2011. szeptember 15., csütörtök

Sis: The London Dungeon és a The London Tombs

Sziasztok!


Sis vagyok, és hála Káin unszolásának, mostantól (ha nem is rendszeresen, de!) én is írok majd néhanapján a blogra. Írnék gyakrabban is, de sajnos nagyon kevés szabadidőm van, meg azért lusta is vagyok, de nagyon. :)



Mit érdemes tudni rólam? 24 éves vagyok, 1987-ben születtem Budapesten. Magam mögött hagytam jó pár befejezetlen blogot, egy befejezetlen egyetemet, 2005-től 2010-ig az LD50.hu hivatalos DJ-je voltam/vagyok, 2008 óta boldog párkapcsolatban élek, 2011 január óta pedig Londonban lakunk. Úgy érzem, jelenleg minden egyes pontja tökéletes az életemnek, szerencsésnek mondhatom magam, amiért a legtöbb gyerekkori álmom valóra vált. Témáimat főképp saját tapasztalatokból fogom meríteni, hiszen Londonban elég sok olyan dolog történik velünk, ami cseppet sem mondható átlagosnak. Ez a város a deviáns emberek őshazája, itt a legbizarrabb dolgok is természetesnek tűnnek, így szerencsére az információforrás kb. elapadhatatlan.

Első cikkem London két legismertebb horrorkiállításáról, a London Dungeonről és a London Tombsról fog szólni. Anglia történelme vérrel és belekkel van elmázolva, az ilyen sztorikra meg elég szépen harapnak a turisták: nem csoda, hogy a büszke őslakosok nem győzik reklámozni a sok karóba húzást, kerékbetörést, feleség-lefejezést. Ezek a kiállítások általában élőszereplősek, ami egyszerűen zseniális, hiszen nem a megszokott képnézegetés, viaszbábú bámulás megy, hanem igazi interaktív élményt kapunk a pénzünkért, néhol igazi rettegéssel. Mindkét kiállítás a London Bridge-nél van (aki erre járna, Northern line vagy Jubilee line London Bridge megállótól 2 percre) majdnemhogy egymás tőszomszédságában, vicces, ahogy a vérrel bekent statiszták elrángatják a látogatókat a rivális hely elől. :D Kezdeném a Dungeon-nel, egyrészt ott voltunk előbb, másrészt meg az nekem sokkal jobban tetszett.

A honlapon foglaltuk le előre a jegyeket, kombinálva a London Eye-jal, így sokkal olcsóbban jöttünk ki, mintha a helyszínen váltottuk volna meg a belépőt. Már nem emlékszem, de valami 20 fontot spóroltunk így ketten. A jegyfoglalásnál be kellett jelölni, hogy pontosan hány órakor akarjuk megnézni a kiállítást, mert mint később kiderült, x időnként indítanak x fős csoportokat, nem ám csak úgy egyedül nézelődünk, ez annál sokkal szervezettebb, közösségi esemény.

Az első teremben egy középkori kocsma várt minket, a levegőben sörszag terjengett, minden mocskos volt és bűnös, egy sikátorban egy részeg alak hányt egy vödörbe.. a köteleken patkányok szaladgáltak, igazi élő patkányok a látogatók mellett. 5-10 perc várakozás után megérkezett az idegenvezetőnk, a Kriptaőr, aki fogatlan mosolyával, harsány hangjával és hirtelen mozdulataival mindenkit levett a lábáról. Kitárta a "mostmárténylegezabejárat"ot, betessékelt minket, 20 fős csoportunk meg megilletődve tipegett egy újabb terembe, ami egy tükörszoba volt. Nos, ez a tükörszoba egy picit durvább volt, mint amit az Elvarázsolt Kastélyban megszokhattunk, tényleg mindenhol tükrök voltak, rettentő vicces volt, ahogy az első ugyanoda visszaérkezés után a csoport elkezdett összevissza rohangálni. Mi úgy mentünk, mint a vakok, lassan és megfontoltan, először az egyik lábunkat dugtuk előre, vagy előre integettünk, hogy lássuk, tükör van e előttünk, vagy szabad az út. 10 perces ide-oda rohangálás után kinyitották az egyik tükröt, ami egy rejtett ajtó volt - na így persze, hogy nem találtuk meg a kiutat, jól átvertek!

A következő teremben egy bögyös menyecske vetített filmet a nagy 1666-os londoni tűzvészről, közben egyre melegebb lett, és a füst is elkezdett terjengeni. Innen is ki kellett szaladnunk, mert már ropogtak a gerendák a fejünk fölött. :) Innen egy középkori boncterembe vezetett az utunk, ahol a félőrült doktor először kibelezett egy embernek látszó bábut, majd kihívott valakit a csoportból, és meglékelte az agyát :D A srác nagyon jól játszott, én tuti csak kínosan vihogtam volna, ha engem hív ki. Egy 4 év körüli kislány kezdett egy picit feszengeni, anyukája nem nagyon vette észre.. az ilyeneket soha nem fogom megérteni. :(

A boncteremből egy kínzókamrába kerültünk, itt különféle péniszlevágási, nyelvkitépési, akasztási módszereket ismerhettünk meg és részletesen beavattak a szemgolyón keresztül való kampóra akasztásba is.

Aztán volt még Sweeney Todd terem, ez az én egyik kedvencem volt, mindenkit beültettek borbélyszékekbe, lekapcsolták a villanyt, egy férfihang kezdett beszélni, de mintha a fülünkbe suttogott volna.. éreztük a leheletét is! Meg a hajunkat birizgálta.. amikor annál a résznél tartott, hogy "nyisssz", akkor hátradobott a szék, mindenki sikoltozott. :D Kb. innen kezdett durvulni a kiállítás, beültettek egy csónakba, ami először egy büdös, dohos vizes alagúton csordogált lefele, majd elkezdett pörögni, és rettentő sebességgel elindult hátrafelé, a szívem a torkomban dobogott.

Természetesen nem maradhatott ki a Jack the Ripper emlékterem sem, ahol egy kisfilm levetítése után megláttuk a tökéletesen rekonstruált, brutálisan megcsonkított Mary Jane Kelly maradványait.. a 4 éves kislány már az anyukáját ölelte, aki még mindig nem kapcsolt, hogy ezt talán mégsem kéne a gyerekével megnézetnie.

Egy kocsmában találtuk magunkat, a kocsmárosnő remegve elmesélte, hogy 10 évvel a hasfelmetsző gyilkosságok óta sem nyugszik a város, a halottak szellemeit látják mindenhol. Közben szép lassan elkezdett villózni minden fény, a polcról tárgyak estek le, a nő egyre hisztérikusabbá vált, majd kiégtek az égők, és nagy üvöltéssel és késsel megjelent Jack, majdnem leszúrva az első sorban álló nőt. Szegény majdnem szívrohamot kapott. :D

Utána egy bíróságon voltunk, ahol beidézték a vádlottakat, szintén a csoportból válogattak embereket. Ketten nagyon jól rögtönöztek, a harmadik (“a legunottabb bűnöző”, aki háttal állt és leszarta az egész kiállítást) viszont külföldi volt és nem értette h mit kérdez a bíró tőle.. (pedig annyit kérdezett csak, hogy mi a neve és honnan jött..) A bíró viszont jól lereagálta, “Oh, french.. GUILTY!” :D Innen kiérve volt egy fal, ami tele volt olyan bűntettekkel, amik halálbüntetést vontak maguk után, mint pl “lepaktálni egy cigánnyal” :D

A legeslegeslegdurvább rész most jött, a börtön.. a börtönőr mondta, hogy választathatjuk a szabadságot, vagy az akasztást. Aki szabad, az balra menjen, aki akasztásra vár, az jobbra. Mi persze jobbra mentünk, asszem 1 nő volt, aki a Freedom feliratot választotta. Bevezetett minket egy terembe, ahol elkezdtem izgulni, ugyanis ki volt írva, hogy “freefall simulator” ajajj :D Terheseknek, szívbetegeknek nem ajánlott. Ajajajj :D Azt hittem, hogy kapunk egy hevedert a hátunkra, majd kihúzzák a lábunk alól a talajt, de nem.. Az várt ránk, amit a vidámparkban sem akartam soha kipróbálni, amikor be kell ülni egy széksorba, felhúznak a plafonra és leejtenek. :D Iszonyatos volt, és a szemetek lefotóztak közben, sírva röhögtünk a képen utána, de mivel 19 font volt, nem vettük meg. :D Innen az út már a gifshopba vezetett, de annyira hosszú és sok volt az élmény, hogy nem távoztunk elégedetlenül. Az egész kiállítás 2 órás volt, vagy még több is.


És akkor jöjjön a London Tombs, teljes nevén "The London Bridge Experience - London Tombs".


1 perc sétára a Dungeon kijáratától található a Tombs, ami annyiban más, mint az előző, hogy itt nem csak a horrorra helyezik a hangsúlyt, a kiállítás első felében a történelemé a főszerep - az más kérdés, hogy a történelem egyenlő a legdurvább horrorral. A szülinapomon látogattunk el ide, azt hallottuk, hogy ez a leges-legdurvább show ijesztgetős témában. Nos igen, nem csalódtunk..


Kb 5-6 terem volt össz-vissz, itt is színészek vezettek minket körbe és meséltek. Itt is szóba került a nagy tűzvész, majd megismertük a London Bridge történetét, építészét, átalakulásait. Amikor vége lett a mesélős résznek, itt is bemondták, hogy aki terhes, szívbeteg, epilepsziás, az inkább hagyja el a helyszínt. Majd libasorba állítottak, meg kellett fognunk az előttünk lévő vállát, betereltek egy liftbe, ahol villódzott a fény. Becsukódott az ajtó, majd elkezdett zuhanni a lift, meg rázni, na itt már sikoltozott mindenki :D Az előttem álló 120 kilós srác volt a legjobb, ő úgy visongott, mint egy kislány :D Megállt a lift, kitereltek, és innen kezdődött el az igazán durvulás, amit igazából nem is tudok lépésről-lépésre felidézni, libasorban, egymás vállát fogva rohantunk a vaksötétben, csak stroboszkóp villódzott, és mindenféle Silent Hill lények jöttek, lelőttek minket, egy szűk kipárnázott alagúton kellett keresztülverekedni, jött a láncfűrészes gyilkos, stb stb. Sajnos ez sem tartott sokáig, maximum 10 perc lehetett.. A szívem összevissza kalimpált mikor kiértünk, nagyon para volt. :D


Ha Londonban jártok, mindenképp nézzétek meg legalább az egyiket, ha engem kérdeztek, akkor a Dungeon-t. Igaz, nem annyira ijesztő és sokkoló, mint a Tombs, de hosszabb, szebb, érdekesebb, és emiatt jobban megéri. A Dungeon egy kicsit drágább, £23 (7500 huf) a helyszínen , míg a Tombs £17 (5500 huf), de ha azt nézzük, hogy egy majdnem 2 és fél órás élményt kapunk a pénzünkért, akkor nagyon is megéri.

4 megjegyzés:

  1. Wááááá basszus tökre örülök, hogy ide tudtalak csábítani meg nagyon tetszett a cikk. Utálom Magyarországot itt minden fos. Annyira megnézném :D "“lepaktálni egy cigánnyal” :D,, Basszus ezen röhögtem hogy bűn volt XD

    Amúgy komolyan nem értem mit érezhetett az az anyuka aki bevitte a lányát a péniszkínzásra O___x

    VálaszTörlés
  2. Fasza cikk lett! :)
    Hatalmas meglepetés, nagyon örülök, hogy te is írsz! :) :)
    Puszi

    VálaszTörlés
  3. En is londoni vagyok de ide meg nem sikerult eljutnom. :3 az ar tenyleg nem olcso de ha azt vesszuk hogy egy sima Vue-s mozijegy 15 font azert jobban megeri egy ilyen helyre elmenni.

    VálaszTörlés
  4. @Krisztina: érdemes kombinált jegyeket venni, és persze neten előrendelni, nekünk asszem 30 font volt fejenként a dungeon meg a london eye! az eye-ra asszem alapból kb annyi a jegy :D

    @Kallisto: köszönöm :*

    @Kami: nagyon szívesen, igyekszem :)

    VálaszTörlés

Ezeket is ajánljuk: