Line : Alfred Adler és az individuálpszichológia

Alfred Adler és az individuálpszichológia

Adler 1870-ben született Bécsben, kezdetben vallotta a freudi pszichoanalízist, de később eltávolodott és szembekerült vele. Freud elég keményen kezelte azokat, akik egy kicsit is eltértek az ő teóriájától. Hozzá köthetjük az individuálpszichológia fogalmát. Írásai megelőzték a korát és nagy hatással voltak a 20. század főbb pszichológusaira és pszichiátereire. Nagy figyelmet szentelt a mentálhigiénének és a megelőzésnek.

Magyar származású zsidó család gyermekeként született Bécsben, 4 éves koráig nem tudott járni különböző szervi panaszok miatt (angolkór) és a gyermekkori kisebbrendűségérzés miatt fordult a gyógyászat felé. 5 évesen találta ki, hogy orvos lesz. Bár szemészként kezdte a pályafutását, elég hamar a psziché felé vette az irányt, 1907-ben Freud invitálására bekerült a Mittwochsgesellschaft-ba amelyben ,szerdánként összeültek Freud otthonában és a pszichoanalitikáról beszéltek. Adler később megalkotta az individuálpszichológiát, amivel Freud abszolút nem értett egyet így, elváltak útjaik.

Adler rengeteg könyvet és cikket írt, és mániás előadó volt, Amerikába települt, végül 1937-ben meghalt.

Az adleri pszichológia:

Freud az elfojtott szexuális vágyakkal hozta kapcsolatba az emberi viselkedést, Adler viszont azt vallotta, hogy az egyént a társadalmi törekvések motiválják.

Ebben a véleményében közrejátszhatott az is, hogy valószínűleg egész életében kisebbségi komplexusban szenvedett a gyermekkori betegségei miatt, illetve, hogy testvéreivel sose tudott versenyre kelni. A kisebbségi komplexushoz tartozik még az ún. Napóleon komplexus, amikor valaki vagy nagyon leértékeli, vagy túlértékeli önmagát.

Adlerre nagy hatással volt Jan Smuth, dél afrikai filozófus, aki megalkotta a holizmus fogalmát mely a jelenségek egészében való megértését jelenti. Nem a részleteket elemezzük külön és ebből állítjuk össze az egészet, hanem az egészből (és a részleteknek abban betöltött szerepéből) értjük meg a részleteket. Az embert egy fához hasonlította mely beépül a környezetébe de meg is állja a helyét, és nem csak a környezet mechanikus reakciója.

Míg Freud a múltba vezette vissza a komplexusokat Adler a jelenre fókuszált.

Az individuálpszichológia:

Az egyik nagy pszichoterápiás irányzat a freudi pszichoanalitika mellett, alapja a kisebbségi komplexus. Adler szerint az ember egója születése óta arra törekszik, hogy uralkodjon és, hogy a tökéletességre törekedjen. Szerinte az önmegvalósítás kulcsa az, hogy minél közelebb kerüljünk a tökéletességhez.

De ez nyilván külső erők által szabályozva van, hisz nem lehet mindenki gazdag, szép, sikeres stb stb így a szociális és környezeti negatív hatásoktól (alacsony társadalmi helyzet, gyermekkori mellőzés) frusztrációt válthat ki. Úgy gondolta rosszul hat az emberekre a társadalmi ’megkülönböztetés’ és megfeleltetés ennek legjobb példája az iskola, rosszul teljesítés egyéb hiányosságok, amik valójában nem hiányosságok de mégis elhitetik a delikvenssel, hogy azok. Ezért alakítanak ki magukban negatív önbecsülést elég sokan. Itt érzékelte Adler, hogy miből fakad a a saját kisebbségi komplexusa, szerinte a kisebbségi komplexus maga a neurózis. Ezek adják meg a személyiségjegyeket is. Vannak akiknél az egó teljesen más képet vetít ki a tudatba és ezáltal pszichoszomatikus tüneteket okozhat.

Több csoportba osztotta az embereket.:

Uralkodó típus : gyermekkorától jellemző, hogy agresszívebb a többiekkel, átgázol bárkin, hogy céljait elérje, a legnagyobb erejűek ezek közül a szadisták, de sokan maguk ellen fordulnak és alkoholisták/drogfüggők lesznek.

A második csoportba tartoznak azok az emberek, akik úgymond kagylót növesztettek maguk köré, hogy így védjék magukat, de szükségük van arra, hogy másokra tudjanak támaszkodni, Alacsony energiaszintűek, és ha túl nagy frusztráció éri őket akkor szorongó, hisztériás stb stb emberekké válhatnak

A harmadik a legalacsonyabb energiaszintű csoport, főleg a túlélésre fókuszálnak, ha ez meghaladja a határaikat pszichotikussá válnak.

Van egy negyedik típus is ők mind társadalmilag mind szociálisan kiegyensúlyozottak

Adler észrevette, hogy ezt a négy típust már az ókori görögök is datálták.Különböző csoportokba osztotta még ezenkívül, hogy ki hányadik gyereknek születik a családban.:

Az egyke, az elkényeztetett, a szülő minden figyelme rá összpontosul, de egyben minden szorongás rajta csapódik le.

Az első szülött helyzete az elején olyan mint az egykéé de amikor megérkezik a második próbálja kivívni ugyanazt a helyzetet, Adler úgy véli, hogy ezek a gyerekek gyakran koraérettek, magányosak és elszigeteltek.

A másodszülött helyzete még komplikáltabb, mert próbálja utolérni az elsőt.

A legfiatalabb valószínűleg a legelkényeztetettebb a családban, de ő is érzi a versengést.

Az, hogy ki az első ki a második az nem olyan könnyen megállapítható, mint amilyennek látszik.

Ha egy adleri terápia részesévé válnánk akkor eleve face-to-face kéne kommunikálni a terapeutával aki rákérdezne az esetleges gyermekkori traumákra és élményekre. A beteget kéne rávezetni arra, hogy mi a probléma gyökere és, hogy tud ezen változtatni. Bár Adler terápiája nem lett annyira népszerű, mint Freudé vagy Jungé, de mégis hatással volt az utókorra.