Nyarlathotep: Asztrál utazás/ Kilépés 1.

Mire rászántam magam, hogy belekezdjek a témába, bennem is számtalan cáfolat és kérdés merült fel. És mivel azzal amit olvastam nagyrészt nem értek egyet(attól még lehet, hogy én tévedek) ezért a saját tapasztalataimra és gondolataimra hagyatkozom, DE LEHET EZ TÉVES. Ehhez mérten olvassátok kérlek, ez csak egy elmélet. Az első részben ezt fejtem ki, a következőben pedig saját élményekről számolok majd be.

Szóval, asztrális utazás címén általában azt szokták emlegetni, mikor is az asztrál síkon(lényegében ez az a sík volna, ahol az emberek álmai és vágyai formát öltenek és találkoznak) barangol a személy, vagy amikor a testből kilépve meglátogat valakit. E kettő között nem tesznek különbségét, de szerintem eljutni mondjuk egy idegen dimenzióba, nem említhető egy napon azzal, hogy ott szambázott a kivetülésem valamelyik ismerős nappalijában. Tehát én az első esetet definiálom asztrál utazásként, míg a másodikat kilépésként.

Szerény véleményem szerint, arról sem igen beszélhetünk, hogy ezekben az esetekben az ember egész lelke távozna a fizikai testből(ilyet is olvastam már). Kicsit belegondolva, ha ez valóban így működne, legrosszabb esetben az utazó meghal, kevésbe rossz esetben kómába esik(egyik sem túl opcionális). Arról nem is beszélve, hogy egy teljesen üresen hagyott testre szinte azonnal rámozdul rengeteg entitás, hiszen lélek nélkül nem több egy üres, védtelen húskupacnál. Meg egyáltalán, ha ilyen egyszerű volna elhagyni a porhüvelyünket egész lelkünkkel, miért akarnánk visszatérni bele...? A felsoroltak miatt, én úgy gondolom, inkább egyfajta kivetülésről lehet szó, egy asztrál testről, ami erre a célra fejlődik ki/fejleszthető ki, elkülönülve a lélektől. Sok leírással szemben nekem ezzel a kivetüléssel kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy konkrét formát ölt, tulajdonképpen valahol az egyén valódi alakja ez, illetve az egyén beállítottsága határozza meg, hogy ez hogyan is manifesztálódik. Ez a kivetülés nem összekeverendő az aurával, illetve bármely más erőtérrel amely körülvesz minket.

Azok akik ilyen utazásra szánnák el magukat ettől függetlenül vigyázzanak! Ennek a testnek a sérülései is komoly károkat okozhatnak, a hosszas távollét pl. katatón állapothoz vezet és a külső támadások veszélye ugyan úgy fennáll(érdemes fokozottan ügyelni a védelemre)!

A nyugodt, zajártalomtól mentes hely és hangulat megteremtésével azonban maradéktalanul egyet értek. Fontosnak tartom emellett azt is, hogy csak akkor vágjunk ilyesmibe bele, mikor megfelelő állapotban vagyunk hozzá, betegen vagy fáradtan, leverten nincs értelme ilyesmibe belefogni. Kezdők pedig ne egyből a létező legmeredekebb helyekre szándékozzanak ellátogatni, tapasztalatból beszélek...