"kamupók": Kósza gondolatok

A ma ismeretes egyház nem ugyanaz amit régen az emberek vallásnak hívtak. Az egyház létrejötte csupán azt a célt szolgálta, hogy ki uralkodjon a másik ember felett. Az irányítás és irányíthatóságról szól. Miután azokat a tanításokat amiket valaki /jelenlegi tudásunk szerint Jézus a nyugati civilizációkban, keletebb felé több ismert nagy tudású ember emlékét őrzik (dalai láma rendszeres látogatója a Földnek)/ lehozott a Földre (talán ismét, talán először az emberiség történetében) az emberek szellemi és spirituális fejlődésének érdekében, mára gyökeresen eltorzult, rossz irányba manipulálták a fizikai létezés által. Kezdetben nem volt egyház mert ezt a tudást mindenkinek szánták, de nem agresszíven rá erőltetve mindenkire. A XXI. században "felfedezett" Júdás Evangéliumában arról ír a szerző, hogy ez a Júdásnak nevezett személy értette meg csupán a valódi szándékát mesterének. Ő segítette a halálba mesterét aki már nem akart a Földön maradni mert beteljesítette feladatát. Elhintette a "tudás" magvait és ennyi volt a feladata (a jó gazda hagyja türelmesen növekedni a csírát). A feltámadásról írt maszlag csak a nagy tömegek megnyugtatására szolgált mivel nehezen lehetett volna beadni nekik, hogy fizikai létük után szellemi, anyagtalan lényként fognak tovább "élni" és a testük csupán egy átmeneti szállás. Csupán megvezették az embereket, hogy ha követed az egyház parancsait akkor és csakis akkor juthatsz el a mennyek országába. Ennek örömére megsarcolták, kizsákmányolták a "civilizált" népek vezetői az alsó kaszthoz tartozókat ők maguk pedig a fizikai világ kényelmében és általuk prédikált bűnös mocsokban éltek/élnek mind a mai napig. Sehol a lelkiség és a fejlődés ez szimpla stagnálás. Az egyház betiltott mindent amitől a szerencsétlen emberek önmaguktól fejlődhettek volna.

Egy érdekes gondolat Júdással kapcsolatban: Az egyház által árulónak titulált Júdás "csupán" a rábízott feladatát teljesítette. Az emberek (régen és most) legtöbbje akik szintén a fizikai világ "foglyai" kiközösítették, megátkozták, megverték, megölték azokat akik több, átfogóbb vagy valódi tudással rendelkeztek az egyházak tagjainál (legfőképpen a "lelki vezetők" nem tűrték, valószínű emberi irigységből). Tehát aki valódi tudással rendelkezik az számítson "nagy" ellenállásra azokkal szemben akiknek hiányos/kevés/megtévesztő ismeretei vannak, netán csupán megtévesztett bábok.

Szó szerint fizikai harc folyik a két pólus között, a gonosz és a jó oldal között és a harc a végéhez közeledik. Egy olyan játszma ahol már az utolsó aduikat dobálják az asztalra a játékosok és felvonultatják a legnagyobb/legütősebb kártyáikat...

Évtizedekkel ezelőtt az "Új Világrend" létezését tagadták és tűzzel-vassal irtották és kritizálták, őrültnek titulálták azokat akik ilyen összeesküvés elméleteket ki mertek mondani, netán leírni nyilvánosan. "Most" pedig 1990-ben Amerika akkori "elnöke" (az öreg Bush) bejelentette az Új Világrend közeledtének eljövetelét, amit szükségesnek ítéltek meg és később más országok "vezetői" is csatlakoztak "világszerte" ehhez az eszméhez. Akárcsak az egyházaknál, szeretnék egybegyúrni, központosítani és egy helyről irányítani az embereket. Az egyházak, felekezetek, országok államformái, rendszerek (leszámítva a Buddhizmust) szerkezeti felépítése mind piramis szerint épül fel és legfelül mindig kevesen toporognak akik rálátnak majdnem "minden" szegletére az élettérnek ahol megvalósult a "rendszer". Ők irányítanak, igazgatják az emberek napi rendjét, meg szablyák mit tehetsz, mikor és hogyan. Apró, pici befolyásokkal művelik ezt amit észre sem lehet venni, de ott vannak.

A fizikai lét nagyszerűségét hirdetik holott az egész csupán tünékeny illúzió. Az élmények, benyomások csupán pillanatok az emberek életéhez képest és minél többet éled át ugyanazt ami egyszer már örömet / izgalmat /"csodát" / változást okozott az élmény halványulni kezd, megszokottá válik ezért egyre gyakrabban / többet akarsz belőle / tovább fokozva akarod azért, hogy az első alkalmat amit már soha többé nem kapsz vissza ismét átéld. Mindezt miért? Mert az élmény váratlanul ért, új volt, megtapasztaltad milyen és szívvel, lélekkel "ott" voltál. Jól esett de mivel a tapasztalások sora még rengeteg újdonságot rejt ezért a "szív és lélek" tovább lép, de a fizikai test nem tud. Megreked a fizikai örömök mellett. Így vagyunk ezzel az életünk minden területén. Talán ezért vágyódunk/sóvárgunk a jobb után, keressük a tökéletes pillanatot ha mi magunk tökéletlenek is vagyunk legalább egy pillanatig érezzük magunkat újra teljes egésznek... Mivel már legtöbbször nem vagyunk "ott" szívvel-lélekkel a hatás nem ugyanaz. A függőségek is ezért alakulhatnak ki mert ugyanazt a "csodás"/"felkavaró" érzést keressük vajon? (A mazochista újabb és több fájdalmat akar, a sorozat gyilkos ismét érezni akarja a hatalom mámorító ízét, stb.)

Ha létünkben szívvel, lélekkel is cselekszünk és nemcsak fizikailag esetleg elképzelhető, hogy ugyan olyan jól essen a cselekmény akárcsak elsőre? Elvégre minket a fizikai világra és annak figyelmére tanítanak ezért az élmények fizikai részét vesszük alapul, ezekre összpontosítunk és azt hisszük, hogy a rítusok ismétlésével ugyanazt kapjuk végeredménynek. Például a napokban hallottam az indonéz muzulmánok állítólag nem teljesen Mekka irányába fordulva imádkoztak eddig és adtak nekik egy új irányt. Nem tök mindegy? A lényeg, hogy szívvel-lélekkel csinálják és hitük legyen az ima erejében... külsőségek ma már minden erről szól.

Lassan, lassan de felfedezem a szavak mögötti értelmet. Eddig csak beszéltem és hallgattam, figyeltem, de nem értettem és nagyon sok ember szintén ebben a "cipőben" jár. Nem néz a szavak mögé amiket hall vagy egyáltalán meg sem akarja hallani őket. Berögződés szerint cselekszenek az emberek, ez a gondolkodásra is igaz. Megmutatják az utat hogyan "kell" gondolkodni és aki letér erről az útról azt mind lehurrogjuk, mivel azt tanították higgyük, hogy igazunk van.

Téves elképzelések, téves értelmezések, téves cselekményekre sarkallják az embereket. A tanítások magvait elhintették, de mindegyik a maga módján fejlődik mivel máshonnan jött ember más tapasztalatokkal és más gondolkodással kapta azt. Ezért máshogyan, a saját értelmezése alapján adja tovább. Amikor Jézus arra kérte tanítványait, hogy terjesszék a tudást nem erőszakos hittérítésre gondolt, mint ahogy azt az egyház gyakorolta a Keresztes hadjáratok idején vagy Afrikában vagy az "új" kontinensek felfedezése után az őslakosok körében.