Darkness: Titanic

Nos, 3 nap éjszakázás után visszatértem. Eredetileg tegnap akartam ezt a posztot megírni, de sikeresen átaludtam a napot.:D

Szeretnék előre szólni, hogy most nem a (nyál)tengerbe süllyedt, James Cameron Titanic című filmről szeretnék írni, hanem magáról a hajóról. Gyerekkoromtól kezdve iszonyú sok könyvet olvastam el a hajóról. Így a cikk megírása főleg fejből született meg. Részben azért átnéztem az internetet is. A google ugye a barátunk.

A Titanic a brit Olympic-osztályú utasszállító hajó, melyet a White Star Line hajó társaság épített. Egy óceánjáró hármas, második hajója volt, melyet arra terveztek, hogy heti három járaton szolgálják ki a transzatlanti forgalmat a legnagyobb luxussal. A másik két hajó neve: Olympic és a Gigantic. A Giganticot, a Titanic elsüllyedése után Britannicra változtatják. Abban az időben a White Star Line legfőbb riválisa a Cunard Line volt. Főleg a társaság, Lusitania és a Mauretania nevű hajói.

Az építkezés

1907-ben a White Star Line megbízásából három luxus hajó tervezésébe fogtak az Észak-Írországbeli Belfastban, a Harland és Wolff hajógyárban. A dolgozók 6000 fős létszámát meg kellett duplázni. Abban az időben a Titanic volt a legnagyobb hajó, melyet az ember épített. A legnagyobb szélessége 28 méter, hosszúsága 269 méter, magassága a gerinctől a kémények tetejéig 53 méter. A hajón úszómedence, törökfürdő, lift, squashpálya és tornapálya is volt. A kommunikációját kettő darab 1500 W teljesítményű Marconi rádió látta el. A tervben eredetileg 64 mentőcsónak szerepelt. De arra hivatkozva, hogy márpedig a hajó elsüllyeszthetetlen, mindössze 20-at helyeztek el. Akkoriban az előírásokban nem szerepelt, hogy az utaslétszámnak megfelelő férőhelyes mentőcsónakokkal szereljék fel a hajót, mert a vízkiszorítás számított. A tragédia után változtattak ezen a szabályon.

Az építés kezdete 1909 március 31. 1911 május 31.-én pedig vízre bocsátották. Az angliai Southamptonból a franciaországi Cherbourgba, onnan pedig az ír Queenstown-ba ment az első próbaútján. A tervező Thomas Andrews volt.

"Szegény Mr. Andrews jött velem szembe és mindent leolvastam az arcáról amit tudni akartam. Bátor ember volt. Mr. Andrews úgy találkozott a végzetével mint egy igazi hős; megértve a valós veszélyt, feláldozta saját életét hogy megmentsen egy nőt és a gyermekét. Nehezen találnak majd valakit a helyettesítésére.”

Egy Titanicon utazó utaskísérő, Mary Sloan levele nővérének, amit 1912. április 27-én írt.

1912 április 10.-én délben indult el az első útjára Southamptonból New York-ba. Fedélzetén 2207 utassal és 889 fős legénységgel. A tragédia előestéjén több jégjelentést is kaptak a többi hajótól, amely ugyanazon az úton haladt. Máig nem tisztázott dolog, hogy Smith kapitány miért nem csökkentette a sebességet. Az általános vélekedés szerint a hajó versenyzett a kék szalagért. Ez azonban tévedés, hiszen a hajú végsebessége 3 csomóval elmaradt a Mauretaniától. Így szinte esélye nem volt a Cunard hajójával szemben. A White Star Line teljesen más céllal építette a Titanicot.

Április 14.-e holdtalan éjszakáján, hullámmentes tengeren nehéz volt észrevenni a jéghegyeket. Azon az estén az őrszem Fredrick Fleet volt az őrszem. 23:40kor megkongatta a vészharangot. Közvetlenül a hajó előtt egy jéghegy állt. A szolgálatos tiszt, William Murdoch (első tiszt) utasítást adott a hajó balra kormányzására, majd a hajócsavar hátramenetbe kapcsolására. A hajólapát azonban túl kicsi volt a gyors fordulásra. Az óriási hajótest lassan kezdett balra fordulni. Azonban már túl közel voltak, így a jéghegy végig súrolta a hajó jobb oldalát. A jéghegy 5 kamrát szakított fel, a külső acéllemezeken pedig végzetes károk keletkeztek.

A jéghegy, melynek nekiütköztek

Mai szakértők szerint Murdoch két parancsa külön-külön helyes volt. De együtt katasztrofális következményekkel jártak. Az utasok csak egy kis rázkódást éreztek. A kapitány, a tisztek, mérnökök gyors értekezletet tartottak közvetlenül az ütközés után. Thomas Andrews szerint legfeljebb egy óra múlva a hajó elsüllyed.

A rádiószobából a kapitány utasítására leadták az S.O.S jelzést. Majd megkezdték a nők és a gyermekek mentőcsónakba ültetését. A mentőcsónakokban legfeljebb az utasok felének jutott volna hely, de jó néhány csónakot félig üresen tettek vízre. 0:45 perckor eresztették le az első csónakot, 28 emberrel. Ekkor lőtték fel az első rakétákat, melyet észlelt a közelben levő Californian. Később kiderült, a rádiós elaludt, az őrszemek pedig azt hitték, hogy ünnepelnek. A hatalmas hajót először lassan öntötte el a víz, később már egyre gyorsabban süllyedt. (Sokan a James Cameron film hibájának állították a süllyedés gyorsaságát.) Az utolsó vészjelző rakétát 1:40kor lőtték fel. Az utolsó csónakot pedig 2:05kor engedték vízre.

Carpathia

2:18-kor a Titanic teste már 45 fokos szögben meredt az ég felé. Ekkor az áram elment a hajón. Sokan állították, hogy a Titanic egy darabban süllyedt el, de későbbi bizonyítékok szerint már azt mondták, hogy kettő részre szakadt a víz felszínén, a tengerfenekén pedig háromra.

Susan Webber túlélő: "Láttam, hogy a leviatán középen kettéválik."

Miután kettétört, le egészen a tőkesúlyig, a hajó fara lebegett pár percig. Majd a hajó eleje magával húzta a mélybe. 1912 Április 15.-én 2:20-kor süllyedt el végleg, az addig elsüllyeszthetetlen gigantikus hajó. Harold Lowe (ötödik tiszt) aki a 14-es mentőcsónakot irányította, még visszafordult túlélőket keresni. Végül csupán 5 élő embert találtak, s emeltek ki a jéghideg vízből, akik közül 2 meghalt a csónakban.

A Carpathia nevű gőzös fogta a S.O.S jeleket, és teljes sebességgel haladt a Titanic felé, de túl messze volt, hogy segíthessen. 75 perccel az óriáshajó elsüllyedése után a Carpathia vette fel az első mentőcsónakot. Az utolsó csónak reggel nyolc körül futott be. Ekkor már pletykáltak a hajóról és a pusztulásáról, de a White Star Line tagadott minden olyan hírt, ami arról szól, hogy elsüllyedt a Titanic. Néhány óra múlva a hajótársaság végül elismerte a katasztrófát. 800 000 dollár kártérítést fizettek a túlélőknek.

Az áldozatok

1517, mások szerint 1494 ember vesztette életét. 705-en élték túl, ez a hajó utasainak az egyharmada. Az áldozatok között szerepel John Jacob Astor multimillomos mágnás, Benjamin Guggenheim üzletember, Archibald Butt, Thomas Andrews, Smith kapitány, akinek ez lett volna az utolsó útja (végül az is lett) nyugdíjazása előtt, George Widener üzletember, William Murdoch első tiszt, akinek halálát a hálívúdi szuperprodukció hibásan ábrázolta, ugyanis nem öngyilkos lett, hanem a zakója beleakadt egy csörlőbe és nem tudott kiszabadulni. James Cameron kártérítést fizetett a leszármazottaknak. Az első osztályon 121 ember, a másodikon 162, a harmadosztályon 533 ember veszett oda. A legénység közül 633-an haltak meg. A legtöbben a harmadosztály utasai haltak meg, ugyanis először a gazdag úri hölgyek és úriembereknek jutottak helyet. Az alacsonyabb osztályú utasok előtt lezárták a kijáratokat. A harmadosztályról még a gyerekeket sem engedték ki. Például Sidney Goodwin, aki alig 1 évesen halt meg a 8 tagú családjával.

Túlélők

126 férfi, 317 nő, 52 gyermek, 210 személyzettag menekült meg.

Következmények

A tragédia után törvényben írták elő, hogy a hajó utasai számára kötelező megfelelő számú mentőcsónakot biztosítani. Előírták azt is, hogy a rádió mellett 24 órás szolgálat legyen. Továbbá, hogy tilos tűzijátékot fellőni hajóról (csak partközelben), mert könnyen összetéveszthető a jelzőrakétákkal.

Magyar vonatkozások

A Titanicon magyar utasok is voltak. Túlélte Reischl Mátyás az egyik első osztályú étterem pincére, Hoffer Lujza Sopronból, Kisik Antal és felesége harmadosztályú utasok, akiknek gyermekei a tengerbe fulladtak. A hajó segítségére siető Carpathia hajóorvosa magyar volt: Dr. Lengyel Árpád, aki a megmenekült utasoktól emlékérmet kapott.

A hajóroncs napjainkban

A hajó megtalálását 1985-ben jelentette be Dr.Robert Ballard. 3821 méter mélyen fekszik az Atlanti Óceán fenekén., 900 km-re Új-Fundlandtól. A bejelentés után különféle nemzetek kincsvadászai kezdték kifosztani a hajót. Ballard célja, hogy megvédje a Titanicot, és a sírhelyét háborítatlan emlékhellyé nyilvánítsa. Egy új, vasevő baktérium azonban folyamatosan pusztítja a hajó maradványait. Elképzelhető, hogy 40-100 év múlva teljesen eltűnik. 2004-ben Ballard ismét visszatért a roncshoz, melyből egy dokumentum sorozat is készült a National Geographic-on. A vizsgálatai alapján, az új baktérium hatására 2035-re a hajó teljesen összeomolhat. Ebben az évben Ballard kezdeményezésére USA, Kanada, Nagy-Brittania, és Franciaország szerződést írt alá a roncs védelmére. Ezek után minden merülést ellenőriznek és minden tárgyat nyilvánosságra hoznak.

Érdekesség

1898-ban Morgan Robertson író Hiábavalóság címmel egy Titán nevű hajóról írt, amit elsüllyeszthetetlennek tartottak és Southamptonból indult el Amerikába, de egy áprilisi éjszakán jéghegynek ütközött és elsüllyedt. A túlélők között főleg gazdagok voltak. A Titán problémája ugyanaz volt, mint a Titanic-é: a kevés mentőcsónak.

Bruce Ismay a White Star Line ügyvezető igazgatója is a hajón utazott. Túlélte a katasztrófát, de hihetetlenül gyáva módon beugrott az egyik mentőcsónakba, amíg az egyik tiszt nem figyelt.

Titanic számokban:

Vízkiszorítás: 52 147 angol tonna (üresen)
53 310 angol tonna (szerkezeti)
kb. 60 000 angol tonna (teljes terhelésnél)
Hossz: 882,5 láb (269 méter)
Szélesség: 92,5 láb (28 méter)
Hajtómű: 29 gőzkazán, összesen 50 000 LE, (36,5 MW)
Két négyhengeres gőzgép, 2×16 000 LE (2×12 MW) a két külső hajócsavarhoz,
Egy alacsony nyomású gőzturbina (18 000 LE, 13,5 MW)
a középső hajócsavarhoz
Összesen 50 000 LE (37 MW)
Három bronz hajócsavar, két háromágú szélső és egy négyágú középső.

Ajánlott oldal: http://www.titanic.n1.hu/