Darkness: Bodom tavi rejtély

Egyik kedvenc zenekarom neve adta az ötletet a mostani poszthoz. Ez a zenekar a Children Of Bodom, a cikk pedig a Finnországban levő Bodom tavi gyilkosságról fog szólni.

1960 június 4-én négy tinédzser (Maili Irmeli Björklund, Anja Tuulikki Maki, Seppo Antero Boisman és Nils Wilhelm Gustafsson) kempingezni az Espoo közelében lévő Bodom tóhoz. A környék békés és kihalt volt. Motoron már a srácok felfedezték a környéket. A két lány összeveszett a szüleikkel a kempingezés miatt. Nem sokkal korábban egy másik tónál történt gyilkosság miatt. A gyilkost elfogták, gondolták.

Miután megérkeztek és a sátrakat felállították, úsztak a tóban, majd egy közeli tó felé vették az irányt. 19:30 körül értek vissza. A tavat ekkor hagyták el az utolsó horgászok. Ők látták élve utoljára a négy fiatalt.

Hajnali 3 és 6 óra között alvás közben valaki megtámadta a sátorozó gyerekeket. A sátrat rájuk döntötte és a vásznon keresztül szúrta őket halálra. Főleg az áldozatok nyakát, fejét és a felső testét érték a szúrások. Az egyik lány 11 szúrást kapott a nyakára. Nils volt az egyetlen, akinek sikerült kimászni, de a gyilkos leütötte őt egy nagy kővel.

A gyilkos különböző dolgokat vitt el a tiniktől. Pénztárca, fürdőruha, személyes papírokat ilyeneket. Csupa olyan dolgot melyek nem adnak magyarázatot brutális gyilkosságra.

Másnap egy apa fürdeni ment a közeli strandra. Véletlenül vette észre a sátrat és a mellette fekvő Nils-t. Azonnal hívta a rendőröket, mentőket. Azonban mikor ők kiértek már halottak voltak. Egyedül Nils volt képes mozgatni a karját. 10 kés szúrás volt testén, valamint alsó és felső állkapcsa eltört. A fiatalok sírhelyei Vantaa-ban vannak.

Nils semmire nem emlékezett. Néhány hónappal a gyilkosság után hipnotizálták a túlélőt. Néhány részletet mondott, de ezek nem segítették a nyomozást. Azt mondta, hogy a gyilkos szeme izzott. (Children Of Bodom-nak több száma is van, amit a gyilkosság ihletett. Az izzó szem=Red light in my eyes. Az én személyes kedvenc nótám.) Nils egyébként miután magához tért, ennyit mondott: "Hogy szenvedtem autóbalesetet?"

A rendőrség nem haladt semerre. Több száz tippjük volt, de semmi más. Az egyik szemtanút is hipnotizálták (látott elsétálni valakit a tónál reggel 6kor.) De a hipnotizálás nem vezetett eredményre. A rendőrökön nagy volt a nyomás. A közvélemény ( a világ, ami ekkor Finnországra bámult) elégedetlen volt.

Az egyik fő gyanúsított a büfés volt. De ellene nem volt semmilyen bizonyíték. Egyik este piálás közben a haverjainak azt mondta, hogy ő tette. A haverjai akkor ezt nem értették. A büfés másnap belefojtotta magát a tóba. Később a rendőrség arra jutott, hogy a büfés nem lehetett.

A gyilkosság indítéka rejtély. Az egyetlen nyom egy 80X40-es párnahuzat. Valószínű, hogy a gyilkos fegyvert ebben vitte az elkövető. Sok szemtanú volt, akik láttak valakit hátulról de semmi több. A biciklisek és a horgászok is gyanúsítottak voltak. Sőt még Nils is. De végül a rendőrök rájöttek, hogy a sérülései olyan súlyosak, képtelenség az, hogy önkezével tette.

2003-ban a média újra elővette a gyilkosság történetét. Történt ugyanis, hogy a fő gyanúsított, Hans Assman eltűnt. A híres finn prof. ekkor írta meg a Bodom tó rejtélye című könyvét.

1960 júniusában egy Hans Assman nevű fickó ment be a kórházba. Ruhája csupa vér és zavarodott volt. Az orvosok felfedezték, hogy az nem a saját vére. Assman nem tudott finnül, így

nem tudtak kommunikálni...Az orvosok próbálták a rendőröket odahívni, de a sünik nem foglalkoztak velük. El voltak foglalva, ugyanis...:D

Később Assman elhagyta a kórházat. A rendőrség ki sem hallgatta egészen 2003 márciusáig. Ott arra jutottak, hogy Assmann-nak tuti alibije van.

40 éves nyomozás. 70 fő gyanúsított, több száz kisebb gyanúsított. 3700 embert hallgattak ki. Végül lezárták az ügyet, megoldatlanul...