2011. augusztus 7., vasárnap

Káin: Freakshow és a lobotómia orvosok által és otthonilag tálalva I.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a0/Reviews-lobotomy.jpg

Sziasztok!

A héten láttam egy iszonyatosan fosadék horrort : The ward címet viselte (senkinek sem ajánlom) . Nagyon nem tetszett, viszont az elején korhű képek voltak ilyen régi pszichiátriai betegekről és nagyon bejött. A filmben szó volt a lobotómiáról, nem is értem ezen a blogon eddig miért nem írtunk róla. Bár tuti elhangzott pár cikkben, ahhoz nem fér kétség. Ma rámegyek a témára és megpróbálok sok lobotómiás képet keresni, iszonyat durván látni az emberek arcán ahogy megmegy az agyuk tőle, na meg szedek pár infót is. Már megint angolt fogok fordítani, de legalább lefoglalom magamat. Jobb mintha krokodillal lőném magamat vagy a Deákon kannásoznék. :D ~fasz~. Mivel rengeteg infót találtam a cikk több részre lesz osztva. Megint nagy fába vágtam a fejszét! :D



http://t0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcT-gwNSDHW-A97LhpGQJhRdD8JK5YhVeh6Kj89D23CxeppXq46N

Lobotómia

http://t2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSyui5MOnQSlOtPUta3V1AVLaXTaDyZX_sfsOfF5hOW8SJvEanitw

Nos mi is ez pontosan? Ez kb annyit tesz hogy egy kurva nagy kalapáccsal szétbasszák a homloklebenyedet (agy elülső része) a szemüregeden keresztül. Ugye hogy aranyos? :D Anno a szorongást, depressziót és a skizofréniát "gyógyították,, vele. 1890-ben Dr. Gottlieb Bruchardt egy svájci elmegyógyintézetben részleges lobotómiákat hajtott végre, lyukat fúrt a koponyájukra és kivette agyuk egy részét. Egyik ember azonnal meghalt, a másikat 10 nappal a kiengedése után holtan találták.


Lobotómia előtti és utáni képek (sorrendben :D)



http://soundportraits.org/images/my_lobotomy-howard_before.jpg http://soundportraits.org/images/my_lobotomy-howard_during.jpghttp://soundportraits.org/images/my_lobotomy-howard_after.jpg

http://miriamposner.com/blog/wp-content/uploads/2010/11/lobotomy2.jpg

Rosemary Kennedyvel ezt ette a saját apja

http://mjpcuervo.files.wordpress.com/2009/06/rk.jpg?w=450&h=217

http://miriamposner.com/blog/wp-content/uploads/2010/11/Screen-shot-2010-11-13-at-4.35.42-PM.png

1930-ban António Egas Moniz szintén lyukat fúrt a betege fejébe és alkoholt fecskendezett az agyszövetre, 1949-ben még Nobel díjat is kapott eme remek ötletéért. Walter Freeman fejlesztette ki Amerikában azt a módszert amikor a könnycsatornán keresztül verik szét az agyat. Egy mini jégcsákányhoz hasonló dolgot szúrnak az ember szemgödrébe, és egy kalapáccsal átütik a szemgödör vékony csontrétegét. Ez után ezt a csákányszerű dolgot kicsit megrángatják, így pusztítják el az agy azon részét amit ki akarnak iktatni. Annyira fellelkesült az orvos hogy kitalálta ezt egy sima orvosi rendelőben is végre lehet majd hajtani, még enyhe tünetű betegeken is alkalmazta ezt az eljárást, remélte úgy elterjed a hülyeség mint egy fogtömés. :D

Rosemray F. Kennedy John F. Kennedy húgán is lobotómiát hajtottak végre, mert apjuk szerint a 23 éves lány (beszartok) túlzottan nagy érdeklődéssel volt a férfiak felé és változékony volt a hangulata! :DDDD Freeman hajtotta végre a "gyógyítást,, a csaj onnantól csak arra volt képes, hogy órákig bámulja a falat, behugyozva és beszéd helyett csecsemőmódjára gügyögött.


http://miriamposner.com/blog/wp-content/uploads/2010/11/Screen-shot-2010-11-13-at-4.14.52-PM-228x300.png


http://miriamposner.com/blog/wp-content/uploads/2010/11/Screen-shot-2010-11-13-at-4.28.12-PM-300x195.png


Hogy alakult ki mindez?

Röhögni fogtok, egy vasúti robbantással foglalkozó férfi balesete kapcsán jöttek rá az eljárásra az orvosok. Phineas P. Gage 25 éves vermonti férfi egy vasúti robbantás alkalmával balesetet szenvedett, hosszú sztori nem írom le, annyi elég hegyet robbantottak a döngölőrúd a puskaporral szikrát vetett, majd belerepült a szerencsétlen ember fejébe. Pont a szemgödrén keresztül, de ami lényeges: túlélte. Hétkilós 2,5 centi vastag rúd állt ki a fejéből, átjárta az egész agyát, majd kijött a fejéből a másik oldalon :D. A homloklebenye károsodott, de túlélte a dolgot. Elkábult, majd utána visszanyerte teljes öntudatát, tudott beszélni és járni. Kezdetben meglepően jól érezte magát, de pár hét múlva fertőzést kapott. Érdekes hogy még ezeket is túlélte, pedig akkor még nem létezett antibiotikum!!! :O Annyi baja lett, hogy nem látott a bal szemére, és forradásos lett a feje. Ja és még valami: Már soha többé nem volt a régi Pineas, hanem valaki más lett!

A baleset előtt kötelességtudó , köztiszteletnek örvendő munkás volt, erkölcsösen élt, jó férjként. A baleset után fizikailag és értelmileg olyan maradt mint volt, de erkölcsi hanyatlásba indult! Könnyen kijött a sodrából, ideges típus lett. Tiszteletlenné vált, istenkáromló magatartást vett fel. Munkanélküli lett mert otthagyta a munkáját,
Dr. John Harlow azt állította, hogy a baleset elpusztította equilibriumát, vagyis megszűnt az egyensúly intellektuális képességei és ösztönös hajlamai között. Végül feleségét, családját is elhagyta, és egy vándorcirkuszhoz szegődött. Phineas Gage traumás eredetű homloklebeny-sérülése személyiségének, erkölcsi mércéjének, családja, egyháza és szerettei iránti elkötelezettségének elvesztésébe került. A balesete után 13 évvel halt meg, rengeteg kutatás folyt utána az állapotát illetően. Phineas Gage agyának első részén, mindkét oldalon fontos, a homloklebeny jobb és bal oldali régióiként ismert területeket vesztett el= a homloklebeny az erkölcsi viselkedésért és szocializálódásért felelős.

A homloklebeny károsodhat életmódbeli változásoktól!


http://t1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTTybFTucUu5pavrFkT6oeoJOwNgZdf4xChI1UoyTRnTJKlONSq

Ez a rész a személyiségfejlődés és mentális tevékenység melegágya. Társadalmi normák és erkölcsi gondolkodásért felelős. Az életmód hatással van a gondolkodásra és vérmérsékletre. A homloklebeny a homlok mögött található, ez az agy legnagyobb lebenye. Sokan ezt az: agy koronájának is nevezik. Akinek ez károsodik sosem lesz ugyna az a személy aki volt.

Az 1800-as években az orvosok alkalmazni kezdték a homloklebeny eltávolítását. Sokszor kivették ahogy volt, de volt csak az idegi összeköttetést metszették szét. Az elején hasznos volt amit tettek, csak dühöngő örülteken és menthetetlen elmebetegeken, gyilkosokon alkalmazták. Később az áttöréseknek köszönhetően kicsit torzult a felfogása és az elit is elfogadta, amint látjuk Kennedyék esetéből. Van még más történet is, íme pár eset:

1.) Patrícia egy sebészeti osztályon dolgozó, igen sikeres ápolónő volt, akit homloklebeny-eltávolításra készítettek elő. Abban reménykedtek, hogy a sebészeti beavatkozás megoldja sok, bűntudatból eredő problémáját, melyekkel néhány éve küzdött. Az eljárást követően feltűnő változások mutatkoztak érdeklődésében, magatartásában, munkavégzésében és becsületessége terén. Nyilvánvalóvá vált, hogy Patrícia más lett.
2.) M. H. négyéves kislány volt, akit elütött az autó, és mindkét oldalon károsodást szenvedett a homloklebenye. A baleset után egészen megromlott a viselkedése, ami felnőtt korára is megmaradt. A jellemében bekövetkezett változások éppoly feltűnőek voltak, mint Patrícia esetében.
3.) Egy G. K. nevű csecsemő kétoldali homloklebeny-károsodást szenvedett életének első hét napja alatt. Gyermekkorától 31 éves koráig a homloklebeny-károsodottak tipikus jellemvonásait hordozta.A családja először azt gondolta, hogy felelőtlen viselkedése annak köszönhető, hogy még csak gyerek. Sajnos ezek a jellegzetességek megmaradtak felnőttkorában is. A szülői fegyelmezésnek nem volt semmi hatása. Nem voltak értelmes, tartalmas baráti kapcsolatai, és nem volt képes belátni számos hibáját sem. A homloklebeny-károsodás általános jellemzője a vágyak azonnali kielégítéséhez való ragaszkodás (a szabad szerelmet is beleértve).
Károsodott homloklebeny hatásai
http://www.miriamposner.com/images/lobotomy2.jpg
Egy asszonytól megkérdezték, még mielőtt sebészeti beavatkozásnak vetette volna alá magát: "Mit tenne, ha elvesztené a kölcsönkapott órát?" A hölgy azt felelte: "Meg kellene fizetnem, vagy vennem kellene egy másikat, hogy visszaadhassam". Miután a homloklebenyét eltávolították, és felépült, feltették neki ugyanezt a kérdést. Ekkor így válaszolt: "Kölcsön kellene kérnem egy másik órát."
Ahogy a gyermek növekszik, érettebbé válik, a homloklebeny fejlődésének hatásai nyilvánvalók. A kisgyermek időben csupán egy napot képes előre átfogni. Mondhatunk neki bármit, ami majd holnap történik, csak akkor fog emlékezni, ha emlékeztetjük rá. Ahogy fejlődik, úgy lesz egyre előrelátóbb. Amikorra másodikos lesz, rájön, hogy jövőre már harmadikba fog járni. Ahogy egyre jobban érik, végül életpályáját is meg tudja majd tervezni. A homloklebeny úgy 30 éves korig fejlődik. Ahogy a gyermek felnőtté válik, még arra is ráébred, hogy cselekedetei hatnak az előtte álló örökkévalóságra is. Ez már a homloklebeny legmagasabb rendű fejlettségére utal.
Az értelem különleges jellemzője az a képességünk, hogy elvont gondolatokat is megértünk, például egy közmondást a maga helyén. Ha megkérünk valakit, akinek nincs teljesen rendben a homloklebenye, például a következő közmondás magyarázatára – "Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!" –, igen pontosan fog válaszolni. Talán így: "Persze, hiszen máskülönben fáznék." Ez a példa a konkrét okfejtést, gondolkodást, az elvont fogalmak elhagyására hajlamos mentális folyamatot szemlélteti.
Ami pedig a matematikai megértést illeti: a számolás a fali (parietális) lebeny hátsó részében történik. A homloklebeny működése nélkül is lehet nagy matematikai jártasságunk az összeadásban, kivonásban, szorzásban. De amikor magasabb szintű, gondolkodást igénylő matematikát alkalmaznunk, például algebrát, geometriát és főleg az integrál- és differenciálszámítást, hibátlan eredmény a homloklebeny működése nélkül elképzelhetetlen.
Elengedhetetlenül szükséges az ép homloklebeny akkor is, amikor a lehető leghatékonyabban bele akarjuk élni magunkat olyan embereknek a helyzetébe, akiket probléma szorongat. Ez főleg akkor igaz, ha olyasmin mentek keresztül, amit mi soha azelőtt nem tapasztaltunk.
Freeman lobotómiája (videó)

A károsodott lebeny pszichológiai betegségeket is okoz! Ilyen a: mánia, értelmi rendellenesség, hiperaktivitás, álmatlanság, megrögzöttség, kényszeresség. Vannak olyan depressziós esetek amik szintén a homloklebeny miatt alakulnak ki. PL. egy depressziós embernél a homloklebeny vérellátottsága csak 60%-os! Ha az ember növeli a homloklebeny aktivitását akkor a depresszió is alább hagy! Érdekes , hogy a túlsúlyos embereknél is a homoklebeny okozza az étvágy feletti uralomból adódó problémákat. A bulimia is ebből fakad. Ha letudjuk küzdeni a zabálás feletti vágyat akkor a homloklebeny normálisan működik.
Tehát egy gyenge károsodott lebeny ugyan ilyen embert eredményez. Önuralom, megbízhatóság, szavahihetőség, komoly olvasmányok, az összes összetett, bonyolult funkció a jól működő homloklebenyre épül. Sajnos az akaraterő hiányát is a károsodott homloklebeny okozza ami a további egészségügyi problémák kapcsán halált is okozhatnak pl: cukorbeteg nem tudja betartani a diétát és ebbe hal meg és még sorolhatnám. Ami károsítja a homloklebenyt elég egyszerű: drog, alkohol, gyógyszerek. Gondolom mindenki sejtette :D.
Korhű képek

A National Institute on Drog Abuse (Nemzeti Kábítószerügyi Intézet) nem régen lefolytatott vizsgálata megállapította, hogy a rendszeresen marihuánát fogyasztó főiskolai diákoknál a figyelemben, az emlékezetben és a tanulásban még 24 órával a drog fogyasztása után is kiesés mutatkozott. Jóval azután, hogy a "feldobottság" elmúlt, az agy még mindig alacsony sebességfokozaton működött. A marihuánáról csakúgy, mint a vele rokon alkoholról és nikotinról is kimutatták, hogy a fejlődő magzat agyát károsítja. A marihuánát fogyasztó anya, gyermekének egész életen át tartó agykárosodást alakít ki. A marihuánakísérletekből levonható tanulság az alkoholfogyasztásra is vonatkozik.
Sok receptre kapható vagy bárhol beszerezhető gyógyszer is képes elnyomni a homloklebeny működését. A szerekhez mellékelt betegtájékoztatót olvasva vagy a hatásmechanizmusukat vizsgálva rájövünk, hogy közülük nem egy a központi idegrendszerre gyakorol befolyást, s a központi idegrendszer egyik legáltalánosabban érintett területe a homloklebeny. Sok gyógyszerfogyasztó embernek nincs is igazán szüksége ezekre a szerekre, miközben mellékhatásaik sokszor talán a jellemet és a személyiséget károsítják. Az orvosi gyakorlat fő irányvonala ma az, hogy segítsen az embereknek megszabadulni a drogoktól, nem pedig az, hogy programjába új gyógyszereket illesszen. Az idősebb amerikaiakon végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek az emberek a normálisnál jobban ki vannak téve megromlott, károsodott mentális funkcióknak, a gyógyszerek mellékhatásának és a magas vérnyomásból származó káros hatásoknak.
http://t0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcT7iqe-yKoqBDlvp9ZBG8i6uBLlEOwrYl07QX4IsU349noDkEv7
A társasági összejöveteleken fogyasztott italok gyakran kölcsönhatásba kerülnek az orvosi rendelvényre felírt szerekkel. Az alkohol jelentős mértékben fokozza a gyógyszerek kedvezőtlen hatásait, az értelem tisztaságára gyakorolt hatásokat is beleértve. Több mint száz, az utóbbi időben kórházi kezelésben részesült egyénnel folytatott vizsgálat során – akik a lakosság szinte minden rétegét képviselték (férfiakat, nőket, 14 évestől 88 évesig) – kiderült, hogy 10 százalékuknál az alkohol és a gyógyszerek között kölcsönhatás lépett fel, amikor a kórházat elhagyták.
Az alkohol közvetlen hatást gyakorol a homloklebenyre amellett, hogy a gyógyszerezés mellékhatásainak kockázatát tovább fokozza. Ez Amerika egyik legerőteljesebb homloklebeny-pusztítója.
Néhány évvel ezelőtt alkoholistákat és nem alkoholistákat tanulmányoztak két diagnosztizáló eljárás segítségével: mágneses rezonancia-vizsgálattal (MRI) és pozitronemissziós tomográfiával (PET). Az MRI egy most is népszerű vizsgálati módszer, ami képes az agy valódi struktúráját visszatükrözni. Az alkoholisták esetében nyilvánvalóvá tette, hogy a homloklebeny szürkeállomány-veszteségének a mértéke lesújtó. A szürkeállomány az a réteg, ahol az agy idegsejtjeinek tömegei gyülekeznek, sűrűsödnek össze (ellentétben a mélyebben fekvő fehér állománnyal, ahol az ezeket a sejteket elhagyó idegrostok vannak túlsúlyban). Ez a szürkeállomány-veszteség, amit szaknyelven kérgi (kortikális) sorvadásnak (atrófiának) neveznek, azoknak az agysejteknek a tényleges veszteségét jelenti, melyek fontos szerepet játszanak a homloklebeny működésében. A PET-vizsgálat az agyi funkciót vizsgálja. Ennek során az alkoholistáknál alacsonyabb szintű glükózanyagcsere mutatkozott, ami homloklebeny gyengébb működésének egyik jellemzője.
http://t2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQp2Nq7gDdSQibrXLiHsLgpSUNHSCxshKRL8CqfpMwA840N8qw6
Ezek a homloklebeny-károsodások nem korlátozódnak az alkoholbetegekre. Az elvont gondolkodási képességben a kutatók mérhető csökkenést találtak annak az 1300 férfinak és nőnek a körében is, akik csak társas összejöveteleken ittak. Ők átlagosan csupán heti egy alkoholtartalmú italt fogyasztottak, a férfiak hetente kétszer 2-3 alkoholtartalmú italt, a nők még kevesebbet. Átlagosan minden ötvenedik napon ittak és csupán két alkoholtartalmú italt. Még ezeknél az alacsony fogyasztási szinteknél is rosszabbodást mutatott ki a mentális működés vizsgálata. Ahogy nőtt az alkoholbevitel, úgy csökkent az elvont gondolkodás képessége (a homloklebeny teljesítőképességének fokmérője).Ezeket a változásokat nem lehet heveny alkoholhatásokkal vagy részegséggel magyarázni, mivel a mentális működés értékelését 24 órával az alkoholfogyasztás után végezték el.
Sokan vallják, hogy az autóbalesetek elsősorban azért gyakoribbak az italt fogyasztók között, mert az alkoholnak komoly hatásai vannak a koordinációra, ítéletalkotásra és éberségre. Ez észlelhető az alkoholbetegeknél és a láthatóan lerészegedett embereknél. A probléma azonban sok esetben az ítéletalkotás terén jelentkező hajszálrepedésekkel hozható összefüggésbe, melyek épp a társasági ivóknál fordulnak elő. A viszonylag kevés alkoholt fogyasztó vezetőknél látszólag nincs baj a koordinációval. Beszédük is normálisnak látszik. Azonban néhány pillanattal később már megfaroltak az autópályán vagy karamboloztak. Az oka? Meggyengült helyzetértékelésük nem figyelmeztette őket idejében a sebességre, a kanyarra vagy a közúti vészhelyzetre. A 0,05–0,09 százalék véralkoholszintű egyéneknél (ez a legtöbb államban jóval kevesebb a törvényes határnál) a nulla véralkoholszintű emberekével összevetve legalább kilencszer nagyobb az esélye annak, hogy végzetes közlekedési balesetet szenvedjenek. Ez többnyire annak a következménye, hogy az alkohol az agy más részeinél, például a koordinációs központnál sokkal erősebben károsítja a homloklebenyt.
http://3.bp.blogspot.com/_X5GSxu7els0/TKh_0IV0pQI/AAAAAAAAAKg/xbnmkt-aVXE/s400/tumblr_kvft2o4PF51qzu5svo1_500_large.jpg
Az alkohol a magzat agyának kifejlődését is gátolja. Ismert dolog, hogy azok a nők, akik terhességük ideje alatt alkoholt fogyasztanak, kedvezőtlen hatást gyakorolnak utódaik életére. Az italozó apák nagy valószínűséggel károsítják gyermekeik homloklebenyét. Ellen White évtizedekkel ezelőtt írt már az efféle szülői tényezők befolyásának fontosságáról.
A koffein messzemenő hatást gyakorol az agyra. Ez nem meglepő, hiszen ez Amerika legkedveltebb kora reggeli serkentőszere. Ezért a serkentésért súlyos árat kell fizetni. Vizsgáljuk meg, hogyan működik a koffein, majd ismerjük meg a vele járó mellékhatásokat is! A koffein az agy kommunikációs rendszerére hat. Ezzel kapcsolatban fel kell idézzük magunkban, hogy az agy sejtjei kémiai információcsere folytán tartanak kapcsolatot egymással. Az idegsejtek neurotranszmittereknek (idegingerület-közvetítőknek, üzenetközvetítőknek) nevezett kémiai hírnököket választanak ki, melyeket a szomszédos sejtek felfognak. Ezek az idegingerület-közvetítők változásokat idéznek elő, melyek a befogadó sejtben mennek végbe. Néhány idegingerület-közvetítő serkentőleg hat a fogadó idegsejtre, míg mások gátlást okoznak. A koffein széleskörű hatása a sejtnek elsősorban azt a képességét befolyásolja, ami két idegingerület-átvivő – az acetil-kolin és adenozin – szintjére hat. A koffein szétzilálja az agy vegyi folyamatait azáltal, hogy megnöveli az acetil-kolin szintjét és gátolja, megbénítja az adenozin átvitelét. A koffein tehát felborítja az agyban az idegközvetítés finom egyensúlyát, aminek pusztító következményei is lehetnek. Az adenozin tompítja az agy idegközvetítésének számos aspektusát. A koffein az agy természetes munkavégző képességét is gyengíti, és így válik lehetővé, hogy a koffein mesterségesen serkentse az agyat. Ez engem kicsit megráz mert eléggé kávéfüggő vagyok, sőt nekem 13 éves koromtól orvosi rendeletre írtak fel kávézást. Hát bazdmeg nagyon fasza -.-...
http://t1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSNeq2bBO6SuZLtWe2ssNw88-rf0XQxxu7KoPc0IZENmcqf3cTzBA
A laikus számára az adenozin talán "csalónak" tűnik. Különben is, ki akarja elnyomni az agyi átvitelt? Világosabban látjuk ezt a kérdést, ha szemügyre veszünk egy analógiát: a jó fékek fontosságát az autóban. Nem azért szállunk be egy autóba, hogy megállítsuk, hanem azért, hogy elmenjünk valahová. Nem éreznénk igazán kényelmesnek, ha olyan autót kellene vezetnünk, amit nem lehet megállítani. A jó fékek nélkülözhetetlenek, főleg egy olyan jármű esetében, amit gurulásra terveztek. Ugyanígy az idegközvetítők, például az adenozin is igen fontos az agy egyensúlyi helyzete szempontjából, hiszen az az óriási szerepe, hogy nyomja a féket. A pszichiátria irodalmában komoly aggodalmaknak adnak hangot amiatt, hogy a koffein kiegyensúlyozatlanná teszi az agyműködést. A koffein összefüggésbe hozható a szorongással, a szorongásos neurózissal, pszichózissal (ez olyan állapot, amelyben az egyén elveszti kapcsolatát a valósággal) és a skizofréniával (a tudathasadásnak nevezett betegséggel). Más kutatók ehhez a listához még hozzáteszik a koffein kiváltotta lázas képzelődést és az anorexia nervosát (az idegi alapú étvágytalanságot). A dopaminnak nevezett harmadik idegközvetítő szintje is megemelkedik, ha koffeintartalmú italt fogyasztunk. Ez pedig igazán aggasztó. A legelterjedtebb pszichés betegségek közül néhány, például a skizofrénia is, részben a dopamin túl nagy mennyiségének tulajdonítható. A komoly mentális rendellenességeknél alkalmazott gyógyszeres kezeléshez ténylegesen hozzátartozik a dopaminblokkoló hatóanyagok alkalmazása. Következésképpen nem meglepő, hogy a koffein, ami megemeli a dopaminszintet, bizonyos mentális betegségek kockázatát még akkor is növeli, ha látszólag olyan ártalmatlannak látszik. Más pszichés betegségek is származhatnak az agyi kommunikáció koffein által kiváltott kiegyensúlyozatlanságából. Ez különösen igaz a depresszióra. A csökkent homloklebeny-funkció és vérellátás a depresszió jellegzetessége.
Phineas feje
http://farm4.static.flickr.com/3157/2942242506_b027c1992d_o.jpg
A nemzetközileg is elismert, norvég, Tromso szív-kísérletsorozatként ismert kutatási program legalább részben már megfelelt a kérdésre. A skandináv kutatók 143 000 férfit és nőt vizsgáltak, és a depresszió jelentős mértékű növekedését állapították meg azoknál a nőknél, akik igen sok kávét fogyasztottak (viszont a férfiaknál, akik hasonló mennyiségű kávét ittak, nem állapítottak meg effélét). A több kávét fogyasztó nőknek a depresszió mellett több stresszel vívott küzdelemből származó problémájuk is van. Nem világos, hogy ezek a hatások miért nem mutathatók ki férfiaknál. Talán azt jelzi ez, hogy a nők sokkal fogékonyabbak, érzékenyebbek a koffeinre, vagy talán a koffein fogyasztásával arányban nagyobb a nők depresszióra való hajlama.
Ha a koffein olyan jó nekünk, ahogy néhány laikus (néha még néhány tudós is) szeretné elhitetni, miért kell az agynak óriási erőfeszítést tenni, hogy semlegesítse e népszerű, legális szer kihatásait. A koffeinnek való krónikus kiszolgáltatottság helyzetében az agy legalább két úton próbálja kompenzálni a rossz hatásokat. Először is csökkenti az acetil-kolin termelését, ahogy korábban említettük. Így tompítja a koffein által előidézett megnövekedett acetil-kolin-szint hatását. Másodszor az agy megnöveli adenozin-receptorainak számát. Valószínűleg így ad nagyobb hangsúlyt az adenozinnak az agyi kommunikációban annak ellenére, hogy a koffein bizonyos mértékig gátolja a szerepét. Sajnos ezek az agyban lezajló változások hozzájárulnak a koffeinfüggés kialakulásához. Az agy felépítése és működése megváltozik, és odáig jut, hogy várja a koffeint. Ez az egyik oka annak, hogy a kávéfogyasztók annyira rá vannak utalva a reggeli főzetre. Ha nem jutnak koffeinjükhöz, úgy érzik, mintha csak "fél gőzzel működnének". Ez még inkább jelentkezik, ha a kávézók felhagynak kedvenc italuk fogyasztásával. Elvonási tünetek jelentkeznek: fejfájás és a kimerültség érzete.
http://miriamposner.com/blog/wp-content/uploads/2010/11/lobotomy4-225x300.jpg
A koffeinelvonásos fejfájás gyors gyógyszere egy korty kávé, koffeinezett üdítőital, vagy a sok mindenfelé kapható, fejfájásra való tabletta. E választási lehetőségek közül egyik sem olyan jó, mint az elvonási tünetek elviselése. Az agy általában egy vagy két napon belül ráhangolódik a kávé nélküli, normális belső környezetre, a fejfájások megszűnnek, az agy pedig jó úton halad a kémiai egyensúly helyreállítása felé. Volt azonban néhány olyan páciensem, akiket körülbelül két hétig iszonyatos fejfájás gyötört a koffeinelvonás után. Ezekben az esetekben fejfájásra való hajlam is jelen volt, amit aztán a kávéelvonás ki is váltott.Gyakorlati kifejezésekkel élve a koffein szétzilálja, felborítja az agy vegyi folyamatait, de ezzel nemcsak a koffeinelvonás okozta problémák és egyértelmű pszichés betegségek alapjait fekteti le. A fizikai és mentális teljesítményt azoknál is gyengíti, akiknek egyáltalán nincsenek pszichiátriai tünetei, és nem mentek át elvonáson sem. A koffeinnek a teljesítőképességre gyakorolt negatív hatását már bebizonyították. Noha a szer segít az embereknek, hogy egyszerű feladatokat gyorsabban végezzenek el, bizonyíték van arra, hogy bomlasztó, szétszórtságra hajlamosító hatása van összetettebb feladatok motorikus reakcióidejét és a finom motorikus koordinációt tekintve.
Érdekesség: Kutatták miért osztanak meg magánjellegű információt valakivel, aki nem részese sem a problémának, sem a probléma megoldásának. A hölgyek teadélutánjait közmondásosan a pletykálkodás alkalmának tekintik. Figyeljük meg azonban, hogy Ellen White nem említi a nemet! A kijelentés ugyanúgy vonatkozhat férfiakra vagy vegyes összejövetelekre is, főleg ha a résztvevők "kívánatos" italukat szürcsölgetik. Ellen White feltételezi, hogy a pletykálkodás egyik oka talán az ezeken a társas összejöveteleken felszolgált ital típusa. A koffein homloklebenyre gyakorolt hatásának vizsgálata igazolja aggodalmaink ésszerű voltát.
http://www.cordingleyneurology.com/sitebuilder/images/Scan10079-453x324.jpg
Nos remélem várjátok a kövi részt, addig is próbálok még korhű képeket szerezni, csak nagyon nehéz! :3

14 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszett a cikk és várom a folytatást:)Azért érdekes,hogy mennyire bomlasztó hatása van a koffeinnek.Szerintem ha az emberek jobban tisztában lennének a következményeivel akkor biztos nem fogyasztanák mindennap.

    VálaszTörlés
  2. Fú, nagyon jó cikk volt. Lobotómia elég bizarr dolog, most sokat meséltél róla, eddig csak annyit tudtam, hogy a szemüregen keresztül széttrancsírozzák az agy egy részét, ezzel előidézve mondjuk emlékezetkiesést. De ez nagyon beteg úristen.. És akkor ott tátong egy lyuk utána a jóember szeménél?

    Egyébként visszatértem, holnap írok is valami finomságot. :)

    VálaszTörlés
  3. Kemény ,láttam már erről kis filmet egy kiállításon pont ezzel foglalkozott és még sok más módszerrel ami nem igazán jött be.... Mondjuk Pszichiátria ellenes volt , ahogy leszűrtem ,meg gyógyszergyártó cég ellen is.

    Alkohol fogyasztás után nem hiába van másnap , h az ember majd meghal.
    Koffein hát én sem tudom elképzelni a reggeleket nélküle , mondjuk suli időben. De nyáron nem iszok sokat és én nem tapasztaltam elvonási tüneteket. Hál istenek :)

    Én is nagyon várom a folytatást :)

    VálaszTörlés
  4. Wonderland:

    Örülök, megküzdök vele eléggé! :D Én is kiakadtam a kávés sztoritól amúgy!

    -a hero of war.:

    Búúú örülök, ha tetszett! :3 Hát nem tudom pontosan, próbálok még képeket keresni erről :D Várom! :)

    Black Butterfly :

    Igyekezni fogok vele de nem lesz egyszerű ezt is ilyen orvosi PDF-ekből meg angolról írom át :D De elég sok orvosi jegyzet van fent neten :O

    VálaszTörlés
  5. Hát most mit mondjak? Szeretem a homloklebenyemet! <3 :D
    Egyébként megint ráéreztél, hogy miről írj cikket, mert pont pár nappal ezelőtt került szóba a lobotómia és most egy csomó új dolgot mondtál, amit nem tudtam. O_O
    A Száll a kakukk a fészkére című film is így végződött, most vettem ki a könyvet, majd kiderül, hogy könyvben, hogy írnak erről.
    A koffeines rész se semmi! Ezután máshogy nézek majd a kávéra, bár eddig még nem szoktam rá, de imádom az ízét.
    Várom a folytatást! :)

    VálaszTörlés
  6. -Charlotte:

    Na örülök, hogy ilyen ráérzősen írok :D lesz még sok érdekes dolog ám! :) ÉN sajna nagyon rászoktam. De ezek után nincs már kedvem azt inni.

    VálaszTörlés
  7. Hát azért ez a kávés sztori túlzás. A koffeinnek bizony jótékony tulajdonsága is van, ezt nem szabad elfelejteni (tehát igenis elképzelhető hogy orvos javasolja). Na ja, vödörszámra fogyasztva persze mi az ami nem káros??

    "Következésképpen nem meglepő, hogy a koffein, ami megemeli a dopaminszintet, bizonyos mentális betegségek kockázatát még akkor is növeli, ha látszólag olyan ártalmatlannak látszik."

    Ha valaki csokit eszik ugyanez igaz arra is, sőt, akkor is igencsak megemelkedik a dopaminszint, ha az ember nagyon szerelmes. Most akkor mondjuk, hogy ne legyen az ember szerelmes, mert hajlamosítja magát mentális betegségekre? ugyan már.
    A koffeinnél 10szer-20szor erősebb pszichostimulánsok használatánál mint pl. az amfetamin már azt mondom, hogy reális a veszély valamilyen mentális betegségre, de a kávéval kapcsolatban fölösleges rémeket látni.
    Ha valaki mégis ennyire parázik, akkor jó alternatíva lehet a zöld tea.
    Kaedrin

    VálaszTörlés
  8. -Kaedrin:

    Én pl pánikbeteg vagyok és a kávé nagyon rossz hatással van rám. Szerintem tejesen elképzelhető hogy aki napi 3 kávét betol az károsítja magát igen erősen. szerintem már 2 is para. Én 3-tól remegek. :D

    VálaszTörlés
  9. Nagyon tartalmas és informatív írás lett, gratula!

    Wonderland: Az emberek azzal is tisztában vannak, hogy a cigi/zsíros kaja mennyire egészségtelen, mégis nyomatják ezerrel. Hogy az energiaitalokról ne is beszéljünk (mondjuk az íze kedvéért heti egy-két alkalommal én is elnyalogatok egy-egy dobozzal, de szigorúan csak pihenőnapokon, hogy még véletlenül se kavarjon be edzésen). A lényeg: sok a hülye ember.

    Csincs: Csak így tovább!

    VálaszTörlés
  10. -G:

    Búúúú köszi! Amúgy ilyen orvosi munkákat írok át, a neten csomó van amiket orvosok raktak fel :D Csak kurva hosszú mindegyik ezért lesz vagy 3-4 részes ez a cikk.

    VálaszTörlés
  11. Az hogy mi elképzelhető, és mi bizonyított, az két különböző dolog. Nos persze ha remegsz, akkor neked nem való, attól még nem mondható el, hogy annyira nagyon káros lenne.
    Egy egészséges embernek napi 2-3 csésze kávé nem ártalmas, ha valakinek van valamilyen betegsége akkor más a képlet. Persze ha egyáltalán semmi "doppingszerrel" nem élünk, az legegészségesebb nyilván. Én csak azt mondom, hogy ebben az egyébként nagyon érdekes cikkben a kávé kissé túldémonizálódott :D
    Kaedrin

    VálaszTörlés
  12. -Kaedrin:

    ÉN szeretem a kávét de simán el tudom képzelni hogy bejön amit mond. :D Mindegy ezzel nem fogunk zöld ágra vergődni.

    VálaszTörlés
  13. egyszer próbáltam a kávét, de nekem nem ízlett :D csak ezért nem kávézom... és most nagyon örülök neki :3
    ééés Phineas Gage <3 pszichológia tanárom (moszkvai) állandóan viccelődött vele (pedig nem poén XD)
    várom a folytatást!!! egyébként ez a legnagyobb félelmem... mármint, hogy károsodik az agyam... :/ (mert nem tudom, hogy akkor én lennék-e én... ráz a hideg, amikor családok kapcsolnak le gépről olyan hozzátartozót, aki baleset után agyhalott lesz... vajon tényleg nem fog fel már semmit? mert elvileg a kómában hallod, ami körülötted van...) sokáig ezért nem is akartam kipróbálni az alkoholt (ma sem vagyok egy nagyon ivós típus)

    VálaszTörlés
  14. -Daems:

    LOL, jó fej lehetett XDDDD...Amúgy van folytatás, már ott a második rész is kint! :O

    VálaszTörlés

Ezeket is ajánljuk: