Ködhajós: Gyengédség

Esti szellő a múltból, régi vers mi örök...

Gyengédség

Tudja-e az ember,
Mi is az a gyengédség?
Tudja, abban aztán,
Biztos vagyok
Csupán azt nem tudja,

Mert ez vele születik,
Hogy gyengéd-e,
Ő maga, az ember.
Mert melyik gyengédebb?

A tavaszi szellő,
Ami búzamező,
Növényét lengeti.
Vagy maga az ember?

Aki figyeli,
És szerelme testén,
A jólesőt műveli.