2010. szeptember 11., szombat

Misantrophe Mandy: A kumráni réztekercsek II.

Nos, szerencsére végre rendeződni látszanak a dolgaim, ami azt jelenti, hogy annyi időt tölthetek a gép előtt, amennyit szeretnék. :D Ennek eredményeképpen bepótolok egy rég elmaradt cikket, amit már várnak páran. (Egyébként úgy látszik, átok ül ezen a cikken, mert ahányszor nekiállok, annyiszor jön közbe valami halaszthatatlan... De most nem hagyom magam és azért is befejezem! :D)

A kumráni réztekercsek

A későn jövők itt olvashatnak utána, mi is ez, a gyorsan felejtők pedig ugyanitt frissíthetik fel az emlékeiket.


Legutóbb ott hagytuk abba, hogy azt találgattuk, mi lehet a réztekercsekben leltározott kincsek sorsa... Rengeteg elmélet született, melyeknek két fő csapásvonala van: az egyik szerint a kumráni réztekercsek eredetik, a másik szerint hamisítványok. A következőkben a két tengely mentén született elképzeléseket vesszük sorra.

I.) A réztekercsek eredetik

1. A kincs még a megtalálóira vár - Vannak, akik szerint a tekercs minden kétséget kizáróan eredeti, de a hiányzó bővebb magyarázat nélkül mit sem ér. Mivel azt a bizonyos tekercset, ami bővebb leírást és útbaigazítást tartalmazza, még nem találták meg, ezért a kincs is még rejtőzik valahol. Hiába a rengeteg expedíció, akár Izrael állam szervezte, akár magángyűjtők, kalandorok vagy egykori katonák... (A környék beduinjai között már fél évszázada külön szakmának számít a réztekercses idegenvezetés, amelyből remekül megélnek.)



2. A kincset már megtalálták - Hogy ki, mikor, hogyan és hol, arról persze megint csak többféle teória szól. A lehetséges verziók száma igen magas. Az egyik legvalóságosabbnak tűnő teória szerint a zsidók találták meg és hasznosították (fegyvert vásárolva a kincsekért befolyó pénzből) kb. hatvan évvel ezelőtt, Izrael állam megalapításakor. A felfedezésüket nyilván azért nem hozták napvilágra, mert a világ közvéleménye óriási felháborodással kísérné: a nemzeti és vallási kulturális örökség legbecsesebb darabjainak kiárusítása valószínűleg nem nyerné el sokak tetszését.


II.) A réztekercsek hamisak

Mint a Voynich-kézirat esetében, a kumráni réztekerccsel foglalkozók között is akadnak olyanok, akik kétségbe vonják a lelet eredetiségét. Érdekes módon a kételkedők hasonló - vagy talán még több - elméletet gyártottak, mint azok, akik eredetinek gondolják a réztekercseket.

1. Zsidó hamisítvány - Egyes feltételezések szerint a tekercs valóban az ókorban készült és valóban a zsidók keze által, de a szándékos megtévesztésért. A kincseket jól elrejtették, aztán készítettek róla egy hamis leltárt és térképet, melyet eljuttattak valahogy a rómaiaknak és míg ők felkutatták a fél Közel-Keletet, addig a kincs jól elvolt a biztos rejtekhelyén. Hogy a réztekercsek ebben az esetben pontosan miért is kerültek végül a kumráni barlangokba, arra nem tér ki a teória.

2. Római hamisítvány - Mások szerint a római katonák megtalálták valahogy a kincs minden darabját, de nem fűlött hozzá a foguk, hogy a vezetőségnek, vagyis magának Rómának megvallják a dolgot, ezért kitalálták, hogy a kincsek helyett egy hamis térképet visznek vissza. Ezzel magyarázták meg a fővárosnak, hogy a várakozásokkal ellentétesen miért nem sikerült még találniuk semmit - ugyanakkor meg is nyugtathatták a vezetést, hogy bőszen kutakodnak még az elrejtett vagyon után. Arra, hogy a tekercs végül hogy kötött ki abban a bizonyos barlangban, ez az elmélet sem tér ki.


3. Újkori hamisítvány - Érdekes módon, annak ellenére, hogy a vizsgálatok szerint a tekercs meglehetősen régi, vannak olyanok, akik szerint mégis inkább újkori készítmény lehet. De még az újkori összeesküvéselmélet-szövők között is megoszlanak a vélemények a tekercs készítőjének/készítőinek kilétéről.

Az egyik csoport szerint - eléggé kézenfekvő módon - a kumráni réztekercs "elkövetői" régészek voltak. Méghozzá olyan régészek, akik a holt-tengeri tekercsek felfedezése után szomorúan konstatálták, hogy "pusztán" irodalmi és vallási értéket képviselő leletekkel nem lehet sok állami támogatást kicsikarni a világ kormányaitól. Úgy gondolták, ha elhúzzák a világ orra előtt a mézes madzagot, akkor majd dőlni fog a pénz, ők pedig könnyen folytathatják a kutatásaikat azt állítva a külvilágnak, hogy a kincset keresik nagy erőkkel. A tekercs alapanyagául azért a rezet választották, mert egyrészt úgy vélték, ez figyelemfelkeltőbb, mint egy akárhányadik új papirusz vagy pergamen, illetve könnyebb is beszerezni belőle úgy hetven kilónyit, mint papiruszból/pergamenből egy-egy kétezer éves példányt. A tekercs valós korára irányuló kutatást pedig szintén meghamisították...

A másik csoport szerint a réztekercs-összeesküvés az 1949-ben megalapított izraeli titkosszolgálat, a Moszad első komolyabb, nem közvetlenül katonai célú művelete volt. Hogy miért vágtak bele? Nos, erről is több teória született... (Remélem, még nem unjátok. :D)




Egyesek szerint azért vágtak bele, hogy így csalogassák elő azokat a kincsvadászokat, akik magukat régészeknek álcázva rengeteg kincset loptak már ki Izraelből. Arra gondoltak, hogy ha egy ekkora nyereséggel kecsegtető lelőhely hírét megszellőztetik előttük, akkor könnyebb lesz majd becserkészni őket.

Mások szerint az ok kevésbé prózai, inkább ideológiai célokat szolgált. Az akkor születő Izrael államnak nagy szüksége volt olyan kötőanyagra, ami az összetartozás, a nemzet jelképe lehet. Mi is lehetne jobb e célra, mint a régi Jeruzsálem lerombolt Templomának elveszett kincsei? Az elmélet vallói szerint a Moszad azért készítette a hamis tekercseket, hogy ha a kincseket valójában nem is tudják felmutatni, azért legyen valami a kezükben, amivel utalhatnak rá, hogy igenis léteznek.

Megint mások szerint az ok végtelenül anyagias: a Moszad mindössze "turisztikai" célokból lépte meg. Mivel a tekercs híre nyomán a '60-as, '70-es években rengeteg profi és amatőr csapat vásárolta meg az engedélyt arra, hogy a kincsek után kutathasson, Izrael államnak jókora haszna származott belőle. És nem csak anyagi hasznot kell értenünk ez alatt, hanem azt is, hogy ezek során az ásatások során több más régészeti lelet is előkerült, melyek talán még évszázadokig hevertek volna a homok alatt.


Nos, kedves Olvasók, ti mit gondoltok? Eredetik lehetnek a tekercsek vagy hamisítványok? Én a magam részéről nem tudok dönteni, valahogy mindegyik teóriában látok rációt...

Egyébként meg sűrűn elnézést kérek, amiért idáig húztam a megírását, legközelebb nem csinálok ilyet. :$

4 megjegyzés:

  1. Jelentem alássan, hogy remekbe szabott eredeti-hamisítványok. Sajnos amíg nem vagyunk képesek túllépni az idő és tér korlátain addig be kell érnünk azzal amit mások feltételeznek ha esetleg jobb ötlet nem jut az eszünkbe. Valóban mind az eredetiségére és hamisítvány mivoltára kiötlött teóriák helytállóak, szóval részemről elfogadom az összeset és hamisított-eredetinek vagy eredeti-hamisítványnak tartom. Köszönet az információért.

    VálaszTörlés
  2. De durva. Azon a feltételezésen nevettem a legjobban, hogy régészek hamisították :D

    VálaszTörlés
  3. Ha az ember nagyon akar valamit és nem kapja meg képes saját gyarlóságában elkövetni ezt-azt. Az állami támogatás pedig olyas fajta dolog amit nem szívesen engednek ki a kezük közül az olyan emberek akiknek az egyetlen lehetőségük, arra nézve, hogy gyermeki kíváncsiságukat, tudásszomjukat kielégíthessék. Ez nagyjából olyan, mint nekem a képességeim irányába tett lépéseim és kíváncsiságom, izgalom, borzongás és más hozzátársítható elemek.

    VálaszTörlés
  4. Akárhány teóriát is olvastam a hamisságáról, a bennem lakó gyerek abban hisz, hogy eredetiek és izgatottan várja, hogy valaki megtalálja a kincset. :D Nehogy a végén elmenjek egy női Indiana Jones-nak. :D

    VálaszTörlés

Ezeket is ajánljuk: