Káin: Álmodtam egy érdekeset ....

Sziasztok!

Ritkán előfordul hogy beteg álmaimat megosztom veletek, nos most legalább 3-at tudok mesélni. Anno írtam nektek az alvásparalízisről és a SUNDS jelenségről, aki nem tudja hogy most miről fogok beszélni vagy mit jelent amit írok az keressen rá oldalt a keresőben a régebbi cikkekre mert nincs kedvem vitatkozni, sem 30x elmondani ugyan azt amit leírtam már vagy 40x. :D Na szóval: azt kell tudni néha nem álmodok, hanem átmegyek szépen egy köztes síkba ahol betámadnak különféle entitások. Nagyon régen volt utoljára ilyen, akkor amikor írtam de mivel ótvarul kijött az insomniám a védekező képességem a 0-ra zuhanyt és mentálisan megtámadott minden szar. Azért írtam kevesebb cikket is mert egyszerűen 1 napot bírtam aludni a múlthéten. :( Na de vissza térve rémálmaim központja ugye az a ház amiben meghalt minden nagyszülőm. Nagyon sok álmomban keveredtem oda amióta nagyfater nem él, de most különösen gonosz volt a héten. El is mesélem....

Nagyapám háza

Már amikor a ház kapujához értem (hirtelen egyik álmomból csöppentem oda) éreztem hogy para van, mert tudtam álmodok ismét. Újabb álom amiben tudom hogy álmodok és tudom hogy a halott nagyszüleim házába megyek be. Hát nem volt túl biztató érzés.... Az égbolt szürke volt, de nappalnak hatott, a ház nagyon lerobbant állapotban volt, az ajtók kapuk tárva nyitva álltak és én csak simán beléptem a zöldre festett vaskapun, majd az omladozó betonköveken felmentem a ház lépcsőjén, ahol a barnára mázolt fa ajtó nyitva volt és a szúnyogháló volt egyedül behajtva (nagypapám mindig így hagyta az ajtót amikor otthon volt) . A gaz benőtte a kertet és a ház kövén több évesnek tűnő kosz feketéllett. Arra az időre emlékeztetett a ház állapota, amikor már mindenki csak ivott és nem tudott magáról. Nagyanyám és nagyapám is az alkoholba halt bele, ezért alaposan lelakták a házat.A falakat elszínezte a nikotin, és a függönyökből sem lehetett kimosni azt a szagot ami több év alatt beleivódott. Bementem az ajtón ami után sötétség fogadott . Ugye aki régóta olvas tudja hogy a rémálmaimat onnan tudom felismerni hogy sötét lesz és bármit teszek nem égnek a lámpák.

Amint beléptem , az ajtó bezárult mögöttem és minden egyes redőny le volt húzva. A nappali mellett volt a kisszoba ahol nagypapa és nagymama aludt régen és a tv fényei az üvegajtón keresztül kivillództak, így azt a benyomást keltette hogy ők ott bent nézik a tv-t ahogy régen , de tudtam már nem élnek, néha egy-egy lusta súrlódás, csoszogás hallatszott bentről és az árnyékok játéka tudatta azt velem, hogy lehet megtudták ott vagyok és szépen a halál komótosságával jönnek kifelé a szobából. Marhára megijedtem így bementem a nappaliba és betakaróztam (annak reményében, hogy nem találnak meg) . Nem tudom miért jutott ez az eszembe de rájöttem hülyeség, azonnal meg is bántam. Megéreztem egy olyan szagot amit nagyon nem akartam. Földszaga volt az ágynak, és tele volt morzsákkal amik valójában földgöröngyök voltak és sárdarabokkal, bogarakkal volt tele a paplan. Lehúztam a takarót, és láttam a falak izzadnak. Penészfoltok éktelenkednek a plafonon és mindent átjárt a rohadás nedves , penészes szaga. Az ajtó felé jöttek, mindketten, lomha és lassú léptekkel. Próbáltam az ablakot kinyitni de nem tudtam felhúzni a redőnyt. Majd beléptek a szobába. Nagyfater és nagymuter mindketten szürkés színben játszottak és sugározott belőlük a rosszindulat.

Próbáltam elmenekülni de megfogtak és mintha vasból lett volna markuk, sehogy sem tudtam megmozdulni. Bevittek a fürdőszobába és bedobtak a kádba. Nagyanyám lehúzta a nadrágom, amíg nagyapám lefogott és nagymama elővett egy lovaglópálcát (igen bakker azt! O__O) és ahol ért ütni kezdett vele. Olyanokat sújtott rám, hogy a fehér bőröm felhurkásodott és néhol kiserkent a vér. Nem nagyon emlékszem hogy hogy jutottam onnan ki, de azt hiszem fejbe rúgtam a vénasszonyt (ez kicsit feltartotta XD) és kirohantam a fürdőszobából, be egyenesen a nappaliba ahol a redőny volt. A kisszobába azért nem mentem mert féltem ott vár a harmadik rokon,a dédmamám akinek az egyik lába elüszkösödött és abba halt bele. Tudtam hogy ott sunnyog a kisszobában, nagyon féltem tőle kiskorom óta és valahogy előjött megint ez az érzés. Bent voltam a nappaliban a hullák jöttek utánam, és valahogy addig húztam a redőnyt amíg egy kis csík világosság be nem sütött a szobába és ettől füstté váltak (nem köddé, hanem a helyükön rendesen füst keletkezett) ezek után azonnal rohantam ki a házból, ami mintha életre kelt volna, nem akart kiengedni, magába akart szippantani, valami lüktetett a falakban és azt akarta hogy a része legyek. Kijutottam, de kint ott volt nagyapám halott kutyája félig megrohadva, felpüffedt hassal és a halott macskája az arcomnak ugrott. A kutyát sem kellett félteni, nem akarták hogy elmenjek, de a hullaszagú familiárisokat is rendre rúgtam, majd kimenekültem az ajtón és ahogy kiléptem...nos felébredtem. :D

Ez volt az egyik érdekes álmom a héten, a második az előszele volt a harmadiknak ami hoszabb lesz. A második álmomban ismét jött a : szobámban vagyok, azt hiszem hogy ébren vagyok, aztán kimegyek a szobából és valami visszafelé húz a testem felé, majd bemegyek anyámék szobájába ami a check point és felkelek-szitu :D. Sajnos nem tudatosult bennem minta múltkor hogy én is tudok irányítani nem csak az az izé ami visszahúz, de épségben felkeltem. Ami cifrább az csak most következik.

A barátom új albérletbe költözött, ahova belépvén a szobájában nyugtalan érzés fogott el. Valamiért mindig megérzem azt ahol valaki úgy halt meg hogy mások keze vagy önkéz által. Beléptem és tudtam valami nem stimmel, főleg azután könyveltem el a dolgot tuti nem stimmel valami-re, amikor ránéztem az ágyára és láttam egy emberalak ül rajta. Megkérdeztem Mátét, hogy ugyan már mondja meg, itt meghalt valaki? Kiderült nem itt halt meg hanem pont felettünk, egy öregasszony, kb. 1 hónapja ölte meg magát úgy, hogy a kádba dobott egy kenyérpirítót. Ezek után nem kell mondanom még wc-re is a barátommal mentem mer többször éreztem a nő jelenlétét. Mikor éjjel már minden fény le volt kapcsolva láttam hogy mászkál az ágy körül, de ez sem zavart, mert ott volt mellettem valaki. De a tré az hogy a vén kurva szépen hazajött velem, ahol már ugye egyedül alszom éjjel -.-" .Már megint kapcsolódnak a villanyok le-fel a házban pedig lassan 3/4-ed éve nem csinálják. Tegnap éjjel füstölőztem és próbáltam tisztán tartani a szobát, de sajnos nem sikerült. Amint elaludtam beütött a krach, jött megint az hogy sikerült a köztes részben megrekednem, ami nem rossz, de nem is olyan jó :D. Most tudom hogy kb 1 hónapig ezzel a vénasszonnyal fogok gyúrni mire kilakoltatom, de nem baj legalább van témám, a következő történt:

Fel akartam kelni már kb 5 óta az órát nézegettem , mert 8-kor kelnem kell és minden egyes órában felébredek megnézni a nyomorult telefont. Annyira frusztrál hogy időre kell aludnom hogy már attól nem vagyok képes aludni -.-. Minden estere vissza aludtam de én abban hitben voltam hogy fent vagyok. Onnan jöttem rá hogy alszom hogy a redőny szívatni kezdett. Felkeltem a korom sötét szobában, és a redőnyhöz léptem. Nemrég néztem meg az órát, így már kelnem kellett , de egy kicsit előbb akartam felkelni hogy tudjak netezni munka előtt, mert bent nem tudok. Nos ott álltam az ablak előtt és elkezdtem felhúznia redőny, de valamiért be volt ragadva és mindig visszaesett. Néha szokott ilyet csinálni így még mindig nem tűnt fel hogy valami ne klappol, egyre csak húztam a redőnyt amikor belém kúszott valami hideg érzés, hogy tök sötét van, sötétebb van mint kéne lenni, így tudtam hogy megint álmodok. Amint erre rájöttem az az illúzió amiben voltam gyatrább lett, nem volt élethű már a környezet, sem pedig a redőny beragadása. Fel tudtam húznia redőnyt, de volt mögötte mindig egy másik réteg, így húztam egyre csak tovább. Azon gondolkodtam hogy általában ebben a világban vagyok ahol a gonoszt az jelzi hogy sötét van, érdekelt volna milyen az égbolt kint, ebben a világban. Kiskorom óta állandóan ide ragadok be, így nagyon elszántan feltéptem az utolsó rétegeket és kinéztem az ablakon. Nem tudom leírni azt amit láttam. A kinti táj nem volt az amit most látok, minden csak önmaga vicce volt, vagyis egy keresztmetszete vagy elnagyolt vázlata önmaga valóságának. Ami a legérdekesebb volt az az , hogy majdnem éjszakai sötétség uralkodott, de inkább arra hajazott az ég mint amikor nagyon nagy vihar kezd lenni este felé de amúgy még fent lenne a nap, csak mindent szürke felhők borítanak el. Az égen is ezek a felhők voltak, de nem úgy ahogy lenniük kellett volna hanem körkörös elrendezéssel , a centruma pont a házunk felett volt, kicsit hasonlított egy tornádó tölcsérére. Mikor ezt megnéztem elfordultam az ágy felé és vissza mentem az ágyba, majd felkeltem. Nem tudom, hogy ebbe benne volt a vényasszony, de az fix, hogy a redőny hack az ő miatta történt. Vagy legalábbis így érzékeltem azt hogy valami nincs rendben.

Remélem hogy a mostani hétvégén kialszom magamat, kaptam most vasat is mert kiderült vérszegény is vagyok, ezért lehetek folyamatosan ennyire durván fáradt (kíváncsi vagyok milyen gyorsan fog hatni a gyógyszer). Addig is gyűjtöm megint a fura "álmokat,, (amik szerintem nem is álmok XD). Na jó éjt! :3