyira pocsék feldolgozás, hogy szót sem érdemel, annak ellenére, hogy főszereplője, Christian Bale, talán élete legjobb alakítását nyújtja benne Patrick Batemanként. A könyvhöz képest annyira kizsigerelték a történetet, hogy még ez a fantasztikus színész sem képes elvinni a hátán, ezért mindenképpen a könyvet ajánlom!

Jó olvasást! (Szerettem volna betenni részleteket a regényből, de nekem sajnos nincs meg, könyvtári példányt olvastam, a neten pedig nem találtam meg. :( )