Darkness: Dachau

Először is: szeretnék elnézést kérni az inaktivitásomért. Az utóbbi 2 hétben elég sok (magánéleti)problémával küzdöttem meg. Ezek nagy részén már túl vagyok,így újra tudom folytatni a publikálást.

Dachau

A bajor fővárostól kb. 15 km-re található a náci koncentrációs táborok prototípusa. Dachauban 1933-ban (nem sokkal Hitler hatalomátvétele után) egy elhagyott iparterületen hozták létre. A Reichstag felgyújtása után a nácik elkezdték megsemmisíteni a politikai ellenfeleiket, a gondolkodókat, ellenzőiket. Himmler (akkori müncheni rendőrfőnök) kinevezte Theodor Eickét parancsnokká. Ő találta ki azokat a szabályokat, melyeket később minden táborban alkalmaztak. Eicke határozta meg az egy fogolyra jutó tér nagyságát, az élelem mennyiségét, a barakkok és a szögesdrót méretét valamint a napirendet. Az ezt követő 12 évben SS őrök ezrei Eicke instrukciói alapján ellenségként kezelték a foglyokat, akikkel szemben a legkisebb lazaság, jóindulat tiltott dolog volt. Sőt büntetendő!

A "hosszú kések éjszakája" után a nemzetszocialista terror fő eszköze lett. A tábor neve félelmet keltett az emberekben. Sok másképpen gondolkodó nem merte kimondani a véleményét. A háború kitörése előtt előtt szólások is terjedtek a táborról:

"Lieber Gott, mach' mich stumm, daß ich nicht nach Dachau kumm'!" ("Édes Istenem, tégy némává, hogy Dachauba ne kerüljek!"

Egyébként Hitler személyes ellenfelei is itt végezték. Például, Hans Litten jogász.

A tábor 34 barakkból állt. 5000 fogoly volt képes befogadni. 1938-ig 6000 ember érkezett ide. Főleg német kommunisták, szociáldemokraták. A tábor körül SS központot alakítottak ki. Itt a táborokat őrző Halálfejes (Totenkopf) egységeket képezték
ki.

A harmincas években viszonylag normális körülmények uralkodtak a táborban. A foglyokat ekkor még nem akarták halálra dolgoztatni, élelem adagjuk és minőségük elviselhető volt, könyvtárba járhattak, sportolhattak. Többeket "sikeres átnevelés" címén szabadon engedtek. A halálesetek ritkák voltak. Eközben már Eicke kegyetlen szabályain edződő Rudolf Höss, Karl Otto Koch és Josef Kramer, Auschwitz, Buchenwald és Bergen-Belsen későbbi parancsnokai.

1938-ban több ezer zsidó rab érkezett Dachau-ba (kristályéjszaka). Legtöbbjük hamar kiszabadult, de családjukat megfenyegették, így elmentek az országból. A vagyonuk nagy része a nácik kezébe került. Ingatlanaikat, és minden ingóságukat a nácik olcsón megvették.

A háborús években egyre több foglyot szállítottak a táborba. Megugrott a halálozási szám, a helyzet fokozatosan romlott. A tábor körül létrejött ipari komplexumban 165 kommandó dolgozott bútor, ruha és fegyvergyárakban. Egyre rosszabb ellátás, egyre durvább bánásmód mellett.

Több kísérletet is végeztek a foglyokon. Dr. Rascher a német pilóták megfelelő védőruhájának megtervezéséhez több száz fogoly testhőmérsékletét hűtötték vizes tartályokban 25fokra,mások magas légnyomást szimuláló kamrákban haltak meg vagy őrültek meg. Claus Karl Schilling orvos elkezdte az első kísérleteket a malária elleni gyógyszerekkel. 1100 rabot fertőztek meg a betegséggel. Később a dachaui perben 10 halálos áldozatot sikerült bebizonyítani. Schilling 1945 április 5.-éig folytatta a kísérleteit.

Egon Zill 1940-től volt a Schutzhaftlagerführer (a tábor III.osztály vezetője). Egy zenekart alapított, melyben rabok zenéltek. De ez a zene egy újabb kínzóeszköz volt, mellyel tovább sanyargathatták az embereket. Napközben többször kellett német dalokat előadniuk. A halálra, éhezésre és kimerülésre tekintettel cinikus és megalázó volt a zene. Több fogolyt választottak ki, akik nem tudtak németül. Így ők további kínzást szenvedtek el. Kivégzéshez, kínzásokhoz is játszatták a zenekart. Így a brutális tetteikhez kísérőzenét is választhattak. Olykor saját zeneszámaikat is előadhatták. Ilyenkor sikerült egy kis rejtett csúfolódást a dalokba ültetni, ami segített a raboknak valamelyest talpra állni. Néhány túlélő szívesen emlékezik vissza ezekre az elégtételekre.

A táborrendszer összeomlása után Dachaura fogoly-transzportok ezrei zúdultak. 1944-ben 79ezren, 1945 elején 31 ezren érkeztek, többségük keleti kényszermunkás és zsidó. Az utolsó négy hónapban 15 ezren haltak meg.

1945 április 29.-én megérkező amerikaiak 32 ezer legyengült embert, 8 ezer hullát talált. A sok holttest láttán a feldühödött amerikaiak lelőtték az SS katonákat. A foglyok is tucatnyi őrrel végeztek.

Magyarok Dachauban

Mintegy 20ezer magyar állampolgárt került a Dachaui koncentrációs táborba. Közülük 17ezer zsidó. Szintén ide szállították a Komáromban összegyűjtött cigányok munkaképesnek ítélt csoportjait. Több politikai foglyot és Kállai Miklós magyar miniszterelnököt is. A tábor végnapjaiban érkezett magyarok között az éhség és a betegségek arattak. Sokukat agyonvertek, vagy kivégeztek. Hiányos adatok szerint Dachauban 200ezer fogoly fordult meg. Ebből 32ezren biztosan meghaltak. A lengyelek és németek után a magyarok szenvedték a legnagyobb veszteséget itt. Legalább 5181 magyar zsidó és cigány halt meg. Az összes elhunyt magyar száma elérheti a 6-7ezer főt.

Amerikai katonák Dachau kapuinál.