2010. szeptember 12., vasárnap

"kamupók": Rázkódó sátrak

Egy újabb indián legendát vonultatnék fel nektek.

Az Újvilágba érkező első európaiak sok érdekes jelenséggel találkoztak. Ilyenek voltak a "rázkódó sátrak" is. Az első feljegyzés, amely ezekről a "beszélő indián sátrakról" beszámol, Samuel de Champlaintől (1567 vagy 1580- 1635. december 25) , Québec tartomány alapítójától származik ( 1608. július 3-án alapította).

1609-ben egy csoport irokézek ellen harcoló huron, algokin és más törzsbeli kíséretében volt úton, s meglepve tapasztalta, hogy éjszakára nem állítanak őröket. Varázslójuk ugyanis előre látja az ellenség hadmozdulatait - világosították fel az indiánok Champlaint. Miután felállítottak egy tartósnak látszó bőrsátrat, a varázsló bement és varázsigéket kezdett kántálni; a sátor pedig egyre vadabbul rángatózott előre-hátra, amíg a szellemekkel beszélt. A szkeptikus Champlain az egész dolgot olybá vette, mint egy rejtvényt.

Bármi legyen is a magyarázat, tény, hogy a "rázkódó sátrakról" azóta is több kereskedő és antropológus beszámolt. Az 1930-as években A. Irving Hallowell (1892-1974) amerikai kutató vizsgált ilyen sátrakat a kanadai Észak-Manitóban, az odzsibve indiánoknál. Leírta egy varázsló sátrát, amelynek a tartóváza három fenyő- és három nyírfa rúd volt, mindegyik 3 méter magas, amelyeket egy 1 méter átmérőjű kör mentén mélyen a földbe ástak. A rudakat aztán úgy kötözték össze, ahogy egy hordót tartanak össze az abroncsai. A vázat nyírfahánccsal fedték be és rénszarvaspatákat akasztottak rá, hogy zörögjenek, ha a sátor megmozdul. Napnyugta után több tucat bámészkodó gyűlt össze, mikor a varázsló bebújt a sátorba. A sátor váza rövidesen rázkódni kezdett.

A varázslók elmondták Hallowellnek, hogy ők mozdulatlanul ülnek sátraikban, egyik kezüket valamelyik rúdon nyugtatják, s a sátor akkor kezd el rázkódni, mikor a szellemek megjelennek és letelepednek a felső "abroncsokra". Segítőik dohányt osztogattak a nézőknek, hogy pipafüsttel üdvözöljék a szellemeket. Mindegyik szellem éneklő hangon jelezte kilétét: lehetett jávorszarvas, hiúz vagy valami más. Az emberek különösen a Nagy Teknősre vártak, aki Hallowell szerint "torokból jövő orrhangon" beszélt, ami kicsit Donald kacsa hangjára emlékeztette őt (Donald kacsa karaktere 1934-ben jelent meg először). A jelenlévők a szellemeket általában szerencsétlenségük okairól vagy a távol lévő rokonokkal kapcsolatos hírekről faggatták. Ők pedig azonnal megadták a választ, vagy elrepültek, hogy begyűjtsék a szükséges információt. Hallowell maga is érdeklődött a távoli Philadelphiában élő édesapja hogylétéről. Amint a Nagy Teknős elrepült, a sátor rázkódása csillapodott, majd ismét erősödött, mikor a Teknős visszatért és hírül adta, hogy a tudós beteg apja "nincs rosszabbul", amiről Hallowell maga is meggyőződött, amikor hazatért.

Hallowell arról is beszámolt, hogy férfiak, olykor idős nők is a varázslókká válhattak, ha négyszer előfordult, hogy álmukban megjelent a szellem. Minde odzsibve közösségben volt néhány ilyen személy, akik vendégül látták az éneklő, sátort rázó szellemeket. Hallowell úgy vélte, a varázslók oly erős késztetést éreztek rá, hogy segítsenek a bajbajutottakon, hogy képesek voltak a kéréseket teljesíteni anélkül, hogy teljes tudatában lettek volna annak, mennyire aktív résztvevői a sátrak rázkódásának és a bekövetkező eseményeknek.

12 megjegyzés:

  1. Ez érdekes volt nagyon! Ilyenről még nem hallottam! :O

    VálaszTörlés
  2. Tudod ez a könyv amit magam előtt tartok a huszadik század elején jelent meg Magyarul és sok ilyen és ehhez hasonló történetet lehet benne találni [ezáltal tálalni is ;)], gondolom ezért nem hallottál még ezekről. A világon sok furcsaság létezik, amíg korlátoltak vagyunk bizony nem ismerhetjük mindet és azok titkait.

    VálaszTörlés
  3. -Kamupók:

    Mondjuk nekem különösen tetszik, hogy írsz indiánokról mert én magamtól nem írtam volna! :) (Talán csak a sámánhit kapcsán de az még messze van :D)

    VálaszTörlés
  4. Mindez csupán a véletlen műve volt. Először a boszorkányokról szerettem volna írni, mert még csak most olvastam ki a Bulgakov: A Mester és Margarita című alkotását és abban találkoztam a néphiedelem ezen elemeivel. De aztán találtam egy másik irományt a könyvben, ami gyógyítással volt kapcsolatos, nekem meg a mániám, majd szeretném később felszabadítani a kézrátételes gyógyítás skillemet, mert még elég gyengécske, valami hiányzik még ahhoz, hogy teljesen működjön, de ez még a jövő muzsikája. Meg lehet, hogy Skinny sugallta felénk telepatikusan, hogy "Indiánok", én meg engedelmeskedtem neki ;P

    VálaszTörlés
  5. Érdekes volt, tényleg. :)

    Káin, melyik sámánhitről akarsz majd írni? Csak mert a szamojéd és az obi-ugor népek sámánizmusáról egész sok anyagom van. *mocskos cikkötlettolvaj* :D

    VálaszTörlés
  6. -Mandy:

    Arról nyugodtan, én inkább indián meg ehhez hasonló dolgok :)

    VálaszTörlés
  7. kamupók:

    Biza én voltam aki tudat alatt befolyásolt:DD
    Ez megint egy príma cikk volt és nagyon remélem hogy lesz még sok indián mágiával kapcsolatos írás!

    VálaszTörlés
  8. Érdekes cikk volt a jövőben még írhatnál ilyenekről!!! =)
    Én is most olvasom Bulgakovot, bár még igen az elején tartok, de nagyon tetszik. :)

    VálaszTörlés
  9. Részemről egyenlőre az indián mágia kifújt, mert még nem eléggé nyálaztam át a könyvet ahhoz, hogy írjak is az elkövetkezendőkben és nem is biztos, hogy akad még benne egyáltalán valami.
    Természetesen ha találok valami kézzelfoghatót írni fogok róla.
    A másik pedig, hogy Bulgakov melyik irományát tetszik olvasni? Mivel több is volt neki :) Ráadásul A Mester és Margarita eleje teljesen kedvetlenítő volt számomra, de megérte elolvasnom, teljesen önszorgalomból, ugyanis anno amikor még az orosz irodalmat vettük a középiskolában nekünk Gogol volt a favorit, ha jól emlékszem meg a Három nővér írója. Mihail kimaradt vagy csak futtában vettük volna át? Régen volt már :)

    VálaszTörlés
  10. Kamupók:
    (ha az előző megjegyzés nekem szólt) =)

    Én is A Mester és Margaritára gondoltam, az előbb. :) Nekem tetszik, igaz, azért néhol nagyon kell figyelnem, nehogy elkeveredjek. :D
    Én is önszorgalomból álltam neki, mert sokfelől hallottam, hogy megéri elolvasni. Azt nem tudom, hogy fogjuk-e majd venni, mert a könyvben benne van ugyan, de ki tudja, hogy a tanár, hogy határoz.

    VálaszTörlés
  11. Akkor nem fűzök a történethez többet, mert még elrontanám az "ízét". Kellemeset csalódtam benne. Ahhoz képest, hogy orosz, alig tudtam letenni. Jó szórakozást kívánok hozzá. Nem mellékesen a könyvben leírt csodák némelyikével magam is találkoztam már más fajta írott és elbeszélt formában. Nagyon érdekesek. Egyszer talán nekünk is lesznek olyasfajta képességeink, mint amiket felvonultatnak benne.

    VálaszTörlés
  12. Kamupók:

    Köszönöm. :) Az a baj, hogy csak kevés időm van olvasni és csak lassan tudok vele haladni, de folyamatosan azt várom, hogy a következő oldalon milyen "meglepetés" fog érni.Elképesztően összetett az egész, nagyon élvezem.

    VálaszTörlés

Ezeket is ajánljuk: