Régen rengeteg verset írtam 14-16 éves koromig, ezek mind megvannak de valamitől egy idő után abba maradt a dolog. Én sosem gondolkodtam rímeken hanem inkább folyamatosan írtam , sok vers olyan volt hogy elolvasva megdöbbentem azon hogy mi alakult ki belőle :D. Idővel ez a képességem elveszett ám most újra feléledt bennem. Hétfő óta az új helyen vagyok és elég vegyes érzelmeim vannak. Ez brutális álmatlanságot és akut hasmenést okoz lassan egy hete -.-. Már harmadik napja nem alszom, meg a régi sérelmeimen rágódok, tegnap éjjel is így volt amikor éppen az emlékeim közt barangoltam, ám hirtelen kívülről egy mondat férkőzött a fejembe: Bűneink súlya alatt az alázat virága nő.
Ez a mondat annyira megfogott, hogy felkeltem fél 3-kor és leírtam és utána a többi sor jött magától. Érezni lehet majd a költői szabadságot, tisztában vagyok a verseléssel hogy nem tökéletes és azzal hogy vannak benne új szavak de nem érdekel mert nekem a mondanivaló a lényeg. Lehet irodalmilag inkorrekt , de az üzenet a fontos. :3 Néha képes vagyok bizonyos csatornákra ráérezni ahonnan fontos dolgokat tudhatok meg pl hogy ki milyen ember vagy értékes gondolatokat szűrhetek ki. Ez sem az én gondolatom volt , mert tök hirtelen ütött belém kívülről és még el is sírtam rajta magamat. Szerintem ha jók a megérzéseitek simán el tudjátok kapni ezeket a gondolatok, hiszen a csatornák olyanok mint a telefonvonalak, a gondolatok száguldoznak rajta és egyszer egyszer igazán szép dolgokat foghatunk meg.
Ez a mondat annyira megfogott, hogy felkeltem fél 3-kor és leírtam és utána a többi sor jött magától. Érezni lehet majd a költői szabadságot, tisztában vagyok a verseléssel hogy nem tökéletes és azzal hogy vannak benne új szavak de nem érdekel mert nekem a mondanivaló a lényeg. Lehet irodalmilag inkorrekt , de az üzenet a fontos. :3 Néha képes vagyok bizonyos csatornákra ráérezni ahonnan fontos dolgokat tudhatok meg pl hogy ki milyen ember vagy értékes gondolatokat szűrhetek ki. Ez sem az én gondolatom volt , mert tök hirtelen ütött belém kívülről és még el is sírtam rajta magamat. Szerintem ha jók a megérzéseitek simán el tudjátok kapni ezeket a gondolatok, hiszen a csatornák olyanok mint a telefonvonalak, a gondolatok száguldoznak rajta és egyszer egyszer igazán szép dolgokat foghatunk meg.
Bűneink súlya alatt
Bűneink súlya alatt az alázat virága nő,
szívedből fakadó vérkönny lesz jótól tündöklő.
Ki nem birka s hallgatva tanul, magába roskadva nem remél,
Önmaga árnyékából tisztaként, új életre kél!
Ráncolt homlokon tagadhatatlan a bánat,
De a mennyország kapuján csak ez a bejárat.
Kínlódó lelkeknek kiforr a szerencse,
s nem anyagi lesz annak a gyümölcse.
Vérrel kent falak közt haladva vakon,
jó szerencsével te ülsz majd a bakon,
s míg mások gyűlölettől gőgtől lesznek telve,
az eltaposásod a kulcs: a felülemelkedés elve!
Ki gerinccel súlyt bír s önkéz halálba nem fúl,
Élete egy részen újra felszabadul.
Mert bűneink súlya alatt az alázat virága nől,
az lesz csak szabad, ki minden kínt becsül!
Sorsod alkimistája vagy, Te , Óh ember!
Mert saját hanyatlásod a felemelkedéshez kell!
Ki ráismer a kínban az igaz tanításra
Rájön hogy a kín a megbecsülés társa.
Mert a sok rosszal kit a sors megveri,
A jót kétszer jobban: hálával becsüli.
Öleld hát magadhoz a fájdalom hatalmát,
Kelj fel és lépd át önpoklod kapuját!
Mert ki árt neked az nem is tudja lehet,
hogy a gerincesség malmára hajtja fel a vizet.
Ne feledd hát ezt mert tiéd a jövő:
A bűneink súlya alatt az alázat virága nő!
Bűneink súlya alatt az alázat virága nő,
szívedből fakadó vérkönny lesz jótól tündöklő.
Ki nem birka s hallgatva tanul, magába roskadva nem remél,
Önmaga árnyékából tisztaként, új életre kél!
Ráncolt homlokon tagadhatatlan a bánat,
De a mennyország kapuján csak ez a bejárat.
Kínlódó lelkeknek kiforr a szerencse,
s nem anyagi lesz annak a gyümölcse.
Vérrel kent falak közt haladva vakon,
jó szerencsével te ülsz majd a bakon,
s míg mások gyűlölettől gőgtől lesznek telve,
az eltaposásod a kulcs: a felülemelkedés elve!
Ki gerinccel súlyt bír s önkéz halálba nem fúl,
Élete egy részen újra felszabadul.
Mert bűneink súlya alatt az alázat virága nől,
az lesz csak szabad, ki minden kínt becsül!
Sorsod alkimistája vagy, Te , Óh ember!
Mert saját hanyatlásod a felemelkedéshez kell!
Ki ráismer a kínban az igaz tanításra
Rájön hogy a kín a megbecsülés társa.
Mert a sok rosszal kit a sors megveri,
A jót kétszer jobban: hálával becsüli.
Öleld hát magadhoz a fájdalom hatalmát,
Kelj fel és lépd át önpoklod kapuját!
Mert ki árt neked az nem is tudja lehet,
hogy a gerincesség malmára hajtja fel a vizet.
Ne feledd hát ezt mert tiéd a jövő:
A bűneink súlya alatt az alázat virága nő!
Az a szó jut róla az eszembe, hogy elképesztő. Sűrűn fordul elő veled az ilyen csatornákra való ráhangolódás? Ilyenről még nem hallottam:O Nagyon tetszik a vers, egy múltkori bejegyzésre emlékeztet, de nem tudtam visszakeresni..biztos, hogy másé a gondolat?
VálaszTörlésMadame C.
-nehezen állom meg, hogy vissza ne olvassak :D de már nincs sok hátra-
-Madame C:
VálaszTörlésIgen legutóbbi Káin szavában téma volt :3. Amúgy sokszor van pl így tudok emberekről nagyon sok mindent elmondani ismeretlenül. Ránézek az arcukra és tudom milyenek mit miért csinálnak de lehet a pszichológiai érzékem túlfejlett.
Nem tudom, mert erősen máson gondolkodtam amikor ez a mondat feljött, de lehet a felsőbb énem küldte aki én vagyok, vagyis a mostani lelkem az Ő része :D.
Mindenkiről vagy csk néha? És megsejtésként jön vagy mondjuk tippből elmondod amit le tudsz olvasni róla és később kiderül, hogy valóban? Hogy legyen elképzelésem :D Nagyon kis szerény vagy. Csak mondanád ki, hogy te alkottad :D bár így is úgy is érdekes.
VálaszTörlésM.C.
Ja és ez akkor is működik, ha -másik- illető alkohol vagy más ..anyag befolyása alatt áll? :D
VálaszTörlésM.C.
Mindenkiről :D. Hát régen tippnek hittem de mára már biztosra veszem amit gondolok. És sokszor megígértem magamnak hiszek az első blikkre mert az emberek meg tudják ám téveszteni a másikat de z arc mindent elmond és a szem és amit átszűrök.
VálaszTörlésA verset tudom hogy én írtam a mondatban nem vagyok biztos, hogy a fejemből pattant ki.
Ha a másik ilyen befolyás alatt áll könnyebb lebontani belemenni a rendszerébe. :)
"A verset tudom hogy én írtam a mondatban nem vagyok biztos, hogy a fejemből pattant ki." lol
VálaszTörléslevágtam :D
Am bocsi, hogy ennyit kérdezek. Kezdek begolyózni a könyveim társaságában..
M.C.
-Madame C:
VálaszTörlésLol nyugodtan kérdezz, azért van a blog. :)
ilyen hirtelen semmiből jött megérzéseim a semmiből amiktől beborzongok és könnyezni kezdek nekem is szoktak lenni, nem tudtam hogy ez ilyen dolog, igazából egyáltalán nem tudtam hogy milyen dolog.. meg az emberbemászós is, ezért imádok metrón villamoson azzal szórakozni hogy próbálom kitalálni milyen ember lehet a kiszemeltem, bár én még a tipp-fázisban tartok, úgy érzem
VálaszTörlésB:
VálaszTörlésMajd rájössz hogy ez nem tippelgetés. Nagyon durva dolgokat lehet idegenekről megtudni :D. Csak vigyázz mert ha belemész lehet a szarja rád ragad. :-s Nekem pl csomószor van depresszióm ha megérzem valakin stb
Káin
Szerintem nem igaz, hogy irodalmilag inkorrekt, sőt!!! Van ott keretezés meg minden - well done!!! xxx
VálaszTörlés-Daems:
VálaszTörlésKöszi :DDDD
Káin
Ez most nekem nagyon jólesett! Köszönöm az élményt!
VálaszTörlésL:
VálaszTörlésÖrülök :3
Ezt határozottan felemelő volt most olvasnom. Jól megírtad, tetszik!
VálaszTörlésAz más kérdés, hogy a szar dolgokat nem kéne magasztalni. El kell őket viselni, tanulni kell belőlük, még akár élvezhetjük is (mert ugye perverzek vagyunk), de azért ne magasztaljuk.
~magasztal~ :DDDD
VálaszTörlés