2010. október 14., csütörtök

Puppet: Az azték birodalom, V.rész

Azték templomok

Az azték templomok általános elnevezése a teocalli volt, melynek jelentése istenek háza, ahol a papok imádkoztak, áldoztak és felajánlásokat tettek isteneik irányába. Ám esetenként nehéz eldönteni, hogy ezek az építmények templomok vagy paloták voltak, viszont ennek ellenére is megfelelő rálátást kapunk a több száz éves vallásra és az épületek küllemére.

Gyakran hatalmas területeket szenteltek fel a vallásos rituáléknak, számtalan műemléket építettek, sokat közülük speciálisan ünnepekre.

A piramisok általános jellemzői, hogy négy oldallal rendelkeznek, ami stabil ellenállást biztosított a földrengésekkel szemben, valamint közös jellemző még, hogy az építmény egy oldalán lépcső található, lapos tetején pedig általában egy oltár állt.

Templo Mayor

A Templo Mayor egy 60 méter magas templom, amely Huitzilopochtli és Tlaloc istenségek tiszteletére épült és 1497-ben fejezték be építését. Anyagát tekintve kőből épült, stukkóval lett borítva, díszítését pedig többszínű festékkel oldották meg. A főváros legfőbb szakrális épületévé alakították két oltárral a tetején - a két istenségnek. Mindkét isten számára áldozatot mutattak be, főleg az építkezés befejeztével, amikor egyszerre több száz embert áldoztak fel.


Pár példa a rituálékra, melyeket itt végeztek el: emberáldozat, rituális véradás, kopál /fagyanta/ égetése, zenés ,,istentisztelet".

A templom Tenochtitlán felszentelt területén található, ezen a területen feltehetően 75-80 épület állt, de mivel mocsaras területre épültek gyakran elsüllyedtek, évenként újra kellett építeni őket. Maga az építmény Coatepec hegyét szimbolizálta, ahol a legenda szerint Huitzilopochtli született.

A Hold és Nap Temploma /Teotihuacán/

A nap temploma 65 méter, a hold temploma 42 méter magas. A templomokat Tlalocnak /a termékenység és eső istene/ , valamint Chalchihuitlicuenek /a tavak, folyók istennője/ szentelték. Egyik jellegzetesség, hogy a nap piramisa a harmadik legnagyobb piramis a világon. A piramist magát egyfajta lávabarlangok fölé építették, és bár a lényeges épületeket a templomok képezték, temetkezési helyeket is találtak. A várost nem az aztékok építették, mikor a birodalom elérte a csúcsát, ez a jól szervezett és sűrű népességű város már több mint 1600 éve létezett.

Kezdeti évek: A város alapításáról nagyon keveset tudni, a legkorábbi építmények az i.e. 220-as évekre tehetők, ám legerősebb hatalmi helyzetbe a város i.e.150 és i.u. 750 között volt. Ebben az időben a hatodik legnagyobb város volt a világon /Konstantinápoly, Changan, Loyang, Ctesiphan, a partus birodalom későbbi fővárosa és Alexandria után/. Feltételezések szerint a város népessége 125.000- 200.000 között mozgott.


Sokak szerint több kisebb település csatlakozott a láva barlangok területeihez, ahol végül megépítették a nap piramisát, a környéken elhelyezkedő barlangokban pedig pedig rituális jelentősséggel bíró oltárakat hoztak létre.

A város pompásan lett kialakítva: nagy és kis épületek, központi utak és az óvatos, rendes szervezés mind kiemelkedővé tették. A tudósok a feltárások során hat jól elkülöníthető társadalmi réteget állapítottak meg, mindemellett komplex városi és gazdasági struktúrát hoztak létre /ilyenek voltak például a kézműves üzletek, vagy a kereskedelem messzebbi maja népcsoportokkal - általában a kereskedelem árucikkeit olyan nyersanyagok alkották, melyek a környéken nem voltak fellelhetők./

A város elszeparált közösségekből állt, melyeknek saját templomuk volt, későbbi kutatások azt is megállapítotték, hogy etnikailag elkülönült közösségek is létrejöttek, mint például az oaxacak.

A nap temploma az egyik legkorábbi építmények között készült el, 215x215 méteres alapterületű, 63 méter magas, a történelem során kétszer emelték magasabbra és mivel a város lakói kitűnő művészek voltak, így gyönyörű freskókat, kézműves tárgyakat alkottak mind a templom, mind más épületek számára. Vallás szempontjából a rendszerük sokban hasonlított más mezoamerikai népekéhez: az istenek, a néhai emberáldozatok bemutatása, valamint az, hogy a rituálékat a bolygók mozgásához igazították.

Bukás: 750 körül a hatalmi egyensúly megváltozása következett be Közép-Mexikóban. Hatalmát a város hirtelen elvesztette: sok épületet felégettek és a város arculata teljesen megváltozott. De mi történhetett? A bukás nagyon hirtelen következett be-feltételezések szerint a várost lerohanták, bár néhány jel inkább belső harcokra utalt, mivel a felsőbb néprétegek épületeit égették porrá. A város viszont megszállva maradt, így a népességszám nem csökkent egészen a spanyol hódítók érkezéséig. Valószínűleg egy belső, társadalmi elégedetlenség vezethetett a bukáshoz, amellyel elűzték az uralkodókat és meggyengítették a város központi hatalmát, így politikai erejét teljesen elvesztette.

Az aztékok érkezése: Az aztékok a kezdetektől tisztelték a várost - úgy gondolták, hogy a jelenlegi világ a városból indult ki, az istenek itt áldozták fel magukat, hogy nappá válhassanak (lásd: teremtéstörténet). Feltételezhetően a város ezen legenda alapján kapta a nevét is: az istenek születési helye. Ők még úgy gondolták, hogy a toltékok építették a várost, ám ma már köztudott, hogy Teotihuacán még náluk is korábban keletkezett.

Végül, mintha egy mezoamerikai Bábel tornya lenne: a különböző népek elhagyták a város területét, hogy máshol új életet kezdjenek, így a név eredetileg jelentheti a helyet, ahol az emberek istenekké, urakká váltak.


A város szentsége miatt egyfajta politikai önállósággal rendelkezett még az aztékok idején is, és a számtalan megjelenő stílus hatással volt az azték művészetekre, a művészeti elemeket saját építkezéseiknél is alkalmazták, valamint Tenochtitlán városába néhány rituális használati tárgyat is átszállítottak.

Egyéb templomok

Számtalan más azték templom is épült más-más városokban, ezek közül kiemelkedő Cholula Nagy Piramisa, ami a legnagyobb tömegű piramis, amit ember valaha épített, a belsejében pedig 8 kilométernyi alagútrendszer található.

A piramisok legtöbbje a mai napig létezik, néhányuk tetejére viszont katolikus templomot építettek, néhány helyre viszont az emberek a mai napig elzarándokolnak, hogy az ősi istenekhez imádkozzanak, sokan úgy hiszik ezeken a helyeken különleges erővel vannak felruházva.

9 megjegyzés:

  1. Mire való ez az alagút rendszer? Vagy inkább labirintus?

    Madame C.

    VálaszTörlés
  2. Engem pedig a társadalmi rétegződések, klikkesedések érdekelnének. Remélhetőleg a következő részben ezekre is megkapjuk a válaszokat ;)

    VálaszTörlés
  3. Madame C.:
    Az alagútrendszer rendeltetéséről nem írtak semmi konkrétumot, ám mivel nagyon keskenyek voltak, ezért csak libasorban lehetett benne haladni, így valószínűleg fontos rituális szerepet nem kapott. Az alagutak falain freskókat találtak: a leghíresebb ezek közül egy embernagyságú alak, akivel az ivászat és részegség állapotát akarták bemutatni az alkotók. Erre találtam egy felvetést, miszerint egy droggal kevert "bájital" megivását ábrázolták.

    http://www.ontheroadin.com/interior/Cholula%20Photography%20by%20Bill%20Bell/slides/Cholula%20Pyramid%20Tunnel.html --- találtam képet az alagút kinézetéről

    "kamupók":
    Teotihuacán társadalma hasonlít más ókori népekéhez: a felsőbb néprétegeket a vezetőség (beleértve a papságot), katonaság és esetenként a kereskedők alkották, az alsóbb rétegekbe pedig a kézművesek, munkások és földművesek tartoztak. A rabszolgatartás itt se volt jellemző, valószínűleg mind mentek a templom tetejére ;) Az azték társadalomról szóló cikkem már félig-meddig kész van, abban az azték társadalmat, főként Tenochtitlán társadalmát fogom bemutatni és az azték hierarchiát.

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm a kiegészítést! :)

    Madame C.

    VálaszTörlés
  5. Jaja, mindig ezek a klikkesedések, meg igazságtalan rétegződések... jarrgghh... vajon minden egyes elmúlt életemet az igazságtalanság és elnyomás elleni küzdelemnek szenteltem volna? Biztos ezért zavar a társadalmi elrendeződés kérdése állandó jelleggel, siettetem a Kánaáni állapotot itt a Földön is ;)
    Köszönet a válaszért.

    VálaszTörlés
  6. Igazat megvallva csak most esik le, hogy eddig minden kultúrában az emberek fölfelé építették az Isten(eik)nek a "házát" (esetünkben szülő földjét). Egymástól teljesen eltérően fejlődő, gyakran elszeparált, kultúrák hasonlóan fejlődtek vallási téren. Ez is egyfajta bizonyíték lehet arra nézve, hogy az emberek közös "bölcsőben" nevelkedtek, majd később útra kelve saját tapasztalataikkal gazdagodva egészítették ki a régi mondáikat, legendáikat.

    VálaszTörlés
  7. Nagyon tetszett ez is! Viszont itt annyira ideges lettem

    "A piramisok legtöbbje a mai napig létezik, néhányuk tetejére viszont katolikus templomot építettek,,

    Tipikus.... ~nagy sípszó~

    VálaszTörlés
  8. Madame C., "kamupók: örülök, hogy segíthettem:)

    Káin: Na igen... Mikor ezt olvastam én is kicsit furcsán néztem...

    VálaszTörlés

Ezeket is ajánljuk: