2011. május 25., szerda

Káin: Programajánló


Sziasztok!

Hát a napokban nagyon sok mindent csináltam, de most szeretnék egy egész napos, kimerítő programot ajánlani nektek :D. Tegnap voltam az állatkertben és nagyon tetszett. Kiskoromhoz képest teljesen új dolgok vannak, nincs lepukkanva és szépen fel lett újítva, nagyon sokszor szabadon lavíroznak az állatkák körülbelül és 5-6 óra volt mire körbejártunk bent mindent és megnéztünk :D. Rengeteg képet csináltunk (természetesen vaku nélkül így megosztok veletek párat :D).

Állatkert


Tegnap állatkertben voltunk Én, a barátom és a legjobb barátnőm. Azt gondolná az ember hogy kurva drága program, de ha van diákotok akkor elég olcsón meg lehet úszni. Még felnőttként sem egy ördöngös tétel: 2100 ft és a diák 1500 ft. Ami fontos: mindenképpen kajáljatok előtte és vigyetek ásványvizet üdítőt mert bent ami drága az a kaja és a pia. MOL kúton vett Calipo (2 darab volt 1000 ft körül (pedig a kutak drágák) ott 3 darab mozgott 2000 X körül, ami nagyon sok!!!! Mielőtt elkezdenék mesélni, és képeket mutogatni nektek, egy kicsit írok az állkertről és arról hogy tudtok oda eljutni, stb stb.

Állatkert paraméterei

Nos jöjjenek az official dolgok, amiket érdemes tudni, ezek egyébként az állatkert oldalán is fent vannak sőt még több minden, majd linkelem az oldalt is nektek.

-Jegyárak :

- Felnőttjegy : 2 100 Ft
Gyermek-, diákjegy (Gyermekjegy váltása 2 éves kortól szükséges.) : 1500 ft
- Nyugdíjas jegy 1 500 Ft

-Cím:
1146 Budapest, XIV. ker. Állatkerti krt. 6-12.
-Postai cím: 1371 Budapest 5, Pf. 469.
-Központi telefonszám: 273-4900
-Információs telefon: 273-4901



-Megközelíthetőség tömegközlekedéssel:

A kisföldalattival /sárga metró vonal/ (Széchenyi Fürdő megálló),
a 72-es trolibusszal (Állatkert megálló),
75-ös és 79-es trolibuszokkal (Állatkerti út megálló),
valamint a 20E, a 30-as, a 30A és a 105-ös autóbuszokkal (Hősök tere megálló).

-Parkolás:

Az Állatkerti körúton jelenleg ingyenes a parkolás, de a forgalmasabb napokon már a reggeli órákban sem nagyon lehet szabad parkolóhelyet találni. Ilyen esetben javasolják a néhány perces sétával elérhető 56'-osok terét (volt Felvonulási tér), ahol szintén ingyenesen lehet parkolni, és lényegesen több szabad parkolóhely áll rendelkezésükre. (Mi az állatkert mögött álltunk meg jóval és rövidebb séta volt mint a térről. A kocsinak pedig semmi baja sem történt.

-Nyitva tartás:

Május hétfőtől csütörtökig
péntektől vasárnapig
9:00
9:00
18:30
19:00

Akit több információ érdekel, kérdéseket akar feltenni, csoportosan szeretne menni tudni szeriné melyik hónapban hogy van nyitva az állatkert azok kattintsanak IDE.
Link
Az Állatkert története


Kis rövid írással fogok nektek szolgálni, ugyanis az állatkertben végigvezetnek titeket az állatkert alakulásán (érdemes olvasgatni néha, nem csak le-fel rohangálni őrjöngve az élőlények közt.) A Budapesti állatkert - az újkori zook közül harmincadikként - 1866-ban nyitotta meg kapuit. A mai értelemben vett állatkertek közül hazánkban a budapesti volt az első, azonban már történelmünk korai századaiban is tartottak vadállatokat a Kárpát-medencében. Feljegyezték például, hogy Nagy Lajos király Nápolyból egy oroszlánt szerzett be. Bonfini leírásaiból azt is tudjuk, hogy Mátyás is kapott oroszlánokat, méghozzá a Velencei Köztársaságtól. A hagyomány szerint amikor 1490-ben Mátyás király Bécsben meghalt, az uralkodó oroszlánja is elpusztult a budai várkertben.


A középkori Magyarországon több vadaskert is létezett, melyeknek többségét vadászat céljából létesítették. Ezekben a kertekben szinte kizárólag hazai vadfajokat tartottak. Némely vadaskertnek a vadászat mellett az is fontos feladata volt, hogy "a szemet és lelket gyönyörködtesse". Mátyásnak több vadaskertje is volt Buda környékén, például Nyéken (a budapesti Hűvösvölgy környékén), ahol a vadaspark falmaradványait is megtalálták. Ugyancsak híres volt az egri vadaskert, amely egyházi fennhatóság alatt állt. Ezt a kertet egyébként Gárdonyi Géza is megemlíti az "Egri csillagok"-ban. Egyes feltételezések szerint valaha a Margit-szigeten is vadaskert, illetve kolostorkert működhetett. A sziget egykori neve, a "Nyulak szigete" arra utal, hogy ez a vidék nyulas terület lehetett egykoron. A török kiűzése után ismét divatba jött a magán-vadaskertek létesítése, s ez nem változott egészen az első világháborúig. E kertekben néha egzotikus állatfajok tenyésztésére is kísérletet tettek.
Már a reformkorban felmerült, hogy Schönbrunnhoz hasonlóan Pesten is egy állatkertet kellene létesíteni. Bár a terv lelkes fogadtatásra talált, az 1848-'49-es forradalom és szabadságharc során, valamint az utána következő években a politikai helyzet nem kedvezett az állatkert-alapítóknak. az 1860-as évek elején azonban ismét felmerült az állatkert alapításának eszméje.
Szabó Józsefnek, Xántus Jánosnak, Kubinyi Ágostonnak és a többi alapítónak bizony nem volt könnyű dolga. Az osztrák hivatalnokok ugyanis nemhogy nem segítették, hanem egyenesen hátráltatták az alapítással kapcsolatos munkát. Szerencsére azonban váratlan segítség is akadt Gamperl Alajos személyében. Gamperlt, az "országfejedelmi biztost" ugyan a hatóságok küldték felügyelni, ő mégis kötelességének érezte, hogy segítse, se előre mozdítsa az állatkert ügyét. így - hosszas huzavona után - engedélyezték az állatkert alapítását. A pénzt oly módon teremtették elő, hogy részvénytársaságot alapítottak az állatkert működtetésére. A szükséges terület megszerzése érdekében Pest városához fordultak segítségért. A városatyák a jövendő állatkertet a Városerdőben, a mai Városligetben kívánták elhelyezni. Két területet is felajánlottak, melyek közül Gustav Jägernek, a Bécsi állatkert igazgatójának javaslatára a vasúthoz közelebb eső telket választották.

Sok vita volt akkoriban arról, hogy ki legyen az új állatkert igazgatója. A külföldi szakemberek, mihelyt hírül vették az alapítást, nagy számban ajánlkoztak az "igazgatói állomás" betöltésére, az állatkerti Részvénytársulatnak mégis az volt a szándéka, hogy magyar embert nevez ki az intézmény élére. Nyilvánvaló volt, hogy erre Xántus János a legalkalmasabb, ő azonban - negyvennyolcas huszár főhadnagyként - meg sem próbált pályázni. Minthogy magyarhoni jelentkező nem volt, ideiglenesen Leopold Fitzingert, a müncheni származású zoológust bízták meg az állatkert ügyeinek igazgatásával.
A Pesti állatkertet ma már szinte hihetetlen nemzeti összefogás hívta életre. A terület bekerítése után a legfontosabb dolog a park megtervezése, illetve az épületek helyének kijelölése volt. Petz ármin, a város főkertésze semmiféle fizetséget nem fogadott el, ingyen és bérmentve álmodta meg és alakította ki az állatkert parkrészeit. A Nagy-tó, és a tavat tápláló kút Reitter Ferenc csatornázási mérnök tervei alapján készült. Reitter szintén önként, díjazás nélkül tervezte meg ezeket. Az épületeket ifj. Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervezte. Kettejük közül Szkalnitzky a maga korában híres építésznek számított. Az ő tervei alapján készült például a budapesti Egyetemi Könyvtár épülete, valamint az a négy bérház is, amely az Oktogon négy sarkában áll.
Az állatállomány megteremtése több forrásból történt. Igen sok állat érkezett ajándékba. Az egyszerű falusi emberektől a nemeseken át egészen az uralkodóig sokan érezték kötelességüknek, hogy állatokat ajándékozzanak a születő állatkertnek. Végül problémát is okozott a sok ajándék állat, mert már akkor népes állatseregletről kellett gondoskodni, mikor a kert területén sem az épületek, sem a karámok nem voltak még készen. Ezért az állatkerti Részvénytársulat kénytelen volt leveleket fogalmazni a jövőbeni adományozóknak, melyben arra kérték őket, hogy "eme nemes cselekedetüket" halasszák egy későbbi időpontra, amikor az állatkert az ajándék állatokról már kellőképpen tud gondoskodni.Kevéssel a megnyitás előtt maga az uralkodó, Ferenc József is küldött ritka állatokat a schönbrunni gyűjteményből.
Az állatállomány persze vásárlás útján is gyarapodott, a Részvénytársulat több európai állatkerttel és állatkereskedővel is összeköttetésben állt. Ekkoriban történt, hogy a Bécsi állatkert (amely nem azonos a schönbrunni kerttel) csődbe ment, s így több érdekes állatot igen alacsony áron sikerült az osztrák fővárosból beszerezni. Az állatkert megnyitását többször elhalasztották, s végül 1866 augusztusára tűzték ki. Fitzinger, kevéssel a megnyitás előtt leköszönt tisztéről, s a közvélemény óhajának megfelelően Xántus Jánost nevezték ki igazgatónak, bár egyenlőre csak ideiglenesen.
Magyarország első állatkertje 1866. augusztus 9-én, egy napsütéses csütörtökön nyitotta meg kapuit. A közönség ekkor csaknem ötszáz különféle állatot láthatott a kertben, amely állatokat tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházban, valamint elkerített, nyílt gyeptéreken. A legnépszerűbb állat Kristóf, a fiatal barnamedve volt, aki nemcsak gondozójának, Angelo Guzzantónak volt a kedvence, hanem a jeles államférfinak, Deák Ferencnek is. A majomházban kilencféle virgonc majmot mutattak be, gazdag volt a tó és a fácánház madárgyűjteménye is. A madárházban a legérdekesebbek a "kajdácsok", vagyis papagájok, kakaduk és arák voltak. Nem hiányoztak a hazánkban is őshonos szarvasfélék (őz, gímszarvas, dámvad) sem. A bagolyvár - nevével ellentétben - nem csupán baglyoknak, hanem varjaknak és hollóknak, valamint rókáknak, borznak és farkasnak is otthont adott A manapság oly jellemzőnek tartott állatkerti fajok (pl. zsiráf, elefánt, víziló) az állatkert megnyitásakor még hiányoztak. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen akkoriban igen drága állatok voltak ezek, ráadásul a tartásuk sem számított egyszerűnek, s igen költséges volt szállásuk kialakítása is.
Bár az állatkert megnyitáskor sokkal nagyobb területű volt, mint manapság, sokkal kevesebb állatot mutatott be. Azt gondolhatnánk, ez úgy lehetséges, hogy a mai kifutók sokkal kisebbek, mint a múlt században. Ez azonban nem így volt, hiszen a múlt században az állatkert egyetlen hatalmas park volt, amelyben csak itt-ott voltak állatbemutató terek.A közönség mindjárt az első napokban megszerette az állatkertet, ezért a kert vezetése úgy döntött, hogy további érdekes állatok beszerzésévek igyekszik az érdeklődést ébren tartani. Néhány hónappal a megnyitás után egy elég nagy állatszállítmány érkezett. Sajnos azok az állatok, amelyeket Xántus még Amerikából küldött, a porosz-osztrák háború miatt nem érkeztek meg Pestre, hanem örökre a Hamburgi állatkertben maradtak.
Bár az ország első állatkertjét ma már szinte hihetetlen nemzeti összefogás, nekibuzdulás hozta létre, az első évek után ez a nagy lelkesedés - sajnos - alábbhagyott. Az állatkert látogatottsága nem volt akkora, amely biztosíthatta volna a kert fennmaradását, fejlődését, létezését. Az állatkert vezetése ezért kénytelen volt az eredeti célkitűzéstől eltérően nemcsak a természettudományos ismeretterjesztés és a honosítás ügyével foglalkozni, hanem mutatványosokat. vásári komédiásokat foglalkoztatni. A gazdasági nehézségek enyhítése érdekében a kert sorsjegyeket is kiadott, a nyeremények különböző állatkerti állatok voltak.
Kötelező fotózkodás a zöld genya előtt XD ~suttyó~
Az állatkert fenntartási költségeinek csökkentése érdekében a részvénytársaság vezetői átfogó takarékossági terveket dolgoztak ki. Ennek szellemében bízták meg Czimek János pénztárnokot az állatok takarmányának beszerzésével. A vezetőség megbízott Czimekben, és úgy rendelkezett, hogy minél olcsóbban szerzi be a pénztárnok a takarmányt, annál magasabb lesz a fizetése.Czimek valóban olcsó, azonban silány, penészes takarmányt vásárolt az állatok részére. Ezért, s amiatt, mert a társaság vezetői mind több mutatványost foglalkoztattak, Xántus lemondott az igazgatói tisztségről. Ekkor a korrupt Czimek szabad kezet kapott, s rövid idő alatt lezüllesztette a kertet. A társulat vezetői a válságot úgy kívánták megoldani, hogy az állatkert élére egy tudományos vezetőt neveztek ki Kriesch János személyében.
Kriesch János a magyar állattan kimagasló, ámde méltatlanul elfeledett művelője volt. Ez a kiváló zoológus sajnos csak rövid ideig vezette a kertet. Kinevezése után azonnal feltűnt, hogy az állatok milyen borzasztó állapotban vannak, s ezért felelősségre vonta Czimeket, aki viszont Kriescht igyekezett megrágalmazni. Kriesch végül lemondott tisztségéről, a részvénytársaság pedig - hogy a botrányt elkerüljék - Czimeket is menesztette, s Hegyessy Kálmánt kérték fel az állatkert ügyeinek igazgatására.
Az állatkert vesztét a Főváros által megállapított magas bérleti díj és az érdektelenség okozta. Amikor a kertet alapították, a város vezetői még támogatandó intézményként tartották számon, a századfordulón azonban már csak egyszerű bevételi forrásként kezelték, s ezért kértek el a területért oly magas bérleti díjat. A látogatók alacsony létszámának okát ma már nagyon nehéz megítélni, hiszen 1896. után már földalattival is ki lehetett jutni a Városligetbe. A magyarázat valószínűleg abban keresendő, hogy a millennium rendezvényei olyan "tömények" voltak, hogy szinte senkinek sem jutott eszébe elmenni egy kiállításra, vagy éppen az állatkertbe. Még 1896.-ban létesítette az állatkert az úgynevezett "ősbudavárat". A "Látványosságok Háza" néven is ismeretes, hírhedté vált mulatóhely bevétele az állatkert javára esett, ámde egyáltalán nem illett össze a természettudományos ismeretterjesztés elvével. Emiatt, s azért, mert a Főváros felhívta a kert figyelmét, hogy a területet kizárólag állatkert létesítése céljából adta bérbe, végül bezárták az "ősbudavárat". Bár ez a szégyenletes vurstli így eltűnt az állatkertből, az így kiesett bevételt sajnos nem sikerült pótolni. Végül a gazdasági nehézségek oda vezettek, hogy a Főváros 1907-ben feloszlatta az állat- és Növényhonosító Társaságot, s megindította a csődeljárást.Bár az állatkertet üzemeltető társaság csődbe ment, maga a kert a közvélemény szeretetét élvezte. Ezért mindenki egyetértett ifj. Andrássy Gyula belügyminiszternek azzal az ötletével, hogy az állatkert üzemeltetését vegye át Budapest városa. Ettől kezdve az kert Budapest Főváros állat- és Növénykertje lett.
Amikor az állatkertet átvette a Főváros, sem az épületek, sem az állatállomány nem mutatott valami jó összképet. Ezért elhatározták, hogy nagyszabású munkával teljesen újjáépítik a kertet, s egy a Fővároshoz méltó, új állat- és Növénykertet hoznak létre. Számunkra ez furcsa lehet amiatt, mert a múlt század végén éppen amiatt került az állatkert kilátástalan helyzetbe, hogy a város vezetői puszta jövedelemforrásnak tekintették ezt az intézményt. A változás motorja dr. Bárczy István, a nagy városfejlesztő főpolgármester volt, akinek városépítészeti elgondolásai közt kiemelt helyen szerepeltek a közparkok és ligetek, így az állatkert is.Az átépítés első lépéseként 1.212.000 aranykoronát biztosítottak az átépítés költségeinek fedezésére, majd kinevezték az állatkert új igazgatóját dr. Ráthonyi Zoltán állatorvos személyében, aki ezen tisztséget az átépítés alatt töltötte be.
A tervek kidolgozására és munkálatok összefogására éltre hívták az állatkertépítő Bizottságot, hogy ..."gondoskodjék mindenekről, amik e szép cél keretébe vágnak". E bizottság tagjai mind neves zoológusok, botanikusok, építészek, közéleti személyiségek voltak. Minthogy e bizottság nagy testület volt, négy vezetőnek adták kezébe a tulajdonképpeni irányítást, nevezetesen dr. Bódy Tivadar alpolgármesternek, mint a bizottság elnökének a munkálatok vezetését, dr. Kovách Aladárt a közönség általános kívánalmainak érvényesítését, valamint dr. Lendl Adolfot a tudományos program kidolgozását. A nagyszabású terv igen hamar elkészült, s ezt a tervet a városatyák nemcsak, hogy elfogadták, hanem az eredeti 1 millió 212 ezer koronás keretösszeget is felemelté négymillióra.
A tervek alapján az állatkert a rendszertani alapú bemutatást tűzte ki célul, azaz rokonság szerint csoportosítva mutatták be az állatokat. Nemcsak állatkertet terveztek azonban, hanem azzal párhuzamosan növénykertet is. Már a tervezéskor ügyeltek arra, hogy az idős, terebélyes fákat lehetőleg megkíméljék.Az állatok bemutatásánál azt a mintát igyekeztek alapul venni, amelyet panoráma-kifutó néven Carl Hagenbeck talált fel és alkalmazott először hamburg-stellingeni állatkertjében. Ennek megfelelően az állatokat a közönségtől nem vasrácsokkal, hanem száraz-, vagy vizesárokkal igyekeztek elválasztani. Ugyancsak stellingeni mintára kívánták megépíteni a két hatalmas műsziklát is.
A régi állatkert szinte valamennyi épületét elbontották, s helyükön újakat emeltek. Az épületek egy részét már akkor nagynevű építészek tervezték. A Főkapu és az Elefántház például Neuschlosz Kornél tervei alapján épült. A legtöbb állatházat azonban két - akkoriban még alig ismert, de később nagynevűvé lett építész - Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte. Az ő terveik alapján épült fel például a Madárház, a háború alatt elpusztult régi Bölényház, vagy éppen a Szarvasház. Ugyancsak ekkor emelték a Pálmaházat is az alatta található Aquariummal együtt, Räde Károly és Ilsemann Keresztély tervei alapján. Ekkor épült a Kis- és a Nagyszikla is.
Az átépítés közben két neves látogatója volt a kertnek, Carl Hagenbeck fiainak, Heinrichnek és Lorenznek személyében. Az újszerű bemutatási rendszerről igen elismerően nyilatkoztak, s ígéretet tettek arra, hogy a már állatokkal is benépesített zoot is meglátogatják.

Mivel a régi állatkertből csak néhány állat maradt meg, gondoskodni kellett új, érdekes állatok beszerzéséről. Ez részben vásárlás útján történt, de a kert sok állatot ajándékba kapott. Kittenberger Kálmán, a neves vadászati szakíró például több állatot is gyűjtött az állatkert számára. így került például Budapestre az állatkertekben akkor igen ritkán bemutatott földimalac is.Nem jelentett kevésbé nagy szenzációt a zsiráfok érkezése sem. A Khartumban, Szudán fővárosában vásárolt állatok vonaton, hajón, majd megint vonaton utazva jutottak el a magyar fővárosba, a Nyugati Pályaudvartól az állatkertig pedig kötőfékkel, lábon vezették őket. Az állatvásárlások során mintegy kétezer egyeddel gazdagodott az állatkert.Sok állat ajándékba érkezett. ilyen volt például az a kapucinusmajom, amelyet egy külföldi útjáról hazatért magyar mérnök ajándékozott a kertnek. A nemesség köréből is többen támogatták az intézményt különféle állatok adományozásával.
Az újjáépített állatkert 1912. május 20-án tárta ki kapuit a nagyközönség előtt. Akkoriban a napisajtó úgy számolt be erről az eseményről, mint Európa egyik legmodernebb állatkertjének megnyitásáról. Igen nagy elismerést váltott ki az újszerű, rendszertani alapú beosztás, a szárazárkos-műsziklás bemutatási rendszer, valamint az országban korábban nem létező édesvízi és tengeri Aquarium. A Kissziklában kialakított Barlang Mozit is hamar megkedvelte a közönség.Igen gazdag volt a kert állatállománya, amit mi sem mutat jobban, mint az a tény, hogy a korabeli állatkertek közt egyedülálló módon a budapesti zooban az emberszerű majmok három faját (csimpánz, orangután, gibbon) is bemutatták. A Majomháznak persze más érdekes lakói is voltak, például közönséges makik, tarka makik, oroszlánmajmocskák, kapucinusmajmok, páviánok, valamint mandrillok is. A Kisemlősház főként rágcsálóknak adott otthont, köztük a vízidisznó és a tarajos sül számított különlegességnek.

A macskafélék családjának is több faja élt az állatkertben, például az oroszlán, a tigris, a leopárd, a hópárduc (!), a jaguár, az ocelot, a puma, a vadmacska és a kárpáti hiúz. A Bagolyvárban rókák, farkasok, csíkos és foltos hiénák, sakálok és lapátfülű kutyák, valamint fülesbaglyok és hollók laktak. Kissé odébb, a Vidratónál nemcsak európai vidrákat, hanem ormányosmedvéket is bemutattak. A fókamedencében, amelyet a jegesmedvék előtt alakítottak ki, kaliforniai oroszlánfókák és borjúfókák lubickoltak, a Kisszikla oldalában pedig egy csordára való rénszarvas került bemutatásra. A madárvilágból az Andok hatalmas madara, a kondor, valamint a strucc, a nandu, az emu, a narancsnyakú kazuár, valamint az arák és kakaduk többfaja számított különlegességnek, de az akkoriban állatkerti ritkaságnak számító Humboldt pingvineket is bemutatta az állatkert. Ezt a pingvinfajt a nagy német természettudósról, Alexander von Humboldtról nevezték el.Nemcsak állatok éltek az állatkertben, hanem növények is, hiszen a parkot az átépítés során valóságos arborétummá alakították át. A Lendl-féle elgondolásnak megfelelően tehát a növényvilág is képviselve volt a kertben. Ezért hívták a kertet akkor - és ezért hívják ma is - állat- és Növénykertnek.
1994. márciusában új vezető került az Állatkert élére dr. Persányi Miklós személyében, és ez a vezetőváltás újfajta szemléletet is eredményezett. Már ebben az évben megkezdődött a "rácsellenes" program, a következő évtől kezdődően pedig a kert tervszerű rekonstrukciója. Az elmúlt években úgyszólván az Állatkert minden négyzet-centiméternyi területén történt valami változás.A rekonstrukció során számos állatház újult meg, így befejeződött a Pálmaház felújítása, ismét régi szépségében tündököl az Elefántház, és számos további létesítményen is jelentős korszerűsítési munkálatokat lehetett elvégezni. A rekonstrukció során nemcsak az eredeti műemléki környezet megóvása, helyreállítása és gazdagítása cél, hanem az állatok életkörülményeinek jobbá tétele. Az 1990-es évek közepén megkezdett rekonstrukció azóta is folytatódik, jelenleg a Nagyszikla, és a szomszédságában lévő Szavannakifutó munkálatai zajlanak.

2003 májusában dr. Persányi Miklóst környezetvédelmi és vízügyi miniszternek nevezték ki. A főigazgatói teendőkkel ekkor az intézmény nyugalmazott gyűjteményi igazgatóját, dr. Bogsch Ilmát bízták meg, aki még ugyanabban az évben főigazgatói tisztségre kiírt pályázatot is megnyerte. Főigazgatói működésének négy esztendeje alatt folytatódott a kert rekonstrukciója, újjászületett az Akvárium és a régi Majomház, új Papagájlak és Pápuaház épült, emellett a régi tervek figyelembe vételével, de korszerű berendezéssel újra felépült a tóparti Krokodilház. Az állatkert emellett számos kiváló természetvédelmi és tenyésztési eredményt is elért, amelyek közül a világ első mesterséges termékenyítésből született orrszarvúja az egyik legjelentősebb.

2007 májusa óta ismét dr. Persányi Miklós irányítja az Állatkertet, előbb megbízott, majd szeptember elseje óta kinevezett főigazgatóként. (akit a cikk ollózatlan változata érdekel az tekintse meg a Fővárosi állatkert oldalán a teljes verziót).


Saját élmények

Nos hogy most tisztáztam a dolgokat jöjjön a kis élménybeszámolónk. :D Én nem hittem volna hogy ilyen fárasztó lesz és ennyire hosszú végig nézni mindent rendesen. Akinek van egy kis esze hétköznap menjen mint mi. Leszámítva az ordító iskoláscsoportokat nem voltak túlzottan sokan, ami jó hiszen az állatok sem fosnak be a félelemtől és pl odajönnek közel az emberekhez (ez tetszett a legjobban de erről később. :D)


Tehát olyan dél körül indultunk el és Max 40 perc alatt értünk a városba a kocsival (barátnőm a skoda bódéban zötykölődött 45 fokban fülét-farkát behúzva mert a rendes kocsink fényezőnél volt X'D) és parkolóhelyet az állatkert mögött találtunk egy elhagyatott részen. Indulás előtt kajáltunk és össze pakoltunk csomó piát. Mint kiderült ezt jól tettük mert iszonyat drágán adnak bent mindent és még így is vásároltunk jégkrémet meg Zoo csemegét, ami 3-4 rongy volt ha jobban belegondolok. O__O...

Kis térképünk szerint jártunk mindent körbe, hétvégén TILOS menni mert még így is sok volt a hüvelye gyerek és idegesítő de amikor kimennek a családok akkor élvezhetetlen lesz a kert. Viszont mi 1-től este fél 7-ig (zárásig voltunk) és a végére megfogyatkoztak a csoportok és mindent nyugalomban lehetett tölteni. ^_^


Sajnos a nagymacskák, zebrák és még sok más állat nem jött elő, mindenki fetrengett a hűvösben :( de ennek ellenére is sok állatkát láttunk :D. Fotóztunk tigrislábat és 3 farkas segget is, amiket nem fogok kirakni nektek, bár az bizonyíték lett volna hogy a legérdekesebb állatokat sajna nem láttuk...XD. Ami nagyon tetszett az a nagy tó volt, lehetett venni 100 forintért kacsa tápot és lehetett etetni a madarakat. A kiskacsák kijöttek a tóból és követtek mindenkit XD.

A tónál







Amikor már nagyon meleg volt mindig felbukkant egy ház, ahol hűvösebb lett, sőt raktak ki vízpermetezőt ( ami alatt át lehetett menni) és nem kaptatok rosszullétet a melegtől. (Tavaly ha jól emlékszem nem volt ilyen kirakva, Mo level up). Ami még nagyon tetszett az egy elkerített rész ahova be lehetett ülni, tele volt makikkal és volt két kicsi is :D. Sok geci ember teledobálta szeméttel a földet amit már nézegettek az állatok így összeszedtem őket -.-. Nagyon felháborító volt amúgy hogy sokan vakuztak a felszólítások ellenére és a szemetet ledobálták a földre ott ahol az élőlények szabadon voltak. Ez volt a makiknál és bent az üvegházban is, ahol a lajhárok mászkáltak :(. De rengeteg idegesítő tényező volt: mint például a direkt a fotózásba belemászó csoportok (bunkó geci felnőttel/tanárral az élükön) és még sorolhatnám.... Na de vissza térve mikor az iskoláscsoportok eltűntek a makik egészen közel jöttek, lemásztak közénk a földre és a padra is le lehetett ülni melléjük. Nekem nagyon nagy élmény volt hogy a kicsi kíváncsi volt és oda jött a kezemhez sőt rá is mászott. :DDD Vele jött a csürhe is, megszagoltattam velük a kezemet a kicsit nem fogtam meg csak a nagyokat (nagyon durva szőrük van pedig azt reméltem puha lesz x'D), hogy ne tépjenek szét, meg ne higgyék hogy bántom a babájukat. :D Kicsit elszomordtam hogy ennyire hozzászoktak az emberekhez mert ha valaki köcsög akkor bánthatná is őket, bár az remélhetőleg nem jár ilyen helyekre. De egy kisgyerekből simán kinézem, hogy akarata ellenére is durva lenne velük.





Annak ellenére hogy nem vakuztunk kurva jó képeket tudtunk csinálni. Voltunk denevér házban és mesélte egy gondozó hogy egy vadbarom bevakuzott a denevérekhez (bazdmeg nem is tudom hogy gondolta) és az összes nekiment... ezzel együtt a többi állatkát is megijesztették és azok elindultak a rácsos ajtó felé , amin ki-be mentek az emberek O__o (nagyon sok házban szabadon voltak az állatok, azt hiszem alkony a szavannán volt a neve annak ahol denevérek és éjjeli makik mászkáltak a lábaitok közt :D). A denevérekről normális közeli képet sajna nem tudtunk csinálni de nagyon cukik voltak !!!! (L)


A Zoo csemegét fölöslegesen vettük meg. Csak két fajta állatot lehetett etetni, az egyik a tevék voltak a másik pedig a kecskék. Kecskékhez ép eszű ember nem megy be, a tevét meg tenyérből etette mindenki és nyakig dzsuvás lett az emberek keze XDD. Én rájöttem hogy ha elég messze állok kitátják a szájukat és be lehet dobni a kaját. A barátom ujját többek közt megharapta az egyik teve de a teve jobban megijedt mint a barátom XD....Tehát aki vágyik teve etetésre és kecske elöli menekülésre csak akkor vegyen ZOO csemegét. Bunkóság a többi állatot úgy etetni, hogy ki van írva hogy nem tesz jót nekik a kaja. Tavaly pl az összes zsiráfot ették az emberek pedig ott is le volt írva hogy nem szabad, valószínűleg ez nem viccből van ott. Amúgy ha van eszetek vigyetek alkoholos törlőkendőt és higiéniás gélt. X'D



Mindnekinek csak ajánlani tudom egy egész napos programnak. Mi 11-kor keltünk, lassan elkészültünk , vidékről mentünk és zárásig pont mindent láttunk, ráadásul nyugiban. (És így is sok kölyök volt bakker). Bár akiket nem idegesítenek az üvöltöző, tolakodó nyáladzó, beszaró (és még sorolhatnám milyen) neveletlen purdék akik hangos kiáltásokkal elűzik a makikat azoknak hétvégén is ajánlott elmenni hiszen az idegeket muszáj edzeni. :D

A rettegett páva (többször is fenyegetően ránk mozdult :D)




Ami fontos: ne tömjétek az állatokat zoo csemegével mert betegek lesznek tőle, ne szemeteljetek mert nagyon rossz volt látni hogy a bunkó geci magyarok itt is virtuskodnak :-/ és ne vakuzzatok az állatok pofájába mert az összes képünk vaku nélkül született! (Minden képet mi csináltunk, ami ebben a cikkben látható, kivétel a térképet X'D)...

Zárásul jöjjön a lajhár akitől mindenki kurvára félt X'D


10 megjegyzés:

  1. Jajj ez nagyon tetszett :D
    Imádtam a szerelésed, főleg a cipőt. :D

    VálaszTörlés
  2. ÓÓ én eskü minden állatkertben jártam már csak a pestiben nem! XDDDD na majd be kő pótolni :D
    Az állatok rettentő cukik lehettek testközelből. és riszálomúgyisúgyis-makikkal haverkodtál *-* MÁZLISTA! XD a kiskacsák arik lehettek ahogy totyogtak utánad meg a többi ember után :D

    A szerkód meg bjútiful, honnan van az a ruha? :O

    VálaszTörlés
  3. -Chains:

    az hogy lehet? :OOOO Hogy hogy nem voltál még? Amúgy az a poén hogy leginkább a barátomat követték. XD

    Búúúú köszi, Londonból kaptam ^^

    VálaszTörlés
  4. ÁÁÁ, lajhár! Imádom a kezeiket! :D *wííí* De azért hű maradok magamhoz: madárpókok vannak?? O_O :)

    Egyébként nem gondoltam volna, hogy ennyire szabadon mászkálnak az állatok. Az én emlékezetem szerint jól be voltak zárva, de mondjuk jópár éve nem voltam semmilyen állatkertben.

    És igen, szokás szerint szenzációsan nézel ki. =) Jó cikk volt! :)

    VálaszTörlés
  5. Ez egy próba,hogy működik-e a rendszer, mert Janezz drága nem tud kommentelni.:)

    VálaszTörlés
  6. -Charlotte:

    Van minden :DDDD. Búúúú köszi szépen ^__^" igyekszem .

    Tudom írt nekem, nem tudom mitől van O___O

    VálaszTörlés
  7. Ez nagyon tetszett,feltétlen megyünk,ha Pesten járunk,kicsit bánom én is,hogy a sok köcsög ember közel mehet az állatokhoz,mert sok a szadista barom...de remélem ha valaki szenyáskodik velük,akkor összefognak és a tevék leköpik,a denevérek kiszívják a vérét,a kacsák meg szétcsipkedik a seggét az illetőnek...mindezt egyszerre..:D

    VálaszTörlés
  8. -Janezz:

    Na örülök, hogy kedvet kaptál! Én is erre gondoltam XD Hogy jól megharapják őket. :DDDD

    VálaszTörlés

Ezeket is ajánljuk: