2010. december 22., szerda

"kamupók": Első meditációs élménye(i)m

(Az alább következők hamarabb történtek velem, mint a Különös látogatóban említett történések)

Érdekes, de a zenével és a felvett testtartással alig pár másodperc alatt már egy másik tudatállapotba kerülök, legalábbis úgy érzem. Tényleg kapcsolóként működik a "felvett" pozíció, nálam legalábbis működik. Talán ha egy perc eltelt és máris a tarkómon keresztül éreztem valamit ami felfelé haladt a fejem hátsó részébe. Éreztem ahogyan az "szédül és nem a fejem. Valami birizgálta a nyakam jobb felét, a szőrszálaimmal játszott. Miután már a kezeimet nem éreztem (fizikailag a vérkeringés lelassult) utána kezdődtek jobban a dolgok beindulni. A fejtetőmön tompa/gyenge nyomást éreztem. Intenzíven végeztem a be- és kilégzést, ekkor tört rám a hányinger, de nem olyan intenzíven már mint az elején. Mostanság eléggé visszaszólok és kevésbé tartom magamban azt amit "nem kéne". Majd elfelejtettem, hogy a torkomban ahol az ádámcsutkám van mintha spirálisan kígyózott volna fel felé valami és a torkom kezdetén szerte foszlott. Szerintem ez a jelenség arra hívja fel a figyelmemet, hogy még mindig "kerülgetem a forró kását" és van, hogy hazudok, elterelem a témát más irányba, nem mondok igazat.

Nos miután egészen "belemelegedtem" néha el-el rugaszkodtam a testtől és olyankor képek, történések játszódtak le a szemeim előtt. A legelsőre nem emlékszem. Azért, mert nagyon meglepődtem a tapasztaláson. Ilyen még nem fordult eddig elő. Fura érzés volt, mintha emelkednék. Nem írhatom azt, hogy lebegésre vagy repülésre hasonlított, mert olyan élményben még nem volt részem [talán csak a libegő, de az nem ugyan az ;)]. Leginkább mikor dombról hirtelen lefelé gurul az autó vagy a hullámvasút lefelé lefelé száguldó része egy kellemes-kellemetlen érzés nálam a gyomor részén ami felfelé indul. A második jelenésben közvetlen munkatársaimat láttam, akik valami halom félét raktak össze kajakokból és a véleményemet kérték én meg ott álltam a remekmű előtt és töprengtem. Ekkor ismét "vissza ereszkedtem", mivel észre vette a nem tudatos lényem a történés pillanatát és abban a pillanatban abba maradt. Szerettem volna vagy inkább akartam az érzést újra. Olyan mint az alacsony gyerek lábujjhegyen állva néz át a kerítésen és vissza-vissza huppan, mert nem bírja a lába tartani. Pontosan ilyennek éreztem magam. Még nem állok készen, hogy sokáig maradjak abban az állapotban. A következő kép ami bevillant az a lila szín volt, fehér, haránt csíkosan körbe rácsozva/hálózva. Mint a sütemények teteje amit ferdén "rácsoznak" fel a mázzal (vicces, hogy az egyik csatorna ismétlései között szerepelt az almás rétes aminek a teteje olyan rács szerkezetű - persze ez az infó már majd egy héttel később jutott el hozzám és nem is biztos, hogy a kettőnek köze volt egymáshoz). Majd ismét "visszahuppantam" . Végül már nem is tudom mikortól, de úgy éreztem, hogy nem vagyok egyedül a helyiségben. Valakinek a jelenlétét éreztem, a bal felemen. Késztetést éreztem arra, hogy lássam ki az, de végül leráztam ezt az érzést magamról. Akármi/ki is volt a bal szemem szélénél fehér fényt láttatott velem, majd balról jobbra mozgatta. Közben jó érzéssel töltött el az egész történés. Sokszor elvigyorodtam és tört fel belőlem a nevetés.

Viszont természetesen nem csak kellemes élményeim voltak, mint arra már számíthattam. A mellkasom, annak is inkább a bal oldalán tompa, gyenge nyomást éreztem, talán még fájdalmat is. Leginkább a régi sérülésemnél jelentkezett a fájdalom, főleg ha mély levegőt vettem. Majd lassan visszatértem. Időtlennek tűnt az egész, amúgy kb. 40 percig tarthatott.

26 megjegyzés:

  1. Még régebben láttam egyszer magam hátulról akkor és ott, ahogy a tarkómtól a derekamig szétnyílik a bőr a gerincem mentén. Mondanom se kell okos, értelmes gyermek módjára pofátlanul piszkáltam valakit, aki ennek nem örült. : D Bár ez nem meditáció... De hasonló.

    VálaszTörlés
  2. Jó olvasni ezeket az élményeket,de itt feltennék egy kérdést! Már elég sokszor megtörtént veled ez a nevetés roham ha szabad így fogalmaznom és ezek a végtag bénulások/fájdalmak stb és arra lennék kíváncsi hogy nem akarsz ennél többet megtudni illetve továbblépni hogy többet is tapasztalj mint ezek a dolgok?

    VálaszTörlés
  3. Janezz kis cikke:....:))

    Úgy tűnik egy bizonyos szempontból 2 út létezik önmagunk megismeréséhez...
    a szempont: intenzitás
    utak: nyugalmi vagy gerjesztő

    Nyugalmi:amit Kamupók te is követsz :) Meditálás,agyalás,szerintem passzív tapogatózás,olyan,mintha az energiáidat kevésbé használva,minimál módon haladsz előre ;)

    Gerjesztő:amit én használok,adok-kapok mások energiáiból,mindig kell egy forrás,mert különben apad a sajátom ;)és csökken a tudás...vagy bereked,így vagy úgy...

    Sok sikert mindenkinek! ;)

    VálaszTörlés
  4. Azt hiszem Nyarlat tudom mire is gondolsz. Kimondottan a figyelemre, azaz amikor is valódi önmagad figyeli az éppen aktuális életet amire most oda figyel.

    A nevetés pont azért tör elő belőlem, mert többet kéne nevetnem. Sokszor voltam komoly vagy inkább komor, mint a felnőttek, kora gyermekkoromtól. Rajta vagyok a témán, de ahhoz talán el kéne fogadnom magamat, ami nem könnyű, főleg ha a dolgok sem alakulnak úgy ahogyan kellene.

    Mindenki halad előre, akár akar akár nem, csak a "formája" különbözik. Ma eléggé rossz passzban vagyok. Elegem van az egészből. Nem "élek" igazán, egyáltalán nem. J.D. te teszel olyan dolgokat amit akarsz, én meg egyáltalán nem. Sok mindent elfolytok, így csupán leépülök szépen, lassan. De mivel nem tudom mit is akarok kezdeni magammal, ezért inkább nem kockáztatok. Változtatnék állást, akár külföldre is mennék és még sok egyéb dolgot is tennék, de sajnos fogalmam sincs, hogy mihez is kezdenék. Szóval stagnálok, már talán életem kezdete óta :/ . Majd alakul valami, valamikor...

    VálaszTörlés
  5. Kamupók:

    Most éppen ilyeneket olvasok,bár tőlem szokatlan,hogy egyáltalán bármi ilyesmit tennék,mert inkább érzek...de erre kíváncsi vagyok:

    A jóga elnyom és figyel. A tantra elfogad és figyel. A tantra szerint akármit csinálsz, te része vagy a Teremtésnek, így nem állhatsz ellentétben azzal, ami van. Változol, egyre tudatosabbá válsz, és egy ponton ráébredsz önmagadban arra, hogy ki is vagy valójában. Nincs ellentét. Hogy is lehetne, amikor te szerves része vagy az életnek? Rajtad keresztül cselekszik a Teremtés, mi értelme van ellentéteket keresni? Ha megtalálod az összefüggéseket, akkor megtaláltad a kulcsot önmagadhoz – a Tudathoz. Más szóval: benned Isten keresi Önmagát.

    A jógában harcolsz a lényeddel. Magad fölé akarsz emelkedni. Az, aki most vagy, és aki leszel – ellentétben állnak... „Küzdj! – mondja a jóga. – Verekedj, győzd le azt, aki vagy, és a küzdelemben majd felismered magadban az Embert.” A jóga olyan, mint a halál. Meg kell halnod ahhoz, hogy újjászüless. Meg kell ölnöd az ösztöneidet, meg kell ölnöd a vágyaidat – mindent, ami eddig mozgatott.

    A tantra azt mondja: fogadd el, aki vagy. Fogadd el teljes lényedet. Ez a kiindulópont. Ne vágj szakadékot az élet és a mennyország között. Mert a szakadék az ego alkotása. Nincs ellentét közted és a természet között. Nem kell meghalnod, hogy újjászüless. Csak egy éber átmenetre van szükség, és az átmenethez a módszer te vagy.

    Ezenkívül:

    http://scythe.hu/kilenc-satani-bun

    ---még itt olvasgatok most,hogy pihenek itthon :)

    VálaszTörlés
  6. De inkább...szeretek kútfőből eljutni a szellemi útvesztő bizonyos fényesebb pontjaira, külső segitségek nélkül ( könyvek, tanitások ). Ha az ember így talál valamit önmagában, értéke jóval felülmúlja azt amit egy más forrásból kap kézhez.

    A hatékonyság ebben az esetben nem szempont, sem a gyorsaság, csakis az önállóság, és a saját eredmények.

    VálaszTörlés
  7. Okés rendben van J.D, hogy saját kút főből merítesz, de akinek ennyi sütni valója sincsen az mégis honnan szerezzen értesüléseket. No meg akinek az életében eljön az a pillanat amikor végre elkezdi keresni valódi önmagát, akkor csak igénybe vesz valamilyen segítséget. Ha pedig igénybe vesz segítséget, azt meg is le is kell fordítania a saját nyelvezetére, meg is kell eméssze. Ha már túl van ezeken, akkor majd magától is rájön dolgokra, vagy csak egyszerűen téves következtetésekre jut, mint ahogy sokszor mi is. De végül is önmagunk keresésében csak is önmagunk vehetünk részt, legfeljebb egy kis noszogatást, kezdőlökést esetleg támaszt kaphatunk, semmi többet. Szerintem...
    Egyébként jó ötlet volt az idézet beszúrása

    VálaszTörlés
  8. Kamupók:

    Mivel ráérek,olvasgattam...de minek? :D
    Jóga,tantra témákban vájkáltam és ismét nyílt egy fiók a fejemben: Ne olvass!Érezz! :)

    Arról van szó,hogy leírják,hogy csakrák meg pazar szex meg mindenség és önmagad meg a partnered milyen boldogságban úszik majd...stb.

    Megint csak az az érzésem,hogy valaki egy előre legyártott több ezer éves klisé alapján be akar állítani a birkák közé a sorba...tantrázz te is,fasza gyerek leszel!Hát nem...:D

    Olyan mint a vallás,ahol már megmondják neked,hogy miben kell hinni..lebénítja az ember saját lényét...szerintem azok csinálják ezt,akik szexuálisan fejletlenek,nem magabiztosak...

    Az önmegismerésnek változatlanul azt a módját fogom követni,hogy embereket "nyúzok"...kapnak jót és rosszat tőlem,abból építkezem...

    Semmilyen régi vallást vagy filozófiát nem fogok követni,nem leszek tantrás,sátánista,ateista,buddha meg akármi...minden ilyen irányomban száguldó hatást finoman elhárítok...egy nagy üres semmit töltök ki magammal,amiben minden hozzám kötődik,mert szerintem ez a kulcsa az önmegismerésnek...a nagy semmi és ez MINDEN! :DDD

    VálaszTörlés
  9. Hmhm..a cikk és a kommentek megint igen érdekesre és valahogy megfontolandónak tűnnek számomra.Most más értelmeset nem bírok kinyögni magamból, de olvasva ezeket a sorokat megint azt érzem, hogy csinálnom kéne valamit a saját érdekemben, amíg nem késő. hmhm

    VálaszTörlés
  10. Mint mindig, az emberek valamit félre értenek. Nem azt mondták nekik sem, hogy Tantrázz, hanem ez is egyfajta lehetőség amit kipróbálhatsz. Az ember az életében sok minden kipróbálhat, de nem kötelezi rá senki sem.
    Charlotte-nak pedig csupán annyit, hogy nekem is kellene már valamerre indulnom... visszatérve még egy nagyon "régi" komment párharcra ami abba maradt, te nem akarnál felém indulni, hogy kezdj magaddal valamit? :D Én meg elindulok feléd és félúton találkozunk :D

    VálaszTörlés
  11. Nálam a következő lépés a fejlődésben a csend...már eleget tudok,hogy csendben maradjak...ahhoz kell ám a nagy tudás! :DD

    VálaszTörlés
  12. Kamupók:

    Rendben van! Én elindulok feléd, aztán majd találkozunk.:) Kezdjük azzal, hogy átböngészem a régi meditációs cikkeidet, hátha könnyebben nekikezdek.Te meg majd érkezel vmikor :D. *várlak*

    Janezz:

    Hm...csend. Eltaláltad! Nekem pontosan erre lenne szükségem. Például a cikkek olvasása közben is,hogy jobban rájuk tudjak figyelni, hogy jobban meg tudjam érteni őket. Meg úgy általában is...sokszor már elegem van abból, hogy mindig zümmögnek körülöttem...vagy éppen a fejem nyüzsög.
    De amúgy azért maradnál csendben, hogy mások ne tudják, amit te tudsz? Vagy azért, hogy általában befogd a szád, amikor kéne. :)=)

    VálaszTörlés
  13. Azért lesz barátom a csend mostantól,hogy nagyobb léptékben tudjon áramolni az energia belém...avval,hogy másokat hallgatok,figyelek és nem helyezem előtérbe önmagam :)
    Ezenkívül az általam kimondott ritka szónak így nagyobb súlya lesz...így súlyosabb energiát "húzok" le másból...remélem:)
    Igazad van,mert azért is hogy befogjam a számat,amikor kéne. ;)

    VálaszTörlés
  14. A korlátainkat alkotó oldalunk az ego az ami a figyelemre vágyik, a környezet energiáit szippantja magába, ebből tartja fent magát. Külső szemlélők kellenek az életben tartásához, a környezet bármi nemű reakciója. Ez persze nem azt jelenti, hogy rossz dolog volna, csak tudni kell vele együtt élni. Ez persze nem azt jelenti, hogy böjtölni kellene, meg hasonló félre értett cselekedetek gyakorlása. Csináld azt amit szeretsz csinálni és jól esik, mert akkor vagy igazán önmagad (részben biztosan).

    ;) Majd megyek ;)

    VálaszTörlés
  15. Igen,a mérleget én átbillentem a kitárulkozó egóval szemben a befogadó szellem javára.

    VálaszTörlés
  16. Hát én meg pont fordítva. Én csendben vagyok, szépen hátul.És nem szólok...és ha szólok, akkor se érzem, hogy súlya lenne annak, amit mondok, mert sokan hangosabbak nálam. Nekem asszem pont azzal kéne egyensúlyba hoznom a dolgokat, hogy kicsit előrébb lépek, hogy "picit több energyt tudjak szippantgatni". =)
    Dejó lenne többet azt tenni, amit szeretünk! És megtalálni, hogy egyáltalán mit is szeretünk.:)

    VálaszTörlés
  17. Az általános iskolát én is csendben tűrtem, aztán szépen "kibontakoztam" a szakközépben és elkezdtem felvenni egy kissé lekezelő, agresszív stílust, amolyan legjobb védekezés a támadás félét.
    (mondjuk általánosban a matekórán az én szavamnak súlya volt, de kellett hozzá egy "szócső" is, aki a padtársam volt és már az ovit is együtt koptattuk :D sajnos volt olyan aki nem tolerált engem, ugyan ez az ember jellem megjelent a szakközépben is és a jelenlegi munkahelyemen is jelen van - a vicces, hogy csak most döbbenek rá erre is, tehát amit akkor általánosban nem tudtam megoldani, még mindig várat magára, sőt talán az egész eddigi életemet végig fogja kísérni, hogyha most nem oldom meg)
    Hihetetlen. Ezek az apró felismerések az egyik pillanatról a másikra jönnek. Mindenkinek kívánok legalább annyi boldog pillanatot, amikor felismer valamit az életében amit meg kell oldania, mint én és legalább akkora boldogsággal töltse el maga a felismerés ténye, mint most engem :D

    VálaszTörlés
  18. Hát Kamupók...a mai felismerésem az volt amikor hazaértem, hogy: "Hoppá, hazaértem, de mi is történt velem a nap előző részében???" Alig emlékszem valamire...olyan mintha elfolyna mellettem az idő és csak a berögzült rutin miatt tudom, hogy mikor mit kell tennem. O_O *félős szmájli*

    Remélem nem baj, hogy írogatok ide, csak ez legalább biztos pontnak számít.:)

    VálaszTörlés
  19. Párocskám is mindig ezzel a "biztos pont" idézettel jön nekem :)
    Az iskola valójában több funkciós. Az eredeti célja a felhalmozott tudás átadása, emberek specializálása volt. Ma már inkább az emberek egyik központi manipuláló eszközei közé tartozik, úgy mint a televízió és más egyéb közintézmények, mint a bölcsöde és óvoda vagy szabadidős tevékenységek, mint a sportok és a többi amit fel nem soroltam. Ezeket a helyeket arra használják, hogy idomítsák és szoktassák az embereket a "jóhoz" ami valójában rossz, mert az egész csupán az emberek EGOját erősíti. Ráadásul - visszatérve az oktatási intézményekhez - az iskolák nem az életre készítenek fel, hanem a társadalmi asszimilációra és ami tudást kapsz onnan azzal leginkább kitörölheted vele az árnyékosabbik feledet vele, mivel a Valóságtól nagyon mértékig távol áll. Leginkább a mentális oldal fejlesztésére szolgál a legtöbb ilyen intézmény, de a fizikai síkot az asztrális tudat vezérli leginkább. Ezért van az, hogy a dolgokat megélni, tapasztalni kell, nem pedig fogalmak alapján megítélni.
    Az fizikai síkon talán az egyetlen biztos pont TE magad vagy TE magad számára, hiszen a saját boldogságod megtalálásáért testesültél meg. Valami lemaradt. Valami(ke)t át kell élned, megtapasztalnod.
    Szóval, nosza rajta csapj a lovak közé és engedd szabadjára a fantáziádat. Mit szeretnél csinálni csupán rajtad múlik. Ne zárkózz be, hanem nyiss a világ felé. Érezz. Nem baj ha csalódsz és fájdalmas tapasztalatokat is szerzel. Mivel a fizikai világ nem tökéletes. Hiába akarják elhitetni velünk, hogy az.
    A tökéletesség mániáját, csupán elültették benned, de nem tartozik hozzád, nem a tiéd. Tehát ezt a mércét felejtsd el. Ne viszonyíts. Ez ugyancsak nem TE vagy. TE jobban tudod, hogy mi tetszik neked és mit szeretsz. Csináld a dolgaidat amíg jól esnek, de ne ess túlzásokba. Tudod, függővé válhatsz az érzéstől, ami elkezd halványulni minden egyes alkalommal egyre jobban. Ha pedig már ezt tapasztalod, ideje tovább lépned és valami másban keresned a boldogságodat.
    A fizikai világ korlátolt. Maga a korlátoltság a lényege. Tehát már csak ezért sem lehet minden tökéletes, főleg mivel fizikai megvalósulása a szelleminek egyfajta torzításon megy keresztül és csak utána testesül meg. A reklámok amikben arra ösztönöznek, hogy legyél tökéletes, mind hazudik neked és mindenki másnak is. Az iskolai össze hasonlítgatások, mind hazugságok, mert mindannyian különbözünk egymástól valamennyire, de egyek is vagyunk valamennyire, ezért egyenlőek is vagyunk. De addig amíg csupán az EGOnk irányít bennünket, addig hiába érezzük mindezt, nem lesz nyugtunk, mert az EGO egyéniség szeretne lenni, ezért elkülönül a többitől és hasonlításokat tesz amiket már megszoktunk és hétköznapinak fogadtunk el.

    Szóval most ennyi az agymenés egyenlőre. Azt hiszem az írás amivel majd visszatérek ehhez hasonló lesz. Egy kis bemutató az EGOról és a működéséről.

    VálaszTörlés
  20. x) Dejó, hogy írtál...leköti a gondolataimat.És elvonja a figyelmemet a bajokról.:)
    Amúgy (már megint) igaz, amit írtál. Az iskoláról és erről a társadalmi-rendről, ami ma van.Ami "elfogadott" és mindenkire nézve kötelező....
    Asszem elnyammogok még ezen egy darabig.=)

    És természetesen jöhet majd valamikor az EGOs cikk, ha újra aktív lesz teljesen a blog.:)

    VálaszTörlés
  21. A bajok azért keletkeznek, hogy megoldják őket. Persze előtte ajánlatosabb feltöltődnöd és megerősödnöd. Mert ha csak úgy neki indulunk, felkészületlenül, gyengén, akkor csak még mélyebbre süllyedünk saját lelki mocsarunkban.

    VálaszTörlés
  22. Nem tudom, hogy min is csodálkozol Charlotte?
    A problémák igenis fontosak fejlődésünk céljából, leginkább önmagunk megismeréséhez vihetnek közel. Ugyanis amikor a problémákon töprengünk és találunk rá megoldást az mindegy, hogy számunkra jól vagy rosszul oldottuk meg a helyzetet, tanulunk belőle. A részünkké válnak az események és tapasztalatok akár hiszed akár nem. Most például teljesen más lelki állapotban vagyok, mint tegnap este a munka helyemen. Ott a többiekkel együtt meglincseltük volna az egész főnökségünket, mert itt egy példa a nagy igazságok könyvéből merítve (azaz az élet írta XD):
    Ha esetleg egy állás hirdetésben az állna az elvárások szöveg alatti részben, hogy "jó terhelhetőség" elárulom nektek, hogy pontosan mit is jelent. Nem mást, mint ugyan azért a bérezésért egyre több munkát végzel (vagy az új kormány rendelkezéseknek hála kevesebb pénzért).
    Akár a stand up comedy műfajából ismert Székely páros is előadhatná viccnek.

    VálaszTörlés
  23. :) Nem csodálkoztam, csak gondolkodtam azon, amit írtál a problémákról, hogy előtte meg kell erősödni, mert különben csak mélyebbre pottyanunk. Lehet, hogy valami ilyesmiben lehetek én is.Szóval összébb kéne magam kapnom és kicsit elmélyednem magamban, meg abban, hogy mit is akarok igazán. *sóhaj*

    A " jó terhelhetőségről" nekem az jutott az szembe, hogy rád raknak egy nagy adag melót, ami szó szerint leterhel.O_O

    VálaszTörlés
  24. Nem elötte kell megerősödni,hanem általa.

    VálaszTörlés
  25. Áh, nem J.D részemről nem megerősödöm, hanem a tapasztalat által inkább bölcsebb leszek. Bár lehet a kettő egy és ugyan az.

    Látod Charlotte, most már tudod vagyis mégsem egészen, mivel ezek az én tapasztalataim. Majd megtapasztalod, ha meg kell tapasztalnod XD

    VálaszTörlés

Ezeket is ajánljuk: