2011. május 22., vasárnap

Daems: Gólya, gólya, gilice, mitől véres a szíved...

Üdv mindenkinek, Daems vagyok és nagyon örülök, hogy itt lehetek.

egy-két dolog, ami jellemez


1991-ben születtem Budapesten, de Szászrégenben (Románia) illetve Szigetszentmiklóson laktam iskolás koromig. A magyar az anyanyelvem, de elvileg tudtam románul is úgy négy évesen (amire bezzeg én nem emlékszem), mivel szüleim erdélyi magyarok és a rokonság nagy része még mindig ott lakik (azért egy pár szó illetve kifejezés szerencsére megmaradt). Budapesten hetedik kerületben kezdtem el a sulit, ének-zene tagozaton, aminek meg is lett a gyümölcse, hiszen megjártuk a balti országokat, Finnországot és Olaszországot az iskolai kórusunk fellépéseivel. A kilencedik kerületben laktam a szüleimmel albérletben egészen 2004-ig, amikor hetedikes koromban leköltöztünk Szigetújfalura, ami egy Ráckevéhez közeli kis falu. Édesapám jelenleg is ott él, édesanyám 2008-ban kiköltözött Moszkvába, ahova engem is magával vitt, így tanulmányaimat megszakítottam a budapesti gimiben (ahova néhol ingáztam, ami hajnali 5-ös indulásokkal és délután 4-es hazaérkezésekkel járt, de egyszerűen nem bírtam koliban lakni, szobán osztozni idegenekkel, meg hogy nem járhattunk el szinte sehova... hiába volt csábító Pesten lakni, mert a falut nagyon nem szeretem, azért nem mindegy, hogy kiket kell elviselni éjjel-nappal...) és egy kinti brit suliban érettségiztem le 13-ban. Jelenleg Angliában élek, amit végre meg tudtam szeretni. Az a mázlim, hogy imádok utazni és nagyon érdekelnek a különböző kultúrák - mindig tanulok valami újat. Angolul felsőfokon, németül középfokon beszélek, oroszul talán meglenne az alapfok... idén februárban kezdtem japánul tanulni, remélem menni fog, mert ki szeretnék menni a Waseda egyetemre mesterizni. Az a nagy álmom, hogy elhagyjam Európát, mert iszonyatos, hogy a drága unióban milyenek az emberek... legalábbis szerintem.

amikor 2009-ben Japánban meglátogattam haverjaimat... ~vissza akar menni~

Azért döntöttem úgy, hogy írok az itteni eseményekről, mert Magyarországon sokan úgy gondolják, hogy az élet fenékig tejfel Angliában, pedig ez nem így van. Rengeteg mindent befolyásol az, hogy hol laksz és mit csinálsz, illetve, hogy kikkel jöttél... és persze, hogy mennyi pénzed van (pont, mint otthon).


Ahogy a videóban is láthattátok, van mit itt csinálni - de ez nem jelenti azt, hogy tényleg csinálják is. Mindenesetre a reklám meggyőző volt... és a sors is ide sodort. 2010 szeptemberében költöztem ki Portsmouth-ba pszichológiát tanulni a helyi egyetemen. A nemzetközi érettséginek (IB Diploma) volt egy kis Kinder meglepetés íze, mert a pontok csak Augusztus végéhez közel jöttek ki (így magyar egyetemre esélyem sem lett volna felvételizni évkihagyás nélkül, mert a bizonyítvány lefordíttatása nem két perc) ráadásul az eredmény elég váratlan lett, mivel mindenből remekül teljesítettem, kivéve a kedvenc tantárgyamból, pszichológiából (pedig arra tanultam a legtöbbet XD), így nem jutottam be a londoni Queen Mary egyetemre (ami nem is baj, mert ott rosszabb a pszichológia, mint itt :D). Mivel nem jelentkeztem kollégiumba, ezért a lehető leggyorsabban kellett szállást találnom, mert a tanév szeptember 15-én kezdődik nálunk. Ez könnyen ment, felmentem a The Student Room nevű fórumra, ahol találtam is egy csajt, aki lakótársakat keresett. Váltottunk pár e-mailt és megkerestük egymást Facebook-on, majd összepakoltam és kirepültem Angliába szeptemberben 300 fonttal, amit letét gyanánt kell fizetni (ha esetleg megrongálnál valamit júliusig, akkor ez fedezi a kár költségét). Szerencsémre a csaj is normális és a ház is fasza és találtunk egy harmadik lakót érkezésem után 2 nappal (egy random csajszi kopogtatott az ajtón, hogy van-e kiadó szoba XD). Elég para volt kijönni egyedül idegenbe (Moszkvában édesanyámnál laktam), ráadásul összeköltözni emberkékkel, akit nem is ismersz (de legalább mindenkinek van külön szobája!!!)... :D



Na de hol is van Portsmouth? Anglia déli partján találhatjuk Hampshire megye második legnagyobb városát, amit sokan csak Pompey-nak becéznek (e név eredete ismeretlen, több verzió is létezik: http://www.welcometoportsmouth.co.uk/pompey.html). A hely híres a labdarúgó csapatáról és a világ legrégebbi kikötőjének használatáról, illetve hajóiról (HMS Warrior és HMS Victory).

HMS Victory

Londontól nagyjából 4 óra (25 font) oda-vissza az út, a távolság 90 km. A legközelebbi reptér Southamptonban található, de Magyarországra Londonból kell utaznom. A legelső dolog amit láttam, az egy dinoszaurusz volt a parton, amit szeptember végén fel is gyújtottak... http://www.dailymail.co.uk/news/article-1316760/Fire-destroys-53ft-model-dinosaur-arson-attack.html

R.I.P.


Itt elég laza az élet, főleg, mivel a lakosok nagy része diák (éjjel pedig vadállat). Az itteniek abból élnek meg, hogy klubokat, éttermeket, boltokat nyitottak és kiadták a házaikat bérbe (és mégis olcsóbb minden, mint Londonban, hiába próbálják a diákokat ott lehúzni, ahol lehet). Én havonta 300 fontot fizetek rezsivel együtt és 2 lakótársam van, ami azt jelenti, hogy a tulaj havonta 900-at kap, amiből állja a rezsit, ami nem lehet túl megterhelő, mert a telek enyhék (ha havazik, akkor bezár az egyetem, mert leblokkol a közlekedés :D), így alig fűtünk, ráadásul a téli és a tavaszi szünet 3 hétig tart, így van hónap, amikor csak egy hetet vagyunk a házban, ezért még kevesebb a fogyasztás. A reggelit meg lehet úszni 3 fontból, amiért kapsz tükörtojást babkonzervvel, sült paradicsommal és kolbásszal, emellé pedig pirítóst kapsz teával vagy kávéval (de tocsog az olajban minden a forró italt kivéve). Az ebéd 10 font, de legalább finom ( leginkább kínai, indiai, arab és török éttermek vannak a városban, ami nem baj, mert az angol kaja pocsék). ^_^ Vacsorát általában nem szoktam venni, mert marad az ebédből (nagy adagokat adnak). Ha olcsóbban ki akarsz jönni, akkor az ASDA bevásárlóközpontban érdemes mindent beszerezni. Viszont az itteni főzéssel és mosogatással az a gond, hogy a lakótársak nem mindig hajlandók maguk után takarítani, így rengeteg időbe telik amíg elmosod magadnak az edényeket, főzöl, aztán megint mosogatsz... sajnos kajálda csak a koleszosoknak van, akik főleg elsősök. Másodikban és harmadikban már nem akarsz ott lakni, mert katasztrófa, hogy mi megy ott (heti rendszerességgel van hajnali háromkor tűzriadó, mert valaki lusta kimenni, hogy rágyújtson). A falak papírvékonyak, így hallani, amikor a szomszéd éppen kefél vagy gitározik... sőt, amikor barátnőmnél voltam, hallottuk, ahogy a szomszéd mobilja rezeg! O_O A konyhát 6-8 emberrel osztod meg és egy pici szobában laksz, ahol van egy egyszemélyes ágy, asztal, szekrény, majd egy kicsi helységben WC és zuhanyzó (de ott nem lehet rendesen tisztálkodni, mert a zuhanyzófüggöny folyton a hátadra ragad (vendégek fogadása meg teljesen felejtős). XD Ezért örülök is, hogy nem ott élek, hanem egy házban, ahol van 3 dupla ágyas hálószoba, hatalmas nappali a vendégeknek, konyha, fürdőszoba (káddal) és kert, ahol lehet feelingesen bulizni – és ez még mindig olcsóbb, mint a koli, csak a kaját, netet (nekünk fejenként 10 font havonta, tehát egy háznak havi 30 font) és mosást kell magadnak intézned (a koliban pénzbedobós mosógépek vannak a tisztítóhelységben XD). A szórakozóhelyek este 9-kor nyitnak, de már 2-kor bezárnak, mert az angolok nem bírják a piát. Minden péntek este visznek el a zsaruk verekedés miatt valakit. A diákok nagy része pedig sajnálja piára költeni a pénzt, így inkább füveznek, mert az olcsóbb!!! X’D A bulik elég laposak, néha-néha van egy dubstep party amire el tudok járni. Az extrém dolgokat kedvelőinek: rengeteg tetkószalon van, szerintem itt nincs angol, akinek ne lenne piercingje vagy tetkója – beleértve az idősebb generációt is (csoporttársam bemutatott a muterjának, akinek lazán tele volt fúrva a füle ^_^). Van japán bolt, Dress Code a neve, Hatsune Miku-s táskát, Death Note-os képeslapot meg fasza kis pólókat és ékszereket lehet ott kapni (meg olyan magassarkú csukákat, amiket Káin rendelt Angliából :D). Több alternatív bolt is van, például a One Legged Jockey vagy a Rokii. Vízipipázni minden arab étteremben lehet, viszont teaház az nincs. :D:D:D Most nyílt egy olcsó japán étterem, ahol nagyon finom az angolnás sushi – eddig csak a Yo!Sushi vagy a Wagamama volt elérhető, de azok drágák, mivel a kikötőnél vannak, ahol sok a turista. A helyek ahol csinálni is lehet valamit: az egyetem környéke (sok a kajálda és a szórakozóhely meg van egy kis tér egy kávés kocsival és egy hatalmas képernyővel amin általában kisfilmeket mutatnak illetve rendezvényeket reklámoznak), Commercial Road (itt van a legnagyobb Tesco –ami tényleg minőségi, nem úgy, mint otthon- meg a helyi melegbár, Martha’s), Albert Road (koncerttermek és fasza boltok helye), a part vagy a kikötő (de a part csúnya és nem lehet a vízben úszni, max grillezni a sziklákon, a kikötőben meg minden drága). A közlekedés nem rossz, mivel az egyetemistáknak az egyetemi busz ingyenes és sok helyre elmegy, a taxi pedig 3 font az Albert Roadtól az egyetemig, ami gyalog 40 perc lenne. Amit hiányolok az a múzeum és a színház, mert az itt csak gyerekeknek van... O_O (Játékmúzeumunk van és a színházban egyfolytában a Pán Péter megy meg hasonló kaliberű dolgok.)

a buszunk :3


Az emberekkel ki tudsz jönni, ha elvagy egy felszínes kapcsolattal, amikor a barátaidnak azokat nevezed, akiket tulajdonképpen nem ismersz, csak együtt jártok el bulizni, mivel az angolok nem szívesen beszélnek magukról vagy az érzéseikről, és van, aki elég buta meg nem csinál semmit... például velem már többen közölték, hogy az alvás és a TV nézése a hobbijuk, illetve kérdezték már meg, hogy Magyarország Kína mellett van-e meg hogy Oroszország az Északi-Sarkon van-e... O_X (Volt, aki nem értette, hogy miért vagyok magányos meg miért unatkozok, mert számára ezek ismeretlen fogalmak voltak, ugyanis őt teljesen kielégítette az, hogy YouTube-on nézett vicces videókat... O_O Nekem viszont csinálnom KELL valamit!!! Talán azért, mert nincsenek tesóim és emiatt rengeteg mindent csináltam gyerekkoromban, hogy lekössem magam... Gameboy, PC játékok, kórus, hegedű, szolfézs, rajzolás, kerámia, gyöngyfűzés, sütés, szövés, röplabda, tollaslabda, úszás, kori, történetek írása, stb.) A haveri köröm leginkább külföldiekből áll (lengyel, német, román, venezuelai, mexikói, kóreai, japán, izraeli, indiai) - magyarokkal is találkoztam a suli nemzetközi fesztiválján, de nem járunk össze, mert nem azért jöttünk ki, hogy magyarokkal lógjunk. :P 8 hónapra volt szükségem, hogy azt tudjam mondani, szeretek itt lakni és nincs honvágyam. 4 hónapra, hogy gyógyszerrel kibírjam a depressziót, amin az észt párommal való szakítás dobott egy hatalmasat. Nem bántam meg, hogy kijöttem, mert ha később teszem meg, akkor a tandíj több, mint kétszeresét kellett volna fizessem az új törvény miatt. Mindenkinek csaj ajánlani tudom a helyet, hogyha nem húzza fel magát az unalmas/buta embereken és el tud lenni magában is (én például fotózok és önkéntes vagyok az idősek otthonában). Aztán idővel kialakul valami, csak a kezdet nehéz társaság nélkül. Meg a szabályokat is meg kell megtanulni. Például a kapucnis, rosszul öltözött fiatalokkal (chavs) vigyázni kell, mert kb olyanok, mint otthon a „maffiózó cigányok” (és most nem a roma származásúakat szidom, hanem azt, aki a lopó/csaló életmódot követi). Káromkodni pedig szinte tiltott, nagyon megnéznek, ha kicsúszik a szádon valami. A mesterkélt jópofizás és udvariaskodás pedig egy-egy nyűgösebb napomon nagyon le tud terhelni. :S De a random vicces dolgok teljesen fel tudják dobni a napom, akárcsak ez a kép itt:

menő verdára volt zsé, de rendes kólára már nem X’D

Mára ennyit szántam, most mennem kell tanulni a holnapi vizsgámra (Abnormal Psychology, amiből jutott nekem személyes tapasztalat is... erről majd olvashattok bővebben később). Hetente egyszer igyekszem majd írni, főleg fotózással, pszichológiával és az itteni élettel (van miről mesélni, tagja vagyok a helyi fotós csapatnak, idősek otthonában vagyok önkéntes és csatlakoztam az egyetemi pogány és spiritualista körhöz) illetve utazásokkal kapcsolatban. Na meg minden másról, ami még megragad... Addig is nézzétek meg ezt a beteg észt videoklipet, mert jó (bár szegények eléggé hajaznak a finn muzsikára, szerintem XD):



Ígérem, a többi iromány nem lesz ilyen kimerítően hosszú... csak bele kellett helyeznem magam a képbe, hogy minden világos legyen. ;)

PS – A képeket mind én készítettem, ezért nem loptam és nem sértettem meg senki jogait. A videókat YouTube bácsi szolgáltatta. Cheers. x


Csak egy dolog biztos...

8 megjegyzés:

  1. Remélem írsz majd Oroszországról is :D

    VálaszTörlés
  2. Wáááá nagyon tetszett a bemutatkozó cikked. A Colás kép az fergeteges XDDD,. Várom a többi írásodat is, sok sikert a blogon! :3

    VálaszTörlés
  3. @a hero of war: Igen, majd írok... most is vissza kell mennem oda nyáron, mert operálni fognak, mókás lesz... X'D

    @Kígyófi Káinné: Köszi, igyekszem!!! x

    VálaszTörlés
  4. LOl,én ezek szerint jól érezném magam Angliában,mert nekem is hobbim az alvás és TV-zés,és sosem unatkozok,és csak egészen kivételes esetekben vagyok magányos (bár, ez mondjuk nem ér, mert nagycsaládban sosem lehet vki tényleg magányos)

    VálaszTörlés
  5. mi 400at fizetünk havonta ketten, tehát fejenként 200.. oké, csak egy szobát bérlünk, nem egy teljes házat, de akkor is nagyon olcsó, rezsivel, mindennel együtt, sőt, most kaptunk a főbérlőtől egy új matracot ingyen, mert már kiálltak a rugók a régiből..
    10 fontért ebéd meg elég drága, ahol dolgozom étteremben, ott megkajálsz már 6-7 fontból, hatalmas éttermi adagokat.. pedig mi nem vagyunk egy olcsó hely.
    mindezt csak azért írom, mert említetted, hogy sokkal olcsóbb nálatok minden, mint Londonban, de ezek szerint mégsem :D amúgy mi is ASDÁzunk, durva, hogy csomó minden olcsóbb, mint otthon Magyarországon :O
    tök fura az a fehér doubledecker :D

    VálaszTörlés
  6. Sajnos kis hazánk a Nyugati civilizációk pribékje, csupán egy újabb piac ahová teríthetik az áruikat és hulladékaikat, mióta eltörölték a Vámot (nem mintha túlzott megállította volna őket eddig is). Nem hiába terjeszkedik az EU. Kell a termékeinek a hely ahová lepasszolhatja, ha nem volnánk az élet színvonalat nem tudnák olyan szinten tartani, mint amilyenen most van.
    Amíg a valuta árfolyama határozza meg a kereskedelmet addig mindig lesznek Magyarországhoz hasonlóan kizsákmányolt országok. A rendszer rossz amiben élünk és kész.

    Amúgy örülök, hogy vannak olyanok akik szemén keresztül láthatok egy keveset külföldről. Várom a következő irományt.

    VálaszTörlés

Ezeket is ajánljuk: