 |
| Ez bizony tizennyolcas... |
Nos, mivel szeretitek a művészet kifacsart oldaláról felhörpölni a kicsurranó nedveket, ezért a mai napon is egy kis ínyencséggel leplek meg titeket az alkotás lehetőségektől duzzadó világából!
Kezdhetném úgy is, hogy Jerome Witkin művészileg igen termékeny, megfontolt és festményeit igencsak virtuóz kézmozdulatokkal alkotta meg, remek színhasználatokkal és kompozíciókkal. Képei példa értékűek fiatal művészek köreiben, erősen humanista és emberközeli témákban van igazán otthon. Képeit több nemzetközi múzeum is őrzi.
De mégsem így kezdem, hiszen ma nem Jerome Witkin-ről lesz szó, hanem ikertestvéréről, Joel-Peter Witkin-ről!
Joel-Peter Witkin
Az a bizonyos fától nem messze guruló alma ez esetben most hirtelen kettő, csak az egyik nagyobbat esett és kicsit beütötte magát- bizony ő lesz ma a mi témaalanyunk!
Joel-Peter Witkin valójában egy deviáns fotóművész, és nem is akármilyen! Technikailag sem volt utolsó, de azt hiszem itt most át is léphetjük a 19. század kemikáliákban gazdag folyamatát a fotóművészetről, mert Witkin az analóg fotózás híve, és most a végeredményt vesszük ez esetben figyelembe!
Műveiben klasszikus és vallásos témákat ötvözve hozza létre azt a sajátos szürreális világot, melyet elénk tár a test és a halál különös kapcsolatának és jelenlétének eredményeként.
Fotóalanyai többnyire törpék, testi- szellemi fogyatékosok, hermafroditák, deformáltak, kövér emberek, vagy holttestek esetlegesen levágott emberi testrészek!
Joel-Peter Witkin erősen spirituális gondolkodású művész, a fizikai létezés hatásait vizsgálja- képein is ez az emberi állapot változás az, amit folyamatosan megörökít.
A szépséget groteszk módon keresi, és olyan társadalmilag félt kérdéseket feszeget, amelyek az emberi testiséggel kapcsolatosak.
Képein utalásokat tesz nagy mesterekre és példaképeire, úgy mint Bosch, Goya, Velasquez, Miro, Picasso és Boticelli munkásságára.
Rengeteg megfigyelést végzett és látogatást tett elmegyógyintézetekben, hogy tanulmányozhassa az őrültek világát. Itt keresi alanyait is a képeihez, hogy megörökíthesse kísérteties és gyönyörű képeit, amik erősen groteszkek, ocsmány szépségekként ábrázolja őket, akik társadalmi tabuságukkal vonzóakká válnak. Modelljeit még cirkuszokból, és hullaházakból is szerzi...Haha- ti is ezért szeretitek ezeket a képeket, és magát ezt az oldalt is. :D
Witkin egy- egy kép elkészülte előtt papírra vázolja fel elképzeléseit, hogy minden részletében tökéletes legyen a jelenete. Majd a kép elkészülte után órákig dolgozik egy képen is a sötétkamrában, hogy úgy nézzen ki ahogyan elképzelte az egészet. Karcolgatja a képeket, negatívokat készít azokról, majd nyomtatja őket, majd átértelmezi az egészet mielőtt a végleges és tökéletes eredményt kapná meg.
Világa ijesztő és lenyűgöző, csodálatos és rettenetes. Képei valójában a toleranciáról szólnak, az emberi különbözőségekről, s arról, hogy az emberi tisztesség és normalitás nem a külsőben keresendő! Egyébként Witkin ma már 70 év fölött jár éveiben, aktív művész, és neves iskolákban tanítja a fotózás művészetét.
Rengeteg képet hoztam nektek, mind mind a maga módján lenyűgöző.
Mindegyik érdekes és különös.
Arra kérnélek titeket,
hogy ne csak nézzétek, hanem
lássátok is a képeket!
Érdemes mindegyiknél megállni,
és átgondolni a vizuális élményt,
amit nyújtanak a képek!
Ez most egy nagyon sok képes poszt, élvezzétek hát ki! Nem kis időmbe telt összegyűjtögetni ezeket a képeket, úgyhogy tessék kielemezgetni őket, mert ki tudja láttok- e hasonló témájú képgyűjteményt a közeljövőben így egy csokorban, mint most! Persze rengeteg képe van még a művésznek, sokkalta több, mint amit most láthattok- de érdemes rászánni az időt- szerintem!
Vizuális élményt nyújtó gyűjtemény következik:
.JPG)
Nagyon különleges :O
VálaszTörlésKöszi a fáradozásaidért, szerintem maximálisan megérte :D
Még jó párszor végig kell néznem őket, de pl. a fejes/testrészes csendéletek már most a kedvenceim :D
A fura az, hogy valamiért nagyon parázok (nem tudom ez-e a legjobb szó rá) a valós csonkolásos és felnyitott emberi testes képektől, pedig tanultam is anatómiát meg érdekel is..de valamiért mindig iszonyodom tőle. Ez a sorozat viszont talán segített abban, hogy közelebb érezzem magam a témához, félelem nélkül.
Szép napot és további ilyen jó cikkeket kívánok :D
Yukari
TörlésÖrülök ha tetszett! Igen, megvan a maga bűvköre a képeknek..nem szoktam ilyen nagy képes posztokat csinálni, de gondoltam most belefér, és ezeket mindenképpen érdemes áttanulmányozni és elmerülni a világukban! :)
Lenyűgöző. A legjobban az a kép tetszik, amelyiken a fejüknél összenőtt testvérpár van, karjukon a madárkával, az gyönyörű. :)
VálaszTörlésCorrupt
TörlésIgen, eléggé elgondolkodtatóak a képek, sokkal több van bennük, mint azt első ránézésre gondolná az ember!
Hát ez....ez...HŰŰŰ. De pozitív értelemben.:)
VálaszTörlésVégre megértettem,mi az a groteszk szépség.
Nagyon,nagyon tetszenek a képek.
Szép munka,Neo!!!:DD
Drachen
Drachen
TörlésKöszönöm, de az elismerés nem engem illet, hanem a művészt! :D Ha nem lennének ilyen munkái, nem lenne mit bemutatni!
Groteszk szépség ez bizony a javából! :)
Távol áll tőlem a "szép" szó használata, ha ilyesmiket látok. A testet a maga egyszerűségében ábrázolja... egy darab hús, használati tárgy, ami egyszer elhasználódik (értem a hullás képeire). Azt hiszem lelkem kissé túlzottan érzékeny az ilyen témákhoz. Nem hinném, hogy azért nem tetszenének a képek, mert annyira tisztelem a testet, hanem inkább az anatómiai aránytalanságok, a torzság látványa, az általam elfogadott "tökéletesség" hiánya miatt. Az aránytalanságok látványa... egyszerűen hiába mindenféle próbálkozás, hogy a képet szebbé tegye, én ott testeket látok, azok állnak a képek középpontjában és onnan a tekintetem képtelen szabadulni. Bár nem borzongok és szörnyülködöm, meg undorodom, mint annak idején a kezdet kezdetén (mikor ide kerültem), de még mindig idegen tőlem a látvány...
VálaszTörléskamupók
TörlésA torz testek látványa csak eszköz, sokkal mélyebb dolgok és jelentések vannak elbújtatva- érdemes ezért a képeket jól átnézni, mert egy egy egész élet elrejtőzik benne.
Nekem pl az egyik kedvenc képem a pöcsöslány, akinek a comfixében egy-egy fotó van...:(
És épp ezt akarja elérni a művész, hogy vedd észre a torzságot és lépj rajta túl, mert az élet szerves része, a test pillanatnyi állapota.
Akkor örülök hogy megedzett téged már a mortem, végül is itt mindig jók kis életszagú dolgok vannak kendőzetlenül, amikről érdemes tudni, és felismerni. :)
Érdekes,hogy egy fotón keresztül mennyi érzelmet és gondolatot tud átadni a művész.Szerintem csodásak ezek a képek mert megmutatják az emberiség torzulását,hogy semmi se tökéletes és,hogy nem kergethetjük örökké az illúziókat amik sokszor külsőségekben jelentkeznek.Az elmúlás csak egy állapot és sokkal természetesebben kellene kezelnünk ezeket a dolgokat,sőt szerintem látni kellene benne a szépséget hiszen minden dolognak van egy pozitív és egy negatív oldala.Nem értem,hogy miért kell ilyen dolgoktól félnünk és elidegenedni.
VálaszTörlésWonderland:
TörlésPontosan. A testünk életünk folyamán változik, a szépség elmúlik az egészség romlik. Folyamatosan pusztulunk. Itt társadalmi problémákat feszeget, hogy az emberek ne gondolják azt a torz emberekről, hogy gusztustalanak vagy ostobák azért amiért így élnek, vagy születtek. Lehetnek sokkalta tisztességesebbek vagy jobbak is mint egy- egy egészséges társuk.
Sajnos a mai generációkba- belénk is, azt generálták hogy ezek az emberek "selejtek" és legszivesebben elrejtenék őket. Alig kapnak munkát, nyomorban élnek. Pedig elbeszélgettünk-e velük valaha, hogy mit éreznek és gondolnak?
Én az életem során alig beszélgettem még törpékkel, tolószékesekkel, vakokkal- és hiába nem akarom elítélni őket, generáltan csak a sajnálat van bennem is bennünk is meg talán az undor, a félelem, és az elidegenedés....pedig semmi baj nem volt velük.
De hát mit is várunk, ma már ember embernek az ellensége- akkor akik hátránnyal indulnak, azok meg még lejjebb helyezkednek el a "listán" holott ez nem helyes. Összevissza írtam, de remélem érthető...
Igen érthető voltál:)Itt mutatkozik meg,hogy az emberek mennyire képesek a másikat befolyásolni és irányítani az emberiség fejlődését.Most így jobban bele gondolva tényleg mindig sajnálat és undor merül fel bennünk ha ilyen embereket láttunk.Na,de vajon akkor is ezt éreznénk ha velünk történne ilyesmi?
Törléshm..érdekes az emberiség...
Wonderland
TörlésSajnos erre saját példámat tudom felhozni, ugyanis 7-8 héttel ezelőtt két helyen eltört a gerincem, korzettet kaptam, és elég nyomorult érzés...mivel kénytelen vagyok dolgozni, és ezáltal BKV-zok stb. minden hozzám hasonló embert, gerincsérültet, mozgássérültet azonnal kiszúrok, még ha nem is olyan látványos a sérülésük, de a mozgásuk elárulja...
És mivel én is ilyen nyomorultul jártam, átérzem ezt a szitut, tehát az érme másik oldalára kerültem hirtelen akaratlan...
...és azt kell mondjam, ugyanolyan nyomorult érzés. Csak sokkal nehezebb...
Tudod eléggé lehangoló az egész, hogy a legapróbb dolog is kihívásnak tűnik, olyan dolgok amik régen egyszerűnek tűntek, amik természetesek voltak, vagy amik másnak egyszerűek és észre sem veszik..pl ha elesek a BKV-n vagy csak elcsúszok a hóban és elesek nem véd meg a korzett és eltörik a gerincem..nem tudom bekötni a cipőmet és egyedül nem tudok felöltözni sem. Ha leejtek valamit nagyon nehéz felvennem. Apró dolgok- amik nekem hatalmasak.
És ez elég nyomasztó így olyannak lenni és úgy élni mint mások, holott nem vagyok oylan, ergo nagyobb és nehezebb feladatokkal kell megbirkóznom, mint másoknak. És ez kurva nyomasztó, és én is kibaszott hátrányban érzem magam...:( rengeteg dologra egyszerűen képtelen vagyok, pedig soha nem éreztem határokat mindent megoldottam ahogy lehetőségeim engedték...
El sem tudom hinni milyen lehet azoknak akik úgy éltek mindig is...én csak belekerültem ebbe és csak millimétereken múlott hogy nem lettem "nyomorék" és tolószékes....akaratlanul is észreveszem a tolószékeseket nap mint nap.....:(
Bennem is és bennük is keserűség önt el, és akkor én még úgymond "szerencsés" is vagyok, nem vagyok torz stb....
Úristen:SRemélem azért jobban leszel!És nekem is a gerincemmel van probléma meg,hogy lehet,hogy meg kell műteni meg minden..és annyira szörnyű érzés arra gondolni,hogy ha elrontják akkor én is a léc másik oldalára kerülők.Azt hiszem nagyon is átérzem ezeket az érzéseket.Az utóbbi időkben gondolkoztam el ezeken,hogy milyen rossz,h úgy mond egy tragédia kell ahhoz,hogy megtanuljunk minden egyes percet és jelentéktelennek tűnő dolgot értékelni.Nálam is az van,hogy minden egyes tolószékest észre veszek,sőt minden egyes alkalommal oda képzelem magamat a tolókocsiban.:(
TörlésNem is értem,hogy van az ilyen embereknek ennyire sok lelkierejüko.o
Nagyon tetsz!
VálaszTörlésKicsit emlékeztetnek édesapám kollázsaira, ezeket itt lehet megnézni:
https://picasaweb.google.com/113827211304097791218/2011Nov28ZEESCOLLAGEN?authuser=0&feat=embedwebsite&gsessionid=6lrfJkR8904FI3ia8dXlcg
Zoe
Törlés:D nagyon jók ezek a kis kollázsok, kár hogy nem értem a szövegeket...:( volt német meg latin vagy spanyol? Remélem valami frappáns!! :P
grrrrrrrrr jó kis paszpartu..anno "grafikus koromban" mennyit csináltam...valamiért nem szerettem nagyon, mindig a végére hagytam amikor már sok nyomat gyűlt össze, és kifolyt az agyam mire megcsináltam az összes szükségeset! XP
(Közbe oda visszamenőleg nem írtam, de köszönöm az infókat a csatári Vendigóról :P lassan legendát kanyarítunk köré, aki csak így beolvas, még a végén azt hiszi hogy valami mitikus lény :D de reméljük a következő legendáriumba bekerül!!)
:)
TörlésVan róla új hir, a helyi kisboltos mondta hogy a "Csatári Vendigo" a minusz 20-ban is kint ült a romháza előtt(aminek a szobája félig be volt szakadva a pincébe, ajtó nuku és teli volt xarva!) egy széken, egy totál átázott tornacsukában /miközben egy meleg szőrmés bakancs állt mellette érintetlenül mert lusta volt átvenni!) és olvasott meg a megfagyott tejet rágta.....este meg átázott ruhástul bevackolta magát a rongyai közé.
Én AZT nem értem HOGY nem érezte a hideget és HOGY nem akart elmenni onnét!? Én már KICSIT HŰVÖSBEN sem tudnék OLVASNI...!
Még kiderül, a Csatári Vendigo kultúrember volt.....mondjuk anno menő elegáns pincér volt aki lecsúszott.
-zoepit:
TörlésLOL akkor ott már nem lustaság volt, hanem elmebaj...fagyott tejet rágni...:SSSS
De ez mekkora, be volt szakadva a pincébe a szoba...esküszöm ebből valami thrillert lehetne csinálni..ettől még a kedvem is megjött, hogy egy elborult pillanatban egy kis novellát lehetne kanyarítani ebből!
Eddig se csodálkoztam, hogy megihletett téged, de ezek után!- a Csatári Vendigó egy jelenség! Komolyan nagyon kemény- mondjuk emberi sorsok- sok ilyen van-- de Csatári Vendigó csak egy!!
Forvever alone- a Csatári Vendigó!
Azoknál a csendéleteknél elgondolkodtatott, hogy egy levágott fej vagy más testrész tulajdonképpen tök hasonló lesz a leszüretelt gyümölcsökhöz. Leszakadva a testről élettelen dolgokká válnak. Talán éppen ezért irtózunk a hulláktól. A halál után a test is olyan lesz, mint pl. egy asztal. Az is megfogott, hogy már egy képen is mennyi ellentét megjelenik. Születés-halál, szép-rút, férfi-nő; azaz maga az Egész. Most eléggé elragadtatam magam, de tényleg nagyon megfogtak és egyáltalán nem éreztem undort tőlük. Maximális riszpekt az öregnek, hogy ezt így megcsinálta!
VálaszTörléshúsbavájó
Törlés"A halál után a test is olyan lesz, mint pl. egy asztal."- ha ezt nem ebben a szövegkörnyezetben olvastam volna, nagyot mosolyogtam volna, sőt gyanakodni is kezdtem volna, hogy te is valamilyen elfajzott művész vagy aki mások menstruációs vérével fest mindenféle női testet! :D
"A halál után a test is olyan lesz, mint pl. egy asztal."- ez nekem nagyon tetszik....az jut eszembe erről, mint a "Ceci n'est pas une pipe" című festmény amin egy pipa látható....ugye ez azt jelenti "ez nem egy pipa" ( azért mert az egy festmény egy pipáról ugyebár :D:D) ha nem ismernéd azért írtam-- de ez a mondat nagyon jó amit írtál :D:D
Elfajzott vagyok, ez igaz, de művész az nem!:P Ahhoz sajnos nem vagyok elég ügyes!:( Viccet félretéve tényleg eszembe jutott, hogy igazi emberi csontokból kéne bútorokat kreálni. Persze tudom, hogy kivitelezhetetlen meg túl beszari is vagyok hozzá.:) Mondjuk pár éve a Mayhem csinálta ugyanezt a pécsi koncertjükön. Azaz "újrahasznosított" anyagból oltár, meg színpadkép. Persze eléggé PR-os kamuszaga van a dolognak.
TörlésAzt a Magritte-képet vágom. Gimiben médiaórán sokat beszéltünk róla.
Basszus pont róla szerettem volna írni, nagyon szeretnénk csak nyomokban is hasonló kepéket csinálni mint ő már 1 hónapja vadászunk egy kibaszott törpére és NINCS szóval le a kalappal hogy egyáltalán hogy a picsába tudott ennyi mindent szerezni a képekhez!!!! Amin különösen befostam az az a csávó aki ágakon áll és ág szárnyai vannak hát az valami borzalmasan félelmetes :DDDD
VálaszTörlésKáin
Törlésmost irónia- vagy tényleg így gondolod? :D
Amúgy szerintem tök elgondolkodtató az a kép is- nagyon jó kis képek, elgondolkodtatóak....főleg hogy vagy 100 képet összeszedegettem...szerintem a legtöbb képet egyszerre felhasznált poszt lett! de nem lehetett szétszedni, ez így egész! :D
-Neo:
VálaszTörlésKomolyan írtam semmi irónia nem volt :O
Érdekes, szerintem ez a legjobb szó rá. Káin, nekem is az a kedvenc képem. :)
VálaszTörlésNagyon jó poszt lett. Köszönjük