nE0.cRYsis: Pro és kontra- a kételyek ideje

Kedves lelkes és lelketlen Olvasóink! 

Ó, hogy imádom így kezdeni a bejegyzéseimet és így köszönteni benneteket, holott lehet hogy nem éppen kedves gesztus, de azért én fölöttébb szórakoztatónak találom és talán még a valósággal is megegyezhet- ugyebár soha sem lehet biztos az ember semmiben!

Posztom nem lesz rendkívüli, nem lesz benne pukkasztás, sem kaki- pisi, sőt még okosabbak sem leszünk tőle. Egyszerűen egy kérdést fogok boncolgatni, vagy akár mondhatjuk azt is, hogy hangosan fogok gondolkozni. Nem feszegetek most etikai, társadalmi, filozófia sem pedig okkult vagy spirituális kérdéseket, nézeteket, tapasztalatokat.

 Akár azt is mondhatnánk, ez a poszt fölöttébb hétköznapi lesz.

Érdekes kérdést feszegetünk éppen a párommal, és mivel eléggé vegyes az olvasóközönség - lelkesek és lelketlenek ugyebár- kíváncsi vagyok a Ti véleményetekre is!  És igen- nagyon sok téma van még etalonban, DE ma erről írok nektek, mert ez foglalkoztat jelenleg leginkább és tűkön ülök, Ti mit válaszoltok!

Jelentem, döntésképtelen vagyok.

A kérdés nagyon egyszerű- de mégis nehéz. Elgondolkodtató és nem lehet csak úgy rávágni a választ, mert mindig ott van az a bizonyos "de". Tehát ez egy olyan kis furfangos kérdés, amire még senki sem tudott nekem egyértelműen válaszolni!

Hogy mi ez a kérdés? Olvass tovább!

A kérdés egyszerűbb, mint a tyúk vagy a tojás kérdése- a lemaradó típusúaknak most szólok, hogy tojás. :D

A kérdés pedig:

Város vagy vidék?

Tudom, nagyon sok vidéki olvasónk van, vagy olyan aki a fővárosba költözött. Sőt, olyanok is vannak, akik épp fordítva- a fővárosból költöztek ki. Tehát ez itt a nagy kérdés: hol jobb élni?

A cikk elnagyolt, senki ne vegyen magára semmit...:D

A kérdésre kapott eddigi válaszaimból megtudtam, hogy sehol sem jó igazán, de ha kell valahol élni, akkor mindkettő alkalmas és mindkettő alkalmatlan a megfelelő életre és életmód kialakítására.

Nem szeretnék komolyabb társadalomtudományi kérdéseket és statisztikákkal jönni, hiszen mindkettőnek megvannak a maga hátrányai és az előnyei is.

Nagy vonalakban mik ezek? A közlekedés, a társadalom, az elfogadottság, az összetartás, a környezet, a vásárlás, a választék és a választás lehetősége, az összetartás, a közösség, a család, a munka, a hivatalos ügyek, az egészségügy, a szórakozás, a rasszok és sorolhatnánk nagyon sokáig. Remélem nem kell kielemeznünk ezeket a főbb pontokat, hiszen egyértelmű melyik milyen helyzetben van a városban és a vidéken.

Dübörög a kapitalizmus a fővárosban. Ha pénzed van, mindened van- mondjuk egészséged az nem. Kosz van, pörgés, zsivaj, zaj, mindenféle rasszok keverednek a fehértől a sárgán át a barna és a fekete is közre játszik, egy nagy nyüzsgő boly az egész. Zöldterület alig, a levegő szennyezett. A boltok egy karnyújtásnyira, a választék hatalmas, percekre van minden, szórakozás, egészségügy, hivatal stb stb... a közlekedés lefedi a várost, könnyebb munkát találni. Az ember elvegyül és észrevétlen marad a tömegek között, a szomszédait általában még csak nem is ismeri. A pénz hajhászása adott, hogy fent tartsuk életszínvonalunkat, igényeinket és lakásunkat. A városi ember többet keres, de többet is költ. Csordultig a város szórakozási lehetőségekkel, akár aznap is kitalálhatja a mozit, koncerttel és vacsorával egybekötve akármikor, mert minden nyitva van- boltok, éttermek, mozik, szórakozóhelyek, egészségügy minden van- ha van pénzed.

A vidék- a vidék az más. Lassúbb, nyugisabb, zöldövezet és lehet kerted, ha úgy hozza az élet vagy akarod, persze sok a gond vele- de magadnak termeszthetsz, ha akarsz- és ez pénztárcabarát és egészséges is. Persze nem akarok földművelő lenni, nem a kertről van itt szó, hanem a vidéki lifestyle-ról és itt nem a tehénfejést értem meg a Zetoros szántást! :D Nem kell egy világvégi falura gondolni, egy megyeszékhelyre gondolok csupán. Tehát a közlekedés halott nagyon- többnyire pusztulat, minden messze van, sokat kell gyalogolni, a választék minimális vagy korlátozott. Az egészségügy sem a legjobb, nincs sok választása itt sem az embernek. A hivatalos ügyek is nehezebben mennek. Munkalehetőségek nem nagyon vannak, és a fizetés is kevesebb. De az ember ki meri nyitni az ablakot, mert levegő jön be, nem pedig szmog. Az élet lassabb, nyugisabb és ezáltal unalmasabb is. Kevés szórakozóhely van, mindenki ismer mindenkit, sok a pletyka. A szomszédok elől nem lehet elbújni, barátkozni kell, vagy megy a harakiri- és az nem túl jó a közvetlen környezetünkben ugyebár, mert jön a stressz és a többi...:D

Stb stb nagyon sok mindent kihagytam természetesen, de nagyjából értitek a kérdés lényegét.

Hol jobb lakni? 

Ezt még a nyugdíjasok sem tudják megmondani, mert a városi nyugdíjasok vidékre mennek, mert pihentető és nyugtató számukra a természet közelsége- míg a vidéki nyugdíjasok a fővárosba, városokba költöznek, mert minden közel lesz számukra, a sok bolt és az egészségügy is- ők így pihennek.

Több válasz közül, kettő ragadott meg igazán, nem azért, mert mély gondolat- csak furcsa volt, mint reakció. Az egyik a "Na mi van? Mindenki költözik kifele?"- volt, mivel több kollégám is "alvó" városokba költözött az elmúlt években, Budapesten dolgoznak, de 20-30 km-es vonzáskörzetben élnek. A másik a " Vidéken olcsóbb a sör."- volt- nos ettől nem lettem okosabb, de végül is ez is egy nézőpont, s remélem kollégám valójában a társadalmi lehetőségeket akarta valamilyen formába önteni, nem pedig azt, hogy minden faluban van legalább egy templom és két kocsma. :D:D

Szóval mit hoz a jövő? Mi lesz tépelődésünk eredménye? Érdemes-e vidékre költözni, ha van az embernek egy élhető munkahelye? Ti mit gondoltok?

Persze az embernek soha nem jó az amiben él, tuti a legtöbb vidéki felköltözne, s a legtöbb pesti leköltözne- de ez valóban így van? Hiszen MINDENKI kapásból sorolja miért lenne ott jobb, mint itt és miért jobb az itt, mint az ott.

Ti hogyan élitek meg ezt? 

Én körülbelül 6 éve élek Budapesten. Változnak az idők, a munkahelyek, a lakások és közben én magam is. Laktam zöldövezetben, laktam társasházban, téglában, tágasban és szűkösben, fényesben és szárazban, nedvesben és penészesben, sötétben és zajosban, magasan lifttel vagy anélkül- szóval volt már itt minden. Valahogy állóvíz lett számomra Budapest, nem érdekel és nem nyitok felé- de mégis Budapesten élek. Ide köt a munkám, de tulajdonképpen semmi más nem köt ide. A barátaimat jó formán leépítettem, és a maradékkal is csupán levelezésekben beszélgetek, hogy ez jó avagy rossz, az egy másik kérdés... Tehát fontolóra vettük a párommal: talán nem is itt kellene élnünk? Jól éreznénk magunkat vidéken? Neki ott van a családja és a régi barátok, haverok, helyek, emlékek...Nekem pedig semmim nincs, csak ő- úgymond tehát mobilis vagyok.

Lehet csak azért "unjuk" a pesti életet, mert testközelben van? Mert megteHETNÉNK ha akarNÁNK, elmeHETNÉNK ide vagy oda, csinálHATNÁNK ezt vagy azt, vagy leHETNE másképpen ha úgy akarNÁNK, de amúgy meg nem köt le minket különösebb képen Budapest, persze az anyagiak is dobnak erre a szituációra- de furcsamód például én és a párom a Duna mellett érezzük magunkat a legjobban vagy a Gellért- hegyen, vagy a szigeten vagy elmegyünk a hegyekbe túrázni, vagy csak a Városligetbe- tehát a szórakozásunk soha nem a városhoz kötött, hanem a szabadhoz. Szép szép város, de koszos és büdös és SOK, de jobb lenne egy szellős eseménytelen város a maga kisstílű és változatlan világával? Nem- vagy mégis? :D

A legkülönösebb érzés viszont a pár napos vidéki pihenés után visszatérni a városba- érezni a koszt és a mocskot a levegőben. Érezni az emberek mentalitását. A nyüzsgés szinte őrjítő és az ember szinte feleszmél egy alvó és nyugodt állapotból- megérkezett a fővárosba! Újra indul a pörgés, a rohanás- valahogy olyankor olyan távoli minden, amikor vidékről jön föl az ember.

Mindig azt hittem magamról, nekem nem kellenek a mezők és az erdők, bőven jó a szellemiekben termékeny és kreatív és nyüzsgő nagyváros, az információ sebes áramlása, az élet zsibongása- s most hogy ebben élek, mégsem jó ez a nyüzsgés, mégis jobb a vidék? Ha ott lennék, megint csak hiányozna a város? Hogy is van ez akkor? Soha nem akartam egy koszos porfészekben élni- már bocsánat a kifejezésért- de nem tudtam magam ebben elképzelni és még most sem. De a város sem az, ahol jól érezném magam...

Sokan azt találják meg arany közép útként, hogy városban szeretnének kertes házi övezetben lakni. Nos ez szép és jó, mindannak, aki ki tudja ezt az összeget perkálni. Vidéken alacsonyabb a rezsi, ám magasak a számlák. Pesten minden magas, de néhol lehet a rezsin spórolni. De pesti kertes övezetben minden magas, közel a van a város ahhoz, hogy szennyezett legyen kellőképpen, de eléggé mesze van minden egy gyors ügyintézéshez, tehát ez ilyen délibáb- bár kutyás- gyerekes családoknak kényelmesebb.

Persze tud mindenki dönteni és rá is vágnátok a választ- de valóban az a válasz? Ott vannak azok a bizonyos érvek és ellenérvek.

Talán váltani kellene, talán ugyanúgy nem működne. Talán igen. Talán még vissza is jönnénk, ha egyáltalán elmennénk valamikor. XD Ki érti ezt?! Tudtok még követni?

Sok vidéki ismerősöm mesélt és meséli is, hogy nincs munka, nincs társaság, alig van lehetőség ismerkedni, a munka meg többnyire ipari és gyári munkákra korlátozódik, a szórakozás pedig kifullad pár kis helyben. Szinte menekülnének a legtöbben a vidékről és tömörülnének be a zsúfolt, koszos, rasszos fővárosba. De hát én magam is vidéki vagyok ebben a betondzsungelben, nem keresek én már semmit sem, csak nyugalmat meg saját magamat. Nincsenek nagy terveim, nem akarok hatalmas karriert befutni- egyszerűen ÉLNI akarok. A városiak lustasága és tunyasága vetült ki rám, miszerint az a kerület ami X- el vagy még tovább folytatódik római sorszámozás szerint, az már "kint van a picsában messze" holott a fővárosról beszélünk még a javában, sőt a legtöbb 15-20 perc alatt megközelíthető! :D Átértékelődik a messze, ha minden az ember segge alá van tolva! Zöldet is lehet találni a városban, ha eléggé messze megy az ember.

Minden itt van, de mégsem. Nincs meg az emberekben a tisztelet, a szeretet- elmennek egymás mellett és soha nem látják viszont egymást. Ez jó is és mégsem. Én aki annyira ódzkodom a tömegektől és a kapcsolatoktól, pont én mondom ezeket? A párom szerint olyan magasra tettem a mércét az emberekkel kapcsolatban, hogy kétséges, találok-e még magamnak "megfelelő" barátot- és azt hiszem igaza is van. Ebből a szempontból talán mindegy is, hogy a városban vagyok egyedül, vagy a vidéken- de ez megint csak más kérdés.

Irtózatos nagy kételyeim vannak. Persze ez a jövő zenéje, talán évek múlva jutunk el bármiféle döntésre, azt hiszem ez a kételyek ideje, amikor kóstolgatjuk és ízlelgetjük a dolgot és nem foguk egyről a kettőre jutni, hanem toporgunk a másfelen, mert nem tudjuk jó- e avagy sem.

Délibáb a kecsegtető és nyugodt vidék vagy reális a koszos nagy valóság a bűzös nagyvárosban? Posványos vagy döcögős? Egyhangú vagy felkavaró?

Persze menthetetlenül szerelmes vagyok a Dunába és tele van a város régi ódon és csodálatos épületekkel és eldugott utcácskákkal, és hihetetlenül apró dolgokra is képes vagyok rácsodálkozni- ezek azok az apró dolgok, amik miatt fájna elhagynom ezt a várost...:'( a sok kis rejtett titok és részlet miatt..:) de persze ez nem az élet, csupán apró részletei és örömei az életnek. A gyermeki felfedezés és a kalandozás még be nem járt ösvényei.

Én mára kaptam egy "házi feladatot"! Megegyeztünk a párommal, hogy érveket kell felhoznunk, nekem és neki is. Budapest ellen és mellett, és a vidéki megyeszékhely mellett és ellen. Érvek és ellenérvek.

Fog esetleg változni valami? NEM.

Épp ez a poén.

Az érvek és az ellenérvek kiegyenlítik egymást.

De valójában lehet, hogy csupán csak

egy igazi idealista városi vagyok,

akinek a vidék a kuriózum

és az elérhető elérhetetlen?

Ti hogyan látjátok?

Őszintén kíváncsi vagyok a véleményeitekre

és tapasztalataitokra!