nE0: Erényeink porladó morzsái

Nem tudom pontosan miért írok erről - tudjátok - csak a szokásos hangosan gondolkodás. 

A téma nem egyszerű, kellemetlen vagy dühítő, ezt mindenki eldöntheti magának. Lehet csak céltalan és érdektelen. Én csupán kétkedve és fájdalommal vegyes érzelmekkel gondolok rá.

A gondolat és a kérdés az elmúlt hónapokban igencsak kiéleződött bennem. Miért? Miért van ez így? Mi okból és mi célból? Kinek jó ez, ha jó ez egyáltalán?

A gondolat a következő: Az emberek egymás mellett elhaladva nem tudják megállni, hogy – többségében negatív - véleményt ne formálnának a számukra ismeretlen emberekről- ennek erőteljesen  hangot is adva.

A helyzet adott. Emberek sétálnak egymással szemben / ülnek / állnak - a képzeletetekre bízom- most a példámban egyenes irányú közlekedést produkálnak. Tehát közeledve egymás felé az egyén/csoport hangosan véleményt formál a szemben érkező egyénről/csoportról. Kínos pillanatok közé tartozik a zárt légtérben való ily magasröptű vélemény kinyilvánítása. 

Hogy miért? Miért is? Miért érzik attól jól magukat az emberek, hogy egy pár másodperces „aktus” során a másikban valamilyen úton módon megpróbáljanak kárt okozni? Vajon többnek érzik magukat ettől az emberek? Az erősebb kutya baszik- de ilyenkor kit is basznak meg? Megbasznak-e egyáltalán valakit is? 

Erről fogok most hangosan gondolkozni.

***

Konklúzió: A cél és az eredmény ugyan az: a másik megkárosítása, önmagunk erejének fitogtatása saját magunk és környezetünk számára. 

És most nem a fizikai és tettleges bántalmazásra gondolok- csupán a szavak embereire…És itt akkor még nem esett szó a vallási, etnikai és nemzeti előítéletekről, nem beszéltünk fizikai és életkori élőítéletekről, a fogyatékosságról és a nemi identitásról, nem beszéltünk gazdagságról és szegénységről sem. Atya ég- csak az utcák emberéről beszélünk, és még csak bele sem megyünk a többi intoleráns viselkedési formába.

Kik ezek az emberek és mi a céljuk? Megmondóemberek, akik jobbnak gondolják magukat? Minden képen jobb emberek, hiszen okosak és bölcsek és ezt mindenki tudtára akarják hozni. 

Ki a hibás mindezért? Azért, hogy nincsenek korlátok és becstelenek az emberek? A média? A szülők? A környezet? Önmaguk? Önmagunk?

***

Senki sem szent és nincs kivétel.

Mondhatnám, hogy ártatlan vagyok. Hogy soha nem ítélkezem külsőről. De igen. Rasszista vagyok, vállalom. Vidéki gyerekként és a belváros különböző kétes „negyedeiben” történő eddigi életem folyamán volt mit tapasztalnom és a kutyából nem lesz szalonna, annak ellenére, hogy most olyan házban élek, ahol a cigányok köszönni is tudnak- annak ellenére ez nem törli ki minden más ember cselekedetét, sem a múltét sem a jelenét sem a jövőjét. Ez máris rasszizmus, mert egy népcsoportot ítélek el származása miatt és azért, mert általánosítok, holott tisztában vagyok vele, hogy ez nem helyes és szar szemét szar alak vagyok. Ennek még sem én adok hangot, hanem a másik fél bennszülöttjei, de ezen atrocitásokra most nem térnék ki- ez a poszt nem erről szól. Farkast kiáltó népezet, bárcsak jönne hozzátok a valódi farkas! Addig is biztonsági ajtó, biztonsági zárral, rácsokkal díszített ketrec a kilátás az ablakomon- lényegében hatástalanok, sőt- engem sem nyugtat meg a létének tudata...(POÉN: épp most csönget már fel megint valaki, majd jött be a kapukódommal…:D:D)

Kérdés: melyik bolygón??

***

The beginning of a beautiful friendship…

Sohasem felejtem el, amikor ideköltöztem a szomszédom azzal fogadott, hogy „Ti tipikusan azok az emberek vagytok, akiket még a kerületből is kiutálnak.” Kellemes fogadtatás, meg kell hagyni! Amúgy félreértés ne essék, ez nevezetesen a VI. ker - nem is hardcore rész. Úgyhogy ha valami ordas leköpendő embert látnátok a kerületben, az én leszek! Köpjetek csak le nyugodtan! :D:D Csak ki ne száradjatok, mire végigköpköditek az egész kerület számotokra oda nem illő embereit!

***

Szóval térjünk vissza az alap témánkhoz, hogy az ember fia nyugodtan sétál/na, ha percenként nem szólna neki be valaki valami nagyon- nagyon mélyen szántó gondolatot a másik külsejével kapcsolatban.

Gondolom nem én vagyok ezzel az egyedüli, aki nem követi az elvárt társadalmi normákat ilyen- olyan formában. Mondhatni én elég „light”-os vagyok egy- két kedves ezerszer extrémebb külsejű olvasómhoz képest is, mégis mindennapi célkeresztbe kell lépnem, ha csak a sarki boltig is kell eljutnom. Magamnak választottam- mit is? Hogy önmagam vagyok? Hogy úgy élek, ahogy jól esik, vagyis megpróbálom valahogy és viszonylag magam jól érezni ebben a hugyszagú világban?

Kell egyáltalán „extrémnek” lenni,

hogy célkeresztbe kerüljünk?

Mit jelent extrémnek lenni?

Egyéni nézőpont adja meg, kinek mi a határ: egy piercing, egy tetoválás, egy dekoltált felső, egy bőrnadrág, egy neonszínű felső, 30 centis zöld taraj, leopárdminta, szilikon csöcs? Mi az extrém és mi nem? …de elég csak egy kicsit "másnak" lenni- és ez már elég ahhoz, hogy az embernek kitapossák a belét, mert lélegzik, mert él, mert egyáltalán mer más lenni.

Soha senki nem láthatja a valóságot.

***

Miért kell az embereknek a másikról véleményt formálniuk?

Hiszen senki nem kérdezi a véleményüket?

Miért kell mégis ezt hangosan kifejezni?

A legtöbb vélemény negatív, de természetesen vannak pozitív visszajelzések is az ember felé. Ez lehet az én személyes véleményem, de én ezeket is sértőnek találom. Lehet túlérzékeny lettem, pedig általában próbálom nem figyelembe venni ezeket a dolgokat és véleményeket, az utóbbi időben mégis sértésként veszek mindent és bánt, lényegében nem az, amit mondanak- nem a negatív vagy a pozitív vélemény- hanem a folyamat: a VÉLEMÉNY a VÉLEMÉNY HANGOZTATÁSA?

Miért kell a másikról véleményt formálni és a másikkal közölni a személyes benyomásaikat, holott az illető nem az apám, nem az anyám, nem a jóbarátom- hanem egy utcai gyalogos, autós akárkicsoda-apámfasza? Ez szerintük hangos gondolkozás lenne?- mert akkor nagyon ostobák az emberek és jobban tennék, ha befognák a kicsi szájukat…Honnan veszik az emberek az a gátlástalan bátorságot, hogy a másikról minden alap nélküli diszkriminatív kijelentéseket tegyenek?

Nekem ez miért nem jutott eddig eszembe és miért nem tettem meg eddig? Miért nem ócsárolok vagy méregetem a szemben jövő embereket? Miért nem mondom nekik, hogy milyennek is látom őket? Vagy ez valami David Attenborough-LIVE Budapest szívében- című dokumentumfilm narrálása? Mert akkor valaki szóljon már, hogy menjek ki/menjünk ki a kibaszott kamerából!!

***

Pozitív vélemények. Miért kell valakinek elmondanom, hogy mi a jó RAJTA! Nem benne, nem hiszen soha nem találkoztunk. Soha nem beszélgettünk, remélhetőleg soha nem is fogunk. Miért kell bármit is mondani egy idegennek a személyes életterébe belegázolva, sértegetni, becsmérelni, méregetni, bíráskodni felette bármi is legyen azzal a cél?

Paradoxon

Nem, nem történt velem semmi extra az utóbbi időben- ha erre asszociálnátok eszmefuttatásomból. Nem verekedtem és nem vertek meg. Nem dobáltak meg mindenfélével, még csak rosszat sem tettem senki ellen- remélem. Az egyszerű szájkaraték pedig mindennaposak- már megszokhattam- mint ahogy ti is nagyon sokan. Egyszerűen kipörögtem, nem értem az egész dolog létét és lényegét… MI ENNEK AZ OKA? Miért fölényeskedünk a másikkal szemben? Önmagunk visszaigazolása vagy mi a jóistenfaszom ez? Oké, emberi természet velejárója- mégsem minden suttyó ilyen basszammeg! Vannak normális emberek- fehér holló képében suhannak a városon át, nehogy széttépjék őket az alant gomolygó vadak.

***

Antiszociális lennék? Végtére is amennyire szeretem az embereket, annyiszor milliárd a szorzója a gyűlöletemnek. Az emberiség mocska hömpölyög az utcán és ha felkapaszkodom a flaszteren ömlő árra, akkor az egyből kivet magából. Ha még élni fogok a harmadik világégéskor, az elsők között leszek, akiket fejbe lőnek, s annyiból fogom ezt megköszönni, hogy legalább nem fogom látni, ahogy ezt a sok marhát szaros fasszal elpaskolják majd szájon kúrják. Mert igencsak szeretik a szaros faszt.

***

Miért ítélkezünk elsőre?

Miért gondoljuk, hogy a másikat egy pillantás alatt

be kell sorolnunk valahová?

Hogy ítélkeznünk kell fölöttük? Miért?

Mert elbaszott szarosseggű

dögevő ÁLLATOK VAGYUNK.

Nevezzük csak egy állati ösztönnek- a sok közül. Igen, az erősebb kutya baszik. A többit el kell nyomni, aki más, azt ki kell szorítani, nehogy ugyanolyan „sérült” egyedek kerüljenek ki a társadalomba, nehogy már szaporodjanak, vagy egyesítsék erőiket. Lekúrtuk magunkat a fáról- hacsak nem a gyíkemberek basztak ide minket ugye...:D:D- szóval felkúrtuk magunkat egy csomó hangyászsül meg madarászölyv közül a meccsen, s a mi termeszvárunk lett a legmagasabb - és még mindig elcsodálkozom, micsoda állati rendszert építettünk magunk köré, közlekedés és információáramlás és minden egyéb érző és gondolkozó eltaposása, és hogy ez a folyamat még mindig megy, mégpedig úgy, hogy ha már minden más állatot és fajt képessé váltunk felül múlni és átmenni rajtuk érzelemmentesen, akkor ideje egymást is eltaposnunk, bizonygatni, hogy igenis, MI FOGJUK TÚLÉLNI ezt és ezt és ezt és ezt az embert. Hát de kurva jó dolog is. Haladunk, haladunk ám emberiség - az élve elrohadás felé.

Az erősebb kutya baszik, be kell hát bizonyítani, hogy mi igazi baszós kutyák vagyunk, mert van aki baszik és van akit basznak. Ugye nem mindegy a fasz melyik oldalán áll az ember.

***

Egyediség. Egyéniség. Ezek nem létező fogalmak. Egyszerűen MÁS, mint a megszokott, ezért elítélendő. 

Lényegében nem kellene pszichológushoz sem járnia senkinek. Elég csak kimennie az utcára, és 10 emberből 9 meg fogja mondani, mi a baja és miért ilyen is ő. Megtudhatjuk, aznap megfelelő ruhát választottunk-e ki, illik-e a személyiségünkhöz hajszínünk, hogyan érezzük magunkat, mit csináljunk szabadidőnkben s mit csináljunk édesanyánkkal, hogy soha nem lesz munkánk, sőt- halálunk időpontját is megtudhatjuk.

***

Vajon mi rontotta meg igazán a társadalmat? A pénz vagy az internet? Vagy a kettő együtt? Az oktalanul zabált hamis információk sorvasztották rohadt, posványos férgekkel nyüzsgő agyunkat egy szivacsos pöcegödörré, vagy a pénz- hogy felékesítsük a testünket, hogy bőséges salakanyaggal tölthessük meg bűzös beleinket- hogy szépnek lássanak minket, miközben érzések nélkül bomlunk belülről?

Hol vannak az erények? Az őszinteség, az illem, a bölcsesség, az erényesség, a lélek ereje, a szeretet és az igazságosság? Hit, bátorság, jóság, a becsület és az ALÁZAT. Ma bálványimádás van, ostoba és hitetlen, kevély, lusta, fösvény, türelmetlen és igazságtalan élet. Ez maga a tisztítótűz gyutacsa, ezek lobbantják majd ki a következő világégést, mert már-már elviselhetetlen az ostobasága az emberiségnek! És mindezt azok szívják meg, akik még képesek érezni és gondolkozni, akikben megvan még az a néhány elhalványult erény utolsó porladó morzsája, amit ezek a kiéhezett állati lények morzsolgatnak nap mint nap a gondolkozó emberekben.

***

Változni és változtatni? Miért? Kikért?

A mikrokörnyezetünkért?

Ez egy globális probléma- és senki ne mondja, hogy azért mert ez a Balkán segge és máshol márpedig ilyen NINCS! Hogy a jó kisfaszomba ne lenne?! Az emberek ugyan azt a mérgezett levegőt szívják, ugyan azt a műanyagot szarják, ugyan azokat az elveket skandálják a fülükbe csecsemő koruk óta, ugyanaz az agymosó média táplálja a szellemi életüket- nincs máshol, ITT van, mindenhol az ITT van, mindenhol emberek vannak, emberek élnek keselyűkként, akik letépik a bőrödet, és lerágnak egészen a vörös húson át a fehér csontokig és keresik az ínak között elbújt lelkedet, hogy megsemmisítsék az utolsó érzéseidet, hogy robot legyél, egy idomított kis dögevő, aki majd másokról tépi le az utolsó cafatokat.

***

Hogy téged ez nem érint?

Már hogy a picsába ne érintene?

Vagy nem ezen a bolygón élsz 2013-ban?? 

Egy szemétláda vagy. Egy utolsó mocskos féreg legutolsó okádéka vagy a társadalom szemében! Nem is! Hisz te kivétel vagy, te különb vagy a másiknál. Illatosabb a szarod és fingani sem szoktál. Mindenképp szálka az emberek szemében a  M Á S S Á G  és nem a buzikra gondolok - nem a homoszexuálisokra ha így jobban tetszik- hanem arra, ha nem olyan vagy, mint a magazinban a fiú, a zenés videóklippben a merészen alul öltözött lány, vagy csak elrejtőzni kívánó proli vagy a hétköznapi kényelmes ruháidban a hétköznapian izzó flaszteren, miközben láthatatlanná próbálsz válni az emberiség szemében.

Ha nem ilyen vagy, már nem vagy idevaló,

nem erre a bolygóra és nem a 21. századba.

***

Mindannyiótokban tobzódnak az emlékek, milyen diszkriminatív pillanatokat éltek meg nap mint nap. Sérelmek, amik vagy sebeket okoznak vagy szimpla dühöt váltanak ki, esetlegesen egy megvetéssel vegyülő közömbösséget.

Legyetek másak, legyetek különbek.

Ha tudtok.

Remélem tudtok. Képesek vagytok még érezni és gondolkozni. Külön válni ettől a kavargó keselyűhordától, akik azt lesik, mennyit tudnak belőletek lecsípni. Fájdalmasan tépkedik az ember önérzetét, de ha erősek vagytok…- nos akkor sem történik majd semmi. Maximum tisztában lehettek azzal, hogy nektek sikerült embernek megmaradnotok ebben az elszabadult veszett állatoktól zsibongó vadakkal tűzdelt parkban.

Erények és erényeitek porladó morzsáit őrizve. 

Minden állat kihal idővel.

A gondolkodó ember is.

Pusztulásuk a keselyűk elhullása előtti időkre lesz tehető.