A testi integritás identitászavara egy igen ritka és súlyos neurológiai betegség. E kórképtől szenvedő emberek ellenállhatatlan vágyat éreznek egy a testüktől idegennek érzett, de egyébként teljesen egészséges végtag eltávolítására, vagy a deréktól lefelé való lebénulásra (paraplégia).A gyűlölt és idegennek érzett testrésszel, végtaggal való kényszerű „együttéléstől” a beteg folyamatosan szenved. A pszichoterápia, és a gyógyszeres kezelés nem segít, nem mulasztja el a vágyat.
A BIID-s emberek nem szenvednek elmebetegségben, az elméjük tiszta, „csupán” a testükkel való viszonyuk a beteg. E pontban hasonlít a nemi identitás zavarának, a transzszexualitásnak a tüneteihez. Ezen a párhuzamon elindulva kampányol egy Robert Smith nevű skót sebész a BIID-s betegek műtéthez való jogáért. Az orvos 2000 elején végzett is ilyen jellegű amputáló műtéteket, ám azokat leállították. Smith hangsúlyozta, hogy hosszas megfontolás és alapos orvosi konzultáció után szánta csak el magát a műtétekre, mert hallott olyan amerikai példákról, hogy BIID-ben szenvedők, ha nem kaptak orvosi segítséget, fegyverrel ellőtték vagy vonattal vágatták le a lábukat.
Ebben nincs semmi túlzás, sok beteg végez végső elkeseredésében öncsonkítást, illetve sokan lesznek öngyilkosok.
2009-ben egy David Openshaw nevű ausztrál férfi, egy 29 éves, háromgyermekes családapa 25 éve „gyűlölt” jobb lábát 6 órán át száraz jeges vödörbe tartotta, így a sydney-i kórház sebészei kénytelenek voltak térdtől lefelé amputálni azt.Openshaw állítja , hogy nem bánta meg döntését, egy televíziós interjúban így nyilatkozott:
„Éveken át folyamatosan képzelegtem, és akkor egyszeriben nincs már ott többé.”
A férfi arról is biztosította felháborodott közvéleményt, hogy őt csak jobb lába zavarta, s több végtag elvesztésére nem érez vágyat. A testi integritás identitászavara nem azonos az apotemnofíliával, ahol az amputált lét, vagy az ahhoz külsőleg való hasonlóság szexuális motiváltságon alapul. Az amputált, vagy külsőre ahhoz hasonló emberekhez való szexuális vonzódás megnevezése akrotomofília.
A testi integritás identitászavar gyógyítása természetesen súlyos orvosetikai kérdéseket vet fel.
„Pszichiáter legyen a talpán, aki meg tudja ítélni, valóban csak amputációval lehet-e segíteni valakinek az elkeseredettségén.” (forrás)
A betegek viszont állítják, hogy csak a műtét által válhatnak egésszé, teljessé.A betegség okai nem tisztázottak.
Egy segítő oldal: http://biid-info.org
Átmeneti megoldás műtét előtt/helyett:
Body Integrity Identity Disorder
Body Integrity Identity Disorder II.
Testi integritás identitászavar a Kés Alatt című sorozat egy epizódjában:
http://hogyvolt.blog.hu/2009/03/24/kes_alatt_3x07_ben_white
Átmeneti megoldás műtét előtt/helyett:
Body Integrity Identity Disorder
Body Integrity Identity Disorder II.
Ez annyira durva,hogy lehet annyi erő egy emberbe,hogy a saját egészséges testrészét levágja mert zavarja őt.:SSoha se lennék képes erre..O.oAmúgy nagyon jó lett a cikk:)
VálaszTörlésNagyon jó cikk lett! Erről már hallottam :S nagyon durva betegség. Gondoljunk bele, milyen lehet, ha egy saját testrészünket érezzük idegennek. *uhhhh*
VálaszTörlésWonderland:
Szerintem a betegség végére annyira belezavarodnak a kínba, hogy már az is jobb, ha megcsonkítják magukat.
Köszönöm, örülök hogy tetszett! :)
VálaszTörlésWonderland, Nightmare-nek igaza van, súlyos lelki kínok között vergődnek ezek az emberek, és a végén bármilyen áron (üszkösödés, halál) de meg akarnak szabadulni a gyűlölt résztől.
A "zavarja őket" nem is helyén való kifejezés, mert mondjuk vegyük például a narancsbőrt, na, az zavarja az embert, adott esetben nagyon is, de itt arról van szó, hogy az idegennek érzett testrész kínozza őket, és a végén már oda jutnak, hogy vagy „megszabadulnak” tőle, vagy nem képesek tovább élni.
Bazdmeeg hogy mennyi minden van ezen a világon O_o
VálaszTörlésHallottam már a mazohizmusról meg a műtét mániásokról,de ez még annál is durvább...
Szerintem az nagyon nem igaz hogy ezeknek az embereknek nincsen mentális problémájuk mert igen is van! Milyen ember az aki attól érzi magát jobban ha megcsonkíthatja magát? Hiszen ezáltal neki nagyon rossz érzés lesz és ráadásul a teste sem lesz 100%-os teljesítményű!
Szerintem is elmebetegek, az ilyenek nem érdemlik meg az életet, én nyugodt szívvel agyonlőném őket és még megbánást sem éreznék. A hülyék! Mások meg talán 15 évet is odaadnának az életükből, hogy ép karjuk-lábuk legyen vagy járni tudjanak. Egyszerűen számomra ez elmebaj, ha valaki attól érzi magát teljesnek, ha mondjuk láb nélkül él. Az ilyen tényleg egy idióta.
TörlésÉrdekes, engem már nem igen lep meg, de amugy nagyon jóó lett a cikk! Igy tovább! De lehetne legközelebb hoszabb is.:) szivesen olvastam volna erről még!
VálaszTörlés"Milyen ember az aki attól érzi magát jobban ha megcsonkíthatja magát?"
VálaszTörlésBeteg.
"Hiszen ezáltal neki nagyon rossz érzés lesz"
Nem lesz! Ezáltal szabadul fel, olvasd el (újra) a cikket, mert ezt leírtam.
Mentálisnak mentális a probléma, de nem őrült emberekről van szó.
Csak a testükkel való viszonyuk beteges egyébként az agyuk működése semmiben nem tér el a normálistól.
-Skinny:
VálaszTörlésMazochizmus :D
-Kaedrin:
Amúgy nagyon tetszett a cikk, már hallottam erről a betegségről!
"Hiszen ezáltal neki nagyon rossz érzés lesz"
VálaszTörlésNem lesz! Ezáltal szabadul fel, olvasd el (újra) a cikket, mert ezt leírtam.
Már az elején felfogtam hogy miről is van szó csak én arra gondoltam hogy ezáltal ők már nem lesznek teljesek és ami számomra furcsa hogy ez nekik jónak számít! Ha valakinek levágják pl a lábát onnantól kezdve az illető nem tud rendes életet élni,futni stb.:
Ez nekik nem fordul meg a fejükben?
Mentálisnak mentális a probléma, de nem őrült emberekről van szó.
Csak a testükkel való viszonyuk beteges egyébként az agyuk működése semmiben nem tér el a normálistól.
Mondasz valamit,de véleményem szerint ez akkor sem helyes! Ha egy férfi akarna nővé változni arra rábólintanék mert az nálam még úgy ahogy elmegy,de ezt nem igazán engedélyzeném hiába hasonló a két betegség.
Először is Skinny arra jutottam hogy az előbb bunkó módon reagáltam, elnézést érte :(
VálaszTörlésIgen ez egy eléggé nehéz kérdés, az orvosoknak is. Az hogy mi minden hátrányuk származik ebből, ezek az emberek egész biztos hogy belegondolnak.
Az is igaz hogy nem lesznek teljes értékű emberek, viszont ha azt vesszük, hogy a "beavatkozás" nélkül sem lesznek azok, mert ugye akkor meg vonat alá fekszenek vagy öngyilkosok lesznek, akkor arra jutunk hogy két rossz közül kell választani. :S
Talán legegyszerűbben: segítünk valakinek fizikai ronccsá válni, hogy megmentsük attól, hogy lelki roncs legyen.
Ez iszonyatosan súlyos kérdés, nem irigylem sem az ilyen embereket, sem az orvosokat, akiknek ilyen döntéseket kell hozni. A célom mindössze annyi volt, hogy megmutassam, ilyen is létezik. Szerencsére nem túl sok, ez egy eléggé ritka betegség.
Igen, a transzszexuálisok esete azért jobb, ott a kezelések és műtétek után tényleg teljes értékű tagja tud lenni a társadalomnak, és csak kisebb fogyatékosságok maradnak vissza (általában).
Ha ettől érzik jól magukat akkor vágjuk le!
VálaszTörlésKaedrin:
VálaszTörlésNos igen tényleg elég durva voltál,de örülök hogy kapcsoltál ;)
Megértem ám ezeket az embereket valamennyire,de azért leülnék és elbeszélgetnék velük erről a dologról alaposabban is! Biztos nem tudnám meggyőzni őket viszont én azért megpróbálnám :)
Milyen érdekes hogyha valakivel történik egy súlyos baleset és mondjuk le kell vágni a lábát,kezét vagy ilyesmi akkor abba van aki beleőrül hogy már soha nem lesz a régi. Erre mi van? Vannak olyanok akik azért lesznek idegroncsok mert ép és egészséges végtagokkal vannak megáldva:DDD
Na fognék két ilyen különböző emberkét és leültetném egymással szembe beszélgetni őket!
Kíváncsi lennék mire mennének...
Hát az én személyes véleményem is ez, mert én azt vallom, ha a lélek beteg hiába egészséges a test, viszont ha ők egy lábon vagy tolószékben, de megtalálják a lelki békét, akkor hát legyen úgy.
VálaszTörlésHát de ez akkor ugyanaz, mint amikor a nőből-férfivá váló transzszexuálist leültetnél egy rákos nővel szemben akinek amputálni kellett a mellét :S
VálaszTörlésSzerintem ilyesminek semmi értelme, mert egyikük sem tehet róla hogy ez baja, de nyilván az lenne, hogy a balesetes vagy a rákos nekiesne a másiknak, mert az ő helyzete jól látható, fizikai. A másik meg lelkileg szenved, amire nincs szemmel látható bizonyíték de attól ő még szenved!
-Kaedrin:
VálaszTörlésTeljesen egyet értek...
Nahh most megint sikerült jól meglepnetek!Sose hittem volna, hogy ilyen létezhet. De ha ez teszi őket, "egésszé" és boldoggá akkor...akkor (félve írom le) de tegyék. Amíg mást nem bántanak...végülis a saját testük.De előtte sztem több hónapos orvosi konzultációk kellenének, nehogy megbánja.
VálaszTörlésAz is elgondolkodtató amit Skinny írt...akinek van, az elakarja dobni magától, akinek meg nincs az sírva könyörög azért, hogy visszakaphassa.
"De előtte sztem több hónapos orvosi konzultációk kellenének, nehogy megbánja."
VálaszTörlésTermészetesen, ez alap.
".akinek van, az elakarja dobni magától, akinek meg nincs az sírva könyörög azért, hogy visszakaphassa. "
Hát, de azért nem így. Szóval valóban nagyon kevés ilyen ember van, aki el akarja "dobni" magától. Sokkal kevesebb, mint aki elveszti és vissza akarja kapni.
Kaedrin:
VálaszTörlésEz igaz.Szerencsére.:)
Hulljon a férgese...
VálaszTörlés-Kaldvi:
VálaszTörlésEz hogy jött ide? :D