Darkness: József Attila

Első bejegyzésem alanyául József Attilát választottam. Nem vagyok nagy vers rajongó, egyszerűen csak vele nagyon tudok azonosulni. Az ő élete és az én életem nagyon egy vágányon fut. (na jó ez a vágány dolog kicsit morbid József Attila esetében.:D Bocsánat.)

Mielőtt belekezdenék, szeretnék megosztani egy történetet. Senkinek sem mondtam még el, mert szerintem nem sokan hinnék el. Szóval, körülbelül általános iskolás 3.-4.-es lehettem, amikor felfedeztem magamban az írói vénát (vagy valami hasonló dolgot.) Ekkor kezdtem el irkálni mindenfélét. Ezeket az irományokat ma elolvasva sokszor röhögőgörcs fog el.:D De hát ez is én voltam. Valahol el kell kezdeni, nemde?Aztán leírtam 2 sort, amit aztán nem is tudtam befejezni, csupán ez a két sor van meg azóta is. Ez a 2 sorocska pedig:

"Nincs apám, se anyám
se istenem, se hazám"

Nemsokkal ezután tanultunk József Attiláról. Mikor elolvastam a "Tiszta szívvel" című versének kezdő sorait, azt hittem magamhoz nyúlok. Azóta sem értem ezt az egészet. És mint már írtam, azóta sem mondtam el senkinek. Szerintem hülyének néztek volna. Gondolom most is sokan kételkednek az itt leírtakban. Pedig komolyan, előtte nem ismertem egy József Attila verset sem.

Szóval én így ismerkedtem meg a költővel.

1905. április 11.-én született Budapesten, Ferencvárosban, a család hatodik gyermekeként, de három testvére még az ő születése előtt meghal. Apja, József Áron, szappanfőző. Anyja, Pőcze Borbála cseléd. Attila három éves volt, amikor apja elhagyja a családot, mélységes nyomorba döntve ezzel őket. Amerikába szeretett volna menni, szerencsét próbálni, de csak Romániáig jutott. Nem sokkal Attila halála előtt hunyt el.

Az anyja kilátástalan helyzete miatt két legkisebb gyermekét gondozásba adja. Így kerül Attila Öcsödre, egy paraszt családhoz. Nevelő szülei kijelentik, hogy Attila név nincs, ezért Pistának nevezik. Fontos esemény még, hogy talál Attiláról, a hun vezérről könyveket, melyek által szoros kapcsolatba kerül az irodalommal, és bebizonyosodik, hogy mégis van Attila név. Három évig volt Öcsödön. Ezután anyja visszaveszi a két gyermeket. Már fiatal korában kemény fizikai munkát végez, ezzel is segítve édesanyját, aki szintén sokat dolgozik, hogy eltudja tartani gyermekeit. Gyakran költöznek egyik albérletből a másikba.

1914 első felében próbál saját kezűleg véget vetni az életének, Jolán nővérével folytatott vita után. 1919-ben Jolán feleségül megy Makai Ödönhöz. Ebben az évben hunyt el a költő édesanyja, ami mély nyomokat hagy benne. Makai Ödön lesz a gyámja. Ekkor már javában írta költeményeit. Nővére polgári iskolába járatta, majd a makói gimnáziumba került internátusba. Itt az igazgató lányához írt verseket.

1922-ben indul be igazán a költői pályája. Juhász Gyula ajánlásával ekkor jelenik meg Szegeden a "Szépség Koldusa" című kötete. Versei jelennek meg a helyi lapokban és a Nyugat című irodalmi folyóiratban. Még ebben az évben fedezi fel magának a Területvédő Liga. A "Nem, nem soha!" című versét saját céljaikra használták fel. Országos hírnevet szerezve ezzel maguknak és a versnek is. Közben újabb öngyilkossági kísérlettel próbálkozik. Ekkor kell elhagynia a makói gimnáziumot. Így magántanulóként érettségizett le, Pesten. Istenkáromlás miatt perbe fogják a "Lázadó Krisztus" című verse miatt.

1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakán kezdi meg tanulmányait. A második kötete is ebben az évben jelenik meg, "Nem én kiáltok" címmel. Horger Antal tanácsolta el, a "Tiszta szívvel" című verse miatt. 1925-ben a bécsi egyetemre ment. Itt ismerkedett meg többek között Kassák Lajossal és Déry Tiborral.

1926-ban Párizsba ment a Sorbonne-ra. Itt ismerkedik meg Marx, Lenin és Hegel tanaival. Néhány versét kint is megjelentetik. 1927-ben visszatér Magyarországra. A verseit már ismerik, és minden nagyobb lapban közzéteszik. Barátságot köt Illyés Gyulával. Állandó munkája azonban nem volt. Közben szerelmi csalódásokból is kijutott neki. Szinte az egész életét végig kísérte a viszonzatlan szerelem.

Harmadik kötet 1929-ben jelent meg, "Nincsen apám, sem anyám" címmel. 1931-ben aztán követi a negyedik is, "Döntsd a tőkét, ne siránkozz" címmel. Ezt a rendőrség elkobozta.:D Ugyanebben az évben tagja lesz az illegális kommunista pártnak. 1931-ben az ötödik kötete is megjelenik "Külvárosi éj címmel". A párt folyóiratot indít vele "Valóság" címmel , amit aztán betiltanak. Sallai Imre és Fürst Sándor tárgyalása idején röplapot írt Illyés Gyula és Szimonidesz Lajos társaságában a halálbüntetés ellen. Emiatt és a "Lebukott" című verse miatt is bíróság elé idézték. Így ismerte meg élettársát, Szántó Juditot. Nehéz körülmények éltek.

1933-ban "Egységfront" címmel cikket jelentet meg, melyben bírálja a pártot. Így megszakad a kapcsolat. Ebben az évben egy lillafüredi rendezvényen megismeri Marton Márta művészettörténészt, akibe bele is szeret. Ő ihlette az "Óda". Szántó Judit féltékenység miatt öngyilkosságot kísérel meg.

1935-ben skizofréniát diagnosztizálnak nála. Mai pszichomókusok szerint téves volt az akkori diagnózis. És ez (is) vezetett a költő tragikus halálához. Utolsó kötete 1936-ban jelenik meg "Nagyon fáj" címmel. Azonban e könyv iránt nagy az érdektelenség, ezzel újabb lelki terhek rakódnak rá.

1937 elején újabb viszonzatlan szerelem kerítette hatalmába. Az addig is törékeny egészségi állapota tovább romlott. Már a szanatóriumi kezelés sem tudott rajta segíteni. 1937 december 3.-án hunyt el. Állítólag vonat elé vetette magát. De ezt mai is sokan kétségbe vonják. A vonat egyébként nem volt feltüntetve a menetrendben, csak a vasúti dolgozók tudtak róla.

Még életében megjelent kötetei:

-Szépség koldusa (1922, Szeged)
-Nem én kiáltok (1925, Szeged)
-Nincsen apám, se anyám (1929)
-Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931)
-Külvárosi éj (1932)
-Medvetánc, válogatott költemények 1922-1934 (1934)
-Nagyon fáj (1936)

Utolsó költeményei:

-Thomas Mann üdvözlése (1937)
-Születésnapomra (1937)
-Tudod, hogy nincs bocsánat (1937)
-(Talán eltűnök hírtelen...) (1937)
-Karóval jöttél (1937)
-Íme hát megleltem hazámat... (1937)

Prózai művei:

-Curriculum vitae-József Attila önéletrajza.
-Szabad-ötletek jegyzéke

Kritikai művei:

-Tanulmányok és cikkek (1923-1930)

Műfordítói tevékenysége:

-V.V Majakovszkij
-Szergej jeszenyin
-Alekszander Blok
-Émilie Verhaeeren
-Rimbaud
-Francois Villon

József Attila születésnapján ünnepeljük a költészet napját.

És a már említett "Tiszta szívvel" című verse. Nekem személy szerint ez a kedvencem.

Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.

Harmad napja nem eszek,
se sokat, se keveset,
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.

Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg,
tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.

Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek,
s halált hozó fű terem,
gyönyörű szép szívemen.

Források:

-wikipédia,
-www.jozsefattila.fw.hu