Káin: Film és Könyvajánló

Ma este nagy nehezen rávettem magamat a cikkírásra (valamiért nem ment :D) . Egy klasszikus horrorfilm bemutatása lesz ismételten a mission. Már annyiszor emlegettem a Frankensteint, hogy muszáj lesz róla írnom is valamit :D. Tehát bemutatom nektek a legelső

FRANKENSTEIN

filmet! Nagyon érdekes már abból a szempontból is, hogy a rendezője, nevezetesen : James Whale volt akkoriban az egyetlen aki nyíltan vállalta, hogy homi. A film folytatásában a : Frankenstein menyasszonyában már leplezetlenül vannak homokos vonások, amibe nem fogunk bele menni, mert nem ez a lényeg, hanem a fent nevezett film! (Y)

-1931-ben készült -Rendező: James Whale -Producer: Carl Laemmle Jr. -Szereplők: Colin Clive, Mae Clarke, John Boles

A filmben szereplő doktor megírja a menyasszonyának, hogy a munkája fontosabb nála és a megbántott nő a férfi régi barátjától és tanárjától kér segítséget. A film kicsit olyan benyomást kelt, mintha egy makacs gyereket győzködne egy marék felnőtt. Igazából a lényege az, hogy néha a szellemi dolgok és a szellem fontosabb a társadalmi szokásoknál és gyakran gondolom ezt én is így! Tehát van a beilleszkedésnél és a házaséletnél fontosabb létforma is.

A hisztérikus öröm az életre kelő szörnyeteg láttán pl annak a szimbolikája volt, hogy mennyivel másabb az átlag embernél (ez 31-ben ugye rebellis egy jelenet volt) :D. A filmben kiaknázzák a sztereotípiákat, hogy leplezzék a társadalmi viselkedésszabályok elnyomó jellegét. Az egyik jelenetben a szörny a kislányt bele dobja a tóba, hogy lássa virágként lebegni és mikor a lány megfullad elszomorodik. Ez a falusiakat nem érdekli és a gonoszt látják csak akit el kell pusztítani. A film végén az a kérdés is felvetődik, hogy vajon kik a szörnyetegek: az alkotó, az alkotott, vagy maga a társadalom?!

trailer:

A KÖNYV

Eredetileg amiből a legenda és a film lett az egy regény volt. Mary Shelley írta. Göncz Árpád fordította (aki a Gyűrűk urát is :p) . Ez a könyv nagyon meghatározta az elkövetkező horrorfilmek jellegét, érdekes hogy Mary 19 évesen írta meg a könyvet!

A főszereplő Victor elektromos árammal kísérletezik és a tudomány elvakult híve. Ingolstadtban alkotja meg a lényét amit szépnek akart teremteni de hullákat használt így igencsak ronda lett. Maga az alkotója is megrémült tőle így otthagyja a laborban. Ez a lény fázik, fél és semmit sem ért, nincs eredendő bűne sem. A bajor erdőkben bujkál és egy családot les akiknek segíti az életét észrevehetetlenül. Egy idő után színre lép de mindenki megijed és elkergeti, folyamatos tragédiák és megalázások miatt gyilkol, de akaratlanul. Végül a köpeny zsebében talált notesz segítségével felkeresi teremtőjét, hogy a szeretetéért-kegyéért folyamodjon. Frankenstein beleegyezik, hogy egy női lényt alkosson neki, aki a társa lehet magányában, de később megmásítja az ígéretét és félbeszakítja a munkáját.A lény ezért bosszút fogad és direkt öl, Frankenstein legjobb barátját és vad fogócskázás veszi kezdetét.

A könyv úgy keletkezett, hogy a lány Lord Byronhoz látogatott, de túl hideg volt a sétálgatásra így Byron kihívta a jelenlévőket egy költői versenyre (Poridoli is ott volt) és meg kellett alkotni a legijesztőbb és legszebb történetet. Mary ötlete egy rémálom, vagy lidércnyomás hatására fogant, amelyben egy „istentelen” tudományt tanulmányozó sápadt diákot látott térdelni a dolog mellett, amit összeállított. Poridoli ugyanerre az alkalomra írta A vámpír című történetét, a romantikus vámpírtörténeteket megelőző egyik alapművet.

-Tisztázzunk pár dolgot:

• Sokan, akik csak hallomásból ismerik a művet úgy hiszik, hogy Frankenstein a szörny neve, holott az Victor vezetékneve. A lény valójában nem kapott nevet. Felváltva illették a „teremtmény” (the creature), a „gonosz lélek-ördög” (the fiend), a „démon” (the dæmon) és a „nyomorult” (wretch) kifejezésekkel.

• A különböző feldolgozásokban elveszett a mű filozófiai mondanivalója, a magányt és a kirekesztettséget elemző lélektana és a német „Bildungsromannak” nevezett regény sajátossága és a lényt, mint lélektelen zombit mutatják be. A Bildungsroman különös hangsúlyt helyez arra, hogy a szereplő (lelki) fejlődését szoros kapcsolatba hozza műveltsége gyarapodásával. Például mikor a rém a német falucska egyik csűrjében lapulva lassacskán megérti a „vendéglátói” világát. Előbb a puszta szavakat sajátítja el (a szörny első felfogott szavai az emberi világból apa, Felix, Agatha), majd az átszűrődő felolvasások révén maga is szert tesz egy olyan kultúrára (többek között megismeri Milton Elveszett paradicsomát), amit alkotójától sosem kapott volna meg. Érzelmei párhuzamos fejlődést mutatnak: a szörny megszereti a családot és segíteni akar nekik.