Az 1883-ban született svájci pszichiáter Zurichben, Münchenben tanult és a jungi elveket követve alkotta meg saját terápiás módszerét 1921-ben,
Angolul DSP vagyis Deep Sleep Therapy. A beteget pszichiátriai gyógyszerekkel tartják folyamatos alvásban.
Voltak akik úgy vélték, hogy túl toxikus, vagy meggondolatlan a beteget napokra vagy hetekre folyamatos alvásban tartani. A 20. század kezdetén olasz és skót pszichiáterek is próbálkoztak vele bromiddal de volt aki belehalt a kezelésbe így túl toxikusnak és meggondolatlannak ítélték. Ettől függetlenül a módszer odáig fejlődött, hogy a mai napig alkalmazzák a pszichiátriákon.
Klaesi a Roche gyógyszergyártó céggel karöltve (mellesleg ők gyártják a Rivotril nevű csodaszert….) fejlesztette tovább a módszert így vált széles körben elterjedté és így lett elfogadott és ez adott alapot a későbbi kutatásoknak.
Ezt a módszert elég sokan támadták mivel gyakorlatilag drogokkal próbálják elérni, hogy a beteg kómás állapotban javuljon.
Maga a terápia (manapság) abból áll, hogy a beteget meghatározott mennyiségű alkalommal kezelik oly módon, hogy kora reggel éhgyomorral, aneszteziológus elaltatja őket és ebben az állapotban tartja pár óráig, később felébresztik, de tilos enniük, inniuk és mozogniuk egy darabig, hetente átlag 2x ismétlik meg.
Van, hogy a beteg jóformán nem is emlékszik, hogy mit csinált előtte, hogy hogy került oda és hogy mi történt, és így még nagyobb károkat okoz a kezelés. Mivelhogy ezt az állapotot elég erős gyógyszerekkel érik el ezért memóriaromlás, illetve az események fonalának teljes elvesztése következik, de később visszatér a páciens emlékezete és tudata (jóval később).
Skizofrén illetve depressziós betegeknél alkalmazzák.
Jesszuom ezt a hülyeséget O___O. És volt aki jobban lett?
VálaszTörlésHát a cikk elején, még úgy voltam, hogy ez nem is olyan rossz módszer, de a végére módosult a véleményem. Szerintem itt az lehet a probléma, hogy az altatás nem oldja meg az illető problémáit, ez inkább egyfajta menekülőút-szerű. De ha felébred, akkor minden megy tovább és ugyanolyan rossz (ha nem rosszabb) lesz, mint előtte. :-s
VálaszTörlésErről eszembe jut, hogy "aki sokat alszik, keveset él". Szerintem így is rövid az élet, és az ilyenekkel még rövidebbé tesszük...
VálaszTörlésVolt szerencsém élőben látni, és eléggé úgy tűnt, hogy akkor alkalmazzák amikor már nem tudnak mit kitalálni.
VálaszTörlésDehogy voltak jobban, azt se tudták kábé hogy hol vannak és hogy kerültek oda.
Volt egy néni aki a feszültségét azzal vezette le, hogy csomókban tépkedte a haját ki és ezér félig kopasz is volt, na azt pl úgy kellet vissza nyomkodni az ágyba mert nem értette, hogy került oda. Kábé ennyire hatásos.
VálaszTörlésAz odáig rendben van, hogy a páciensek fizikailag képesek gyógyulni a kómában/mély alvás állapotában, dehogy mentálisan is működne ez a példa azt nem tudom honnan szedték... hacsak nem az az alapja, hogy az agy "beteg" és a folyamatos "pihentetés" révén majdcsak meggyógyul a "sérült" szerv...
VálaszTörlésLIne: Hogy -hogy láttad?
VálaszTörlésEgy szobában voltam a nővel.
VálaszTörlésbúúúúú :(
VálaszTörlés