2011. augusztus 23., kedd

G: Lélek a bőrünk alatt és a "tudományos fajelmélet"

Mostanában különösen jó érzéssel tölt el az írás, ami felfogható egyfajta terápiás eszköznek is, úgyhogy bízom benne, hogy elnézitek, hogy cikkeim nem kifejezetten...rövidek. Érzékeny témáról lévén szó, igyekeztem tárgyilagosságra szorítkozni a bejegyzés megírása során. Hogy miért is? Azért, mert a cikk olyan témákat feszeget, mint az emberi rasszok közötti különbségek, a szépség forrása és a legfontosabb: hogy mi tesz minket annyira...egyedivé. Egyetlen szó nem esik majd itt Nietzschéről vagy Hitlerről, mivel az írás végén mindenkinek nyilvánvaló lesz, hogy az ilyesfajta osztályozás jóval megelőzte mindkettőjüket, és ilyen szemszögből vizsgálva a dolgot igazából nincs is szükség rájuk.




Egy felboncolt holttest arra emlékeztet bennünket, hogy a szépség olyan vékony, akár a bőr, és a felszín alatt mindannyian egyformák vagyunk. "A szépséges fiatal lány, a cserzett bőrű öreg és a néger, sőt, mi több az egész emberiség egyforma, és egyaránt kevéssé tetszetős a szemnek, amint a bőr felső rétegét lehántják róla" - állapította meg William Hogarth 1750-ben a Szépség elemzése című munkájában. Csak el kell mennünk egy boncolásra vagy egy anatómiai múzeumba, hogy lássuk, milyen igaza volt.

A párizsi orvosi egyetem múzeumában látható a világ egyik legrégibb és legkitűnőbb gyűjteménye, amelynek számos kiállítási tárgya igazi műalkotás. Az egyik egy alkotórészeire robbanó viaszkoponya. Közelében egy máj, amelybe folyadékot fecskendeztek, hogy az erek kirajzolódjanak, és amely semmiféle felismerhető emberi részre nem hasonlít. Csak egy lenyúzott arcbőr őrzi emberi mivoltának némi lenyomatát valószínűtlenül zöld artériáival.

A kiállítás egy sor koponyával mutatja be a fekete, fehér, ausztráliai és keleti csoportokba sorolt emberfajtákat. A koponyákra halotti maszkok néznek le egy polcról: a guillotine kosarába hullott fejek másai. Mindegyiken ott egy címke a bűnös gaztettéről: apagyilkosság, gyilkosság vagy nemi erőszak. Legtöbbjüknek bosszús az arca (néhány esetben elcsúfította a hiányzó áll, mert az áldozat megpróbálta elhúzni a fejét a lehulló pallos alól). A koponyák rendszerint névtelenek, pusztán faji típusok. Néhányon azonban ott áll a hajdani tulajdonos neve...például a tizenkilencedik század legnagyobb anatómusaié.

Paul Broca, Joseph Arthur és Joseph de Gobineau agya is látható a múzeumban. Broca jelentős tudós volt: a neurológia megalapítója s annak a felfedezője, hogy az agy bizonyos részének károsodása meghatározott képességek elvesztéséhez vezet. Gobineau gróf történelmi jelentősége már bizonytalanabb, őt inkább az egzotikus tájakon játszódó színpompás regények írójaként ismerik. A fent említett urak ezeken kívül arról híresek, hogy lefektették az alapjait a tudományos fajelméletnek, vagyis annak az elgondolásnak, hogy az emberfajták osztályozhatók, és értékük biológiai alapon megítélhető.


Ám nem a párizsi anatómusok voltak az elsők, akik rendszerezték az értelmet és a fejlődést az alacsonyabbtól a magasabb rendűig...az afriakitól a franciáig, az apagyilkostól az akadémikusig. Linné, aki megalapozta az állatok és növények osztályozását, maga is azt vallotta, hogy a fajok nem lehetnek egyenlő mértékben tehetségesek. "A fehér ember -a Homo Europaens- élénk, találékony és szokásoktól vezérelt. A Homo Americanus kitartó, belenyugvó, lobbanékony és megszokásoktól irányított. A Homo Asiaticus hajlíthatatlan, gőgös, pénzsóvár és véleménytől vezetett. A Homo Afer pedig ravasz, lassú, közömbös, hanyag és szeszélyektől vezérelt."

A fajta (rassz) ma színt jelent. A Viktória-korban azonban tágabb jelentése volt. A távoli népek, például a hottentották már fajtának minősültek, és alacsonyabb rendűnek, de így jártak az alsóbb néposztályok is. Nem véletlenül kerültek egyazon gyűjteménybe a kivégzett bűnözők és az afrikaiak koponyája. "A társadalmi rend alapja a három ősi osztály, amely mind egy-egy faji változat megfelelője: a nemesség, mely többé-kevésbé pontos tükröződése a hódító fajnak, a kevert fajú polgárság, mely közel áll a vezető fajhoz, és a köznép, amely szolgaságban él, vagy legalábbis igen alacsony sorban. Az utóbbi alacsonyabb rendű faj, mely délen négerekkel, északon pedig a finnekkel való keveredés által jött létre." - állapította meg Gobineau Tanulmány a fajok egyenlőtlenségéről című munkájában. Amúgy senki sem tudja, miért volt ilyen rossz véleménnyel a finnekről.


Nagy múltú gondolat, hogy vannak természetüknél fogva alacsonyabb rendű osztályok, melyeken nem segít a jótékonyság, ösztönzés vagy szerencse. De a múlt század nagy részében úgy tűnt, hogy a társadalomnak már nem kell megvédenie senkit az ilyenektől. Az 1950-es években a régmúlt lidércnyomásának számított a törvényszegésre kész, zavargó tömeg gondolata. Napjainkban megint feltámadt a bűntől, kábítószerektől és elidegenedéstől való rémület. Nem lehet mást tenni, meg kell fékezni őket...egyesek szerint a társadalom kénytelen visszatérni ősi feladatához, hogy leigázza a beilleszkedni nem akarókat.

A vitában résztvevők többsége már rég felcserélte a természettudományt a szociológiával. Bár egész tömeg statisztikai adat áll rendelkezésre, ma már szinte lehetetlen tisztázni a rasszok képességeinek állítólagos különbségeivel összefüggő kérdéseket, vagy akár tárgyilagosan vitatkozni róluk. Az egyik tábor statisztikai adatait azonnal megcáfolja a másik. Kutatások már nem is nagyon folynak a feketék és fehérek közti állítólagos értelmi különbségekkel kapcsolatban, csak viták, amelyekben mindkét elmélet hívei összekeverik a politikai és biológiai szempontokat.

A Musée de l'Homme mai arculata szöges ellentéte a másfél évszázaddal ezelőttinek. Bár az emberi érték fokmérőjének tekintett rasszt elvetették, helyét új tipológia vette át. Megmaradt a késztetés az osztályozásra, és ezzel az ítélkezésre. A kiállítást most egy meztelen férfiak és nők csoportképe utalja. Ahány ember, annyi féle. Fekete vagy fehér, magas vagy alacsony, öreg vagy fiatal...mégis egyesíti őket, hogy egytől-egyig mosolygósak, értelmes arcúak és nagyon szépek. Bár a társadalmi helyzetet ruhátlan embereknél nehéz megítélni, kétségtelennek látszik, hogy mindegyikük tisztes polgári származék. Manapság azonban az utca emberét sokkal jobban érdekli a meztelen elegancia, mint az előbukkanó bőr színe. Jóllehet az egymásnak ellentmondó vélemények hatására néhányan elvetik a szépséget, mint valóságos tényt. Az, hogy kit találunk vonzónak csakis a szokás, divat, meggyőződés, ízlés és illúzió dolga.

Az viszont jó jel, hogy a történelem folyamán először lehet elfogulatlanul véleményt formálni arról, miben különböznek egymástól az emberi fajták. a válasz egyértelmű. A biológiai eltérések csekélyek, s a bizonyítékok egyiknek vagy másiknak a szellemi fölényéről olyan silányak, zavarosak és szellemi értelemben annyira tisztességtelenek, hogy nem is érdemes foglalkozni velük.


Akárhogy is, a jelek szerint mégsem akar véget érni a vita, hogy vajon a rasszokban és a társadalmi osztályokban biológiai érték tükröződik-e? Bár az embertan manapság nem a vélekedések talaján áll, sokan hajlamosak elvi szempontokat érvényesíteni alkalmazása során. Ez nagy hiba, amire mindannyiunkat emlékeztet a Musée de l'Homme gyűjteményének egy másik darabja: az 1650-ben elhunyt René Descartes koponyája. Descartes ismerte fel elsőnek, hogy mire képes a tudomány, és mire nem. Az ember -mondta- ugyanolyan gépezet, mint a többi, nem pedig csodálatos lény, amely az emberi megismerés számára hozzáférhetetlen. Kétségtelenül vannak dolgok, amelyek csak ránk jellemzőek (igazság, vallás, filozófia, művészet), ám ezeket nem lehet tudományos vizsgálatnak alávetni. "amikor az igazsághoz vezető egyenes utat keressük, nem szentelhetjük figyelmünket olyan tárgyaknak, amelyeknél nem juthatunk ugyanolyan bizonyossághoz, mint a számtani és mértani levezetések révén." A lélek a számtan körén kívül esik. A test azonban tanulmányozható, mint bármely más szerkezet.

Descartes filozófiájából nőtt ki a francia felvilágosodás és az utána következő racionalizmus kora. Broca és Goblineau munkássága is a karteziánus logika terméke volt...azaz kísérletet tettek az emberek közti különbségek tárgyilagos vizsgálatára. Azóta előbbre jutott a biológia, és sikerrel járt ott, ahol ők kudarcot vallottak. Egyértelműen rácáfolt arra az elképzelésükre, hogy a fajtákban az emberi nem alapvető különbségei mutatkoznak meg. Csakhogy az emberi test(ek) tárgyilagos vizsgálatán kívül a fajtákat és társadalmi osztályokat ma is a régi módon elemzik. Csak éppen a különbségek felmérése helyett értékítéleteket alkotnak. Melyik csoport értelmesebb, érdemdúsabb, emberibb? Melyik jobb, melyik rosszabb? Helyes, ha tudomásul vesszük a rasszok valóságát, vagy ez már annyi katasztrófával járt, hogy jobb, ha a létezésüket is eltagadjuk?

A tudományos fajelmélet, akármilyen színezetű, akár egy párizsi múzeumban, akár egy amerikai politikai programban jelenik meg, akár a bőrszínt, akár az osztályhelyzetet tartja szem előtt, hátat fordít a tudománynak, és visszatér az emberi értékek spirituális felkutatásához.

Márpedig Descartes óta tudjuk, hogy aki a lelket keresi, annak a tudomány nem segíthet...

11 megjegyzés:

  1. Fúú eszméletlenül tetszenek a cikkeid, a megfogalmazás, a levezetés minden, akartam írni az előzőhöz, de inkább ide.
    Még át kell olvassam párszor,hogy érdemben tudjak nyilatkozni.

    VálaszTörlés
  2. Érdekes lett, újfent! =)

    Abba a múzeumba nagyon szívesen elmennék, bár ahogy magamat ismerem lehet, hogy rosszul lennék a szervektől. :D De azért elég morbid, hogy csontvázakat állítanak ki...mármint, hogy ők egyszer emberek voltak és vajon most tudnak-e békében nyugodni....
    *najó, már megint elvont vagyok, elnézést*

    VálaszTörlés
  3. Na ez tetszett nagyon, én szerintem meghatározó az hogy ki milyen fajba született. Tudom tudom én vagyok itt a KÖTELEZŐ RASSZISTA NÁCI OKKULT ÁLLAT ÍGY INKÁBB NEM IS SZÓLTAM :D ~morogva továbbáll~ :DDD (Nem neked szólt G)

    VálaszTörlés
  4. Line: Köszönöm szépen *zavarba jön*

    Char: Ne kérj elnézést, szerintem ez jó, hogy nem személytelenül nézel ilyen képeket. Én már láttam pár halott testet, és itt is hangoztattam párszor, hogy azért ne magasztaljuk a halált és a hullákat pusztán "divatból" vagy elvontságból, mert semmi nagyszerű vagy felemelő nincs benne. Szóval maradj csak ilyen elvont :)

    Csincsilla: Tényleg az vagy, de legalább megfontolatlan is egyben :) Moroghatsz nyugodtan, max utánad suhintok :D

    VálaszTörlés
  5. -G: ezen nem segít. Ma is jót rasstistáskodtam a munkahelyem előtt aminek díszítése dávidcsillag az ablakok felett ~sóhaj~

    VálaszTörlés
  6. Nem igazán akarok megváltoztatni senkit...téged még kevésbé...miattam aztán annyit rasszistáskodsz, amennyit akarsz.

    Nekem például elég határozott véleményem van sok dologról, ebből azért láthattál már itt is egy jó adagot bejegyzések/hozzászólások formájában. Ettől függetlenül simán teret adok annak, ha valaki máshogy látja. Ha szigorúan vesszük, semmivel sem lesz jobb az életem attól, hogy így látom a dolgokat. Te sem leszel kevesebb attól, hogy alkalmasint rasszistáskodsz. Nem értek egyet veled, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy csípjük saját magunkat. Amíg nem ártasz senkinek (számottevően) a nézeteid/stílusod miatt, addig nincs para.

    Amúgy pont Nietzschéről írok, odaát is voltak ilyen gondolataim, de most igyekszem majd jobban összefoglalni. A lényeg, hogy a "jó" és a "rossz" szerinte, és szerintem is eléggé magánvaló fogalmak, és leginkább arra valók, hogy ellentétet szítsanak (amibe a nyelvek is aktívan közrejátszanak), holott a legtöbb fogalmi dolog között csak fokozatbeli eltérés van. Te ilyen vagy és kész. Én meg ilyen, és ez sem nyom többet a latban. Egyikünknek sem származik előnye a nézeteiből, viszont én jól érzem magam "így", és szar lenne, ha más lennék. Na mindegy, késő van, hülyeségeket beszélek :D

    VálaszTörlés
  7. A spirituális tézis szerint igenis számít, h ki hova születik, ugyanis a lélek fejlettségi szintjét is méri. Az emberek két okból látszanak öregebbnek a koruknál. Az egyik az, hogy vagy fejlett a lélek vagy pedig sok negatívum található az illetőben.
    Indiában rassz rendszer működik, mert úgy tartják, hogy a lélek oda születik ahova tartozik, azok a rezgések vonzzák, stb.

    VálaszTörlés
  8. -G: Mivel cigányok közt nevelkedtem és azok is vigyáztak rám hidd el van kialakult véleményem. Egyébként a magyar cigányok normálisak itt a betelepített oláh meg román cigányokkal van bajom és hidd el azokkal a normális cigányoknak is. Munkahelyemen van egy cigány gyerek ő tudna erről a legtöbbet mesélni mert miattuk bélyegzik meg őt, pedig ő tiszta, normális és jólelkű gyerek, nekem is sokat segített. Sőt bennem is van. De az tagadhatatlan hogy a temperamentum az létező dolog és benne van a véredben ami vagy. Én is nagypofájú veszekedős típus vagyok, nyilván szerintem azért mert van bennem cigány. A Tóth meg Svábok hígították fel a magyar népet azok a lakótelepi halovány bőrű szemölcsös nyomik akik úgy viselkednek mint a puding és ebből a birkából van a legtöbb, tiszta leigázott nép vagyunk. :D Szóval szerintem a zsidó szarrágó a cigány a simlis a nigger lusta és ez tényleg így van.

    VálaszTörlés
  9. Kamupók: a gyors öregedés a helytelen magatartás jele. Ez tisztára egyértelmű. Aki olyat eszik, iszok , szed, cigizik és még sorolhatnám mindig idősebbnek látszik. És a sok lelki szenvedéstől az arc is változik. Amikor trauma ért szó szerint más volt az arcom.

    VálaszTörlés
  10. Pók:

    Vagy így van, vagy pedig ezzel a mélyen a fejekbe ültetett kasztrendszerrel próbálják elkerülni, hogy az elnyomott, szegény réteg fellázadjon. Szerintem igenis sok mindent elérhetünk, ha megdolgozunk érte...

    Csincsilla:

    Ismerek arab és néger orvost is. Ami az öregedést illeti, abban egyetértek.

    VálaszTörlés
  11. -G: Én is ismerek de szeretik ők is szétdobálni a csirkecsontokat, hidd el :D

    VálaszTörlés

Ezeket is ajánljuk: