"kamupók": Gyökér csakra I.

Olyasmivel fogok foglalkozni amit az egyik előbbi bejegyzésemben felsorolt könyvek egyikéből vontam le következtetésként.

Ez a könyv "A lélek anatómiája" címet viseli, Dr. Caroline Myss energia gyógyász írta. Lényegében bevezet minket a módszerébe hogyan gyógyítsuk meg önmagunkat. Beszél a szimbolikáról, a test jelzéseiről és olyan dolgokról amikről a spirituális tanfolyamon amin részt veszek már elhangzottakról. Ez egy ismétlés és képesség fejlesztés leginkább. Mélyebb rétegeibe merül a hölgy az emberi test energetikai rendszerébe. Külön tárgyalja és több vallás, hitrendszer szemszögéből, hagyományaiból meríti a magyarázatokat.


Ezt azért teszi, mivel az 5 világ vallás lényegében egy tőről fakad (Zoroaszter-hit, Iszlám, Kereszténység, Judaizmus, Buddhizmus) {Elnézést Káin ha tévednék, de össze-vissza vannak megjelölve, leírva és ahány oldal annyiféle változatát találom a világvallások leírásának, meghatározásának}. A könyvből például hiányzik a Zoroaszter-hit megnevezés, helyette teljesen másikat használ, hinduizmust azt hiszem, a keresztény, zsidó és buddhizmus mellett, viszont mivel az iszlám hitvilágban nem mélyült el, ezért teljesen kihagyja azt (teljes mértékig egyetértek vele, olyasmiről ne papoljunk amiről luftunk sincsen).

Nos, az már közszájon forgó tény, hogy a gyökér csakránk a legalsó és egyben a fizikai test első számú csakrája. A gerinc oszlop alján a farok csontnál helyezkedik el, egy tölcsér szerű energia örvény ami a leglassabban forog és a lefelé mutató irányban helyezkedik el, a lábfejeink irányába néz. Nem hiába gyökér csakra, hiszen a gyökereinket, vagyis az életünk alapjait határozza meg. Szokták még törzsi csakrának is nevezni. Nem hiába mivel nem csak a családunkkal áll kapcsolatban hanem magával a csoporttal is, a néppel ahová reinkarnálódik a lélek. "A törzs szó archetipikus értelemben a csoportidentitással, csoporterővel, a csoport együttes akaraterejével, illetve a csoport hiedelemmintáival áll összefüggésben. Az első csakra biztosítja fizikai létünk alapjait. A hagyományok az identitás kiformálódását szolgáló családi hiedelmeket, valamint egy csoporthoz vagy földrajzi helyhez való kötődésünket határozza meg."

Nos akkor nálunk vajon milyen okok nincs összetartás, ha már a múlt hét ennek a jegyében zajlott. Miféle csoportról is beszélhetünk saját országunk területén? Szerintem semmilyenről. A beszélt nyelvezet nem valami nagy összetartó erő. Vallás? Ahány ember annyiféle, manapság pedig, mivel a legtöbb ember számára pusztán a megélhetés is nehézkes, leginkább egyféle Istenséget ismerünk, a pénzt, ami irányítja életünket, élet vitelünket, nem pedig fordítva, ahogyan lennie kellene. Valami amire minden Magyar büszkén tekint egyaránt? Semmi. Mindenki más irányba húz, mivel mint "szolganép" pótolhatóságunkat jelezve mindenféle rassz és embertípus megtalálható ebben a térségben. Ráadásul az elmúlt évszázadok vezetése is állandóan megerősítette az itt élő emberekben az egymás iránti bizalmatlanság alapjait. Ha volt is valami kis győzelmünk, akkor mindig akadt egy ellentábora is ami mindig valami cselszövést gyanított, irigységet szított, ha nem volna elég Európa más országai becstelennek, árulónak tartották az itt élő népességet (vicces, mivel bármikor oly mértékű csapás érte ezt a térséget, amikor megfogyatkozott a létszám, a környező országokból rögvest feltöltötték). Tehát az itt élők vérvonalát tekintve török, német, szláv, román, roma, szerb, orosz és még kitudja mekkora mértékű keveredés ment végbe, mire eljutottunk a mai napig.

Mivel ezek a keveredések végbe mentek a valaha itt élt nép eredeti hagyományai, szokásai, hiedelmei háttérbe szorultak és az idevándorolt népek szokásaival és életével keveredtek.

A könyv taglal egy módszert amivel megpróbálhatunk rákapcsolódni az első csakra energiáira. Eszerint figyelmünket néhány percig összpontosítanunk kell valamiféle törzsi jellegű dologra, ami érzelmi válaszreakciókat vált ki belőlünk. Ilyen lehet például:

- A nemzeti himnusz hallgatása.
- Katonai felvonulás megtekintése (a könyv írója amerikai, náluk az ilyesmi büszkeséggel tölti el őket).
- Egy atlétánk aranyérmet vesz át az Olimpián.
- Valamely családtagunk, barátunk esküvője.
- Azok a pillanatok, amikor megtudjuk, hogy egy gyermeket rólunk neveznek el.
(ezek a dolgok amiket felsorol bennem semmi pozitív gondolatot nem mozdít meg, leginkább talán azért, mert ezek egy másik törzs szokásai)
Nálunk az egyéni eredmények, a saját eredményeink azok amikre büszkék vagyunk, lévén hiába tanítottak nekünk "dicső" múltunkról ha nem érezzük magunkénak. Én személy szerint elárulva érzem magamat. Nincsen tudatos csoport összetartás. A legelterjedtebb hozzá állás a "ne lógj ki a sorból", "ne feltűnősködj", "bírd a terhelést szó nélkül", "ha fáj, akkor ne kiabálj" és gondolom még tudnátok felsorolni néhányat. Ezek "dicső" múltunk nagy pillanatai. Nekem leginkább egy szolga jut eszembe róla, amit már sokszor ecseteltem nektek és már érthető miért. A meghunyászkodás, az engedelmesség, a közömbösség, a "nem az én dolgom", ezek mind-mind egy kimúló félben lévő generáció eddig cipelt terhei, amivel az itt élt embereket tanították, még ha nem is tudatosan. Az itteni emberek egyetlen közös vonása a bánat, nincs empátia csak, hogy mindenkinek fáj "valamije" és olyankor képesek összeülni és siránkozni egymásnak, de akkor is a saját bajukat adják ki magukból, aztán tovább folytatják életüket, mert változtatni nem mernek. Tehát a múlt generációitól nem sok tanulni valója van a jelenlegi generációnak, legfeljebb néhány gyémánt lapul meg a fűben jól elrejtve, de az összes többi képmutató és kárörvendő.

Vajon kinek vannak gerinc bántalmai, végbél, lábszár, csontok, lábfejek, immunrendszer. Ugyanis ezek adnák fizikai testünk stabilitását. Mint tudjuk lentről fölfelé szokás építkezni, de ha már az alapok rosszak fölfelé jutva sem lehet stabilabb a többi szint sem. Ezek a testrészek és testtájak azok amik a fizikai testtel fennálló energiakapcsolatra jellemzőek az első csakra esetében. A fiataloknál például rendszeresen látom, hogy csámpásak, lúdtalpasak, allergiától szenvednek; az öregek bottal járnak, hátuk fáj, reumásak és általános problémájuk akad a végbelükkel is.

"Az érzelem/mentális testtel fennálló energiakapcsolata: Az első csakra az ember érzelmi és fizikai egészségének alapzatát képviseli. Az emocionális és pszichológiai stabilitás a családból, illetve a korai évek társadalmi környezetéből ered. A családi működési zavarok különféle mentális betegségek, köztük a tudathasadásos személyiség, a rögeszmék/kényszerképzetek, a depresszió vagy az alkoholizmushoz hasonló romboló minták kialakulásához járulhatnak hozzá."

(nekem a rögeszmém, ha hazajövök akkor mindig benézek a konyhaszekrénybe, mert gyermekkoromban mindig volt bent valami kis édesség számunkra, ha van itthon akkor is mindig odakerül valamilyen érthetetlen oknál vezérelve :])

"Szimbolikus kapcsolat: Az első csakra energiái a logika, a rend, a szervezettség iránti szükségletünkben nyilatkoznak meg. Ezek az energiák időben és térben vezérelnek bennünket. Gyermekként az öt érzékszerven keresztül fogjuk fel és ismerjük meg a valóságot. Az első csakra energiái nem kifejezetten alkalmasak életünk szimbolikus értelmezésére, minthogy öt érzékszervünk tényszerű percepciókat közvetít, s arra késztet, hogy szó szerint értelmezzük azokat. Az események és kapcsolatok szimbolikus értelmét csupán életünk későbbi szakaszaiban vagyunk képesek meglátni és felismerni."

Ennek a résznek csupán annyi a lényege, hogyha az első csakra nem működik helyesen, akkor életünkben a történéseket állandóan rosszul fogjuk értelmezni és csak tovább bonyolítjuk. Egyszerű gondolkodású emberek leszünk.

"Szefirothoz/keresztény szentséghez fűződő kapcsolata: A Shekinah szefirah, mely szó szerint Izrael misztikus közösségét jelenti, szimbolikusan az egész emberiség spirituális közösségeként értelmezhető, ugyanakkor a Föld Gaia istennőként megjelenített feminin jellegű szellemét képviseli. A keresztelés szentségének szimbolikus jelentése a biológiai értelemben vett családunk iránti tisztelet és megbecsülés szükségessége, s annak tudatosítása, hogy családunkba az Isteni Terv szerint, mint az életben való elinduláshoz legmegfelelőbb közeget biztosító törzsbe születtünk."

"Elsődleges félelmek: A fizikai túléléssel, a számkivetettségtől és a fizikai rend elvesztésétől való félelmek."
(ez menyire találó, nálam is a fizikai túlélés kérdéses leginkább :/, a számkivetettség is rendszeresen keresztbe tesz, egy példa rá, hogy ma mikor a metrón utaztam megpillantottam egy darazsat aki a hátán fetrengett és nem tudott visszafordulni. Elhatároztam, hogyha még élni fog a végállomásig, akkor segítek neki, de mikor eljött volna a cselekvés ideje, cserben hagytam, mert berezeltem, hogy hülyének fognak nézni - a fizikai rendünkért viszont egy könnycseppet sem fogok ejteni, főleg azért mert olyan képmutató)

"Szakrális igazság: Az első csakrában a Minden Egy igazsága lakozik. A törzsi- vagy csoportdinamikával kapcsolatos tapasztalatok révén tanuljuk meg ezt az igazságot és fedezzük fel kreatív energiáit. Azt az üzenetet hordozza, hogy minden élethez eltéphetetlen kötelékek fűznek bennünket és minden egyes döntésünk, minden hiedelmünk befolyást gyakorol az élet egészére. A Shekinah szefirah szimbolikus jelentése az, hogy mindannyian egyetlen spirituális közösség részei vagyunk. Spirituális fejlődésünk és biológiai egészségünk részeként ez az igazság a tiszteletben, a hűség, az igazságosságban, a csoport kötelékekben, a spirituális alapok iránti szükségletünkben, valamint fizikai túlélési képességeinkben nyilatkozik meg."

"A minden egy igazságát akkor kezdjük felfedezni, mikor elindulunk életünk útján törzsünk vagy családunk kötelékei között. Alapvető, ősi szükségletünk, hogy egy törzs részét alkossuk, mivel fizikai túlélésük szempontjából csaknem teljes egészében törzsünktől függünk, alapvető igényeinket törzsünk hivatott kielégíteni: élelmet, ruházatot, menedéket biztosít számunkra. Energetikai felépítésünk szerint együttélésre, közös alkotómunkára teremtettünk, s szükségünk van egymásra. Törzsi jellegű környezetünk mindegyike - a biológiai törzsünktől kezdve a munkatársainkkal alkotott közösségeken át barátainkhoz fűződő kötelékeinkig - alapvető fizikai keretet nyújt számunkra, melyen belül eme igazság kreatív erejét átélhetjük és felfedezhetjük."
(a mortem olvasói és kommentelői is egy "törzset" alkotnak :])

{mivel a könyv még több oldalon át taglal és példákkal szolgál ketté bontom az irományt}