Averil:Könyvajánló: Balogh Béla: A végső valóság

Sziasztok!

Ma egy könyvbemutatót szeretnék közölni veletek, ami kicsit eltér az eddig megszokottaktól. Szeretnék a könyvből tanult néhány dolgot megosztani Veletek, így talán Ti is még jobban kedvet kaptok az olvasásához.

Balogh Béla: A végső valóság című művét szeretném bemutatni, ami alapvetően a materialista tudományok, az idealista és az ezoterikus világnézet közt próbál hidat képezni. Elől járóban a könyv olyan kérdéseket válaszol meg, mint a halál utáni élet, megcáfolja az evolúciós elméletet, természetesen ez nem öleli fel a könyv teljes tartalmát, csak néhány példát hoztam, de későbbiekben kicsit kifejtem és hozzáteszem a személyes gondolataimat, elképzeléseimet. Ezt a könyvet nekem padtársam adta kölcsön nemrégen, és tudni kell az íróról, hogy hídépítő mérnök, szóval kicsit másra számítottam ez alapján, kellemes meglepetés ért nagyon. Ha esetleg valaki arra szánja magát, hogy elolvassa, kérem tőle, hogy ne haladjon vele gyorsan, mert a könyvben olvasható információknak bizony érni kell!

Bizonyára már kíváncsian várjátok, hogy ezek után miféle dolgokat írhat is le a szerző, így hát nem húzom tovább az időt, belekezdek egy-két dolog elemzésébe.

A könyv azzal kezd, hogy fizika és a kémia egyik alapvető dolgát, az atomot, mint olyat máshogy képzeli el. Képzeljük el, hogy minden anyag egy álló hullám, ezeknek a hullámoknak az összessége alakít mindent, és amit érzékelünk az érzékszerveinkkel – legyen az szilárd érzet, érdes érzet, vagy akár hideg, vagy meleg, illetve a halmazállapotok – minden az adott két testnek az állóhullámainak a rezgésszám különbségéből adódik. Remélem, nagyjából érthető mit akarok ezzel kifejezni, így nagyon leegyszerűsítve (ha nem értitek, még inkább el kell olvasni a könyvet :P)

Szeretnék kicsit ugrani egy másik témára, ami a könyvben ugyan az előbb taglalt előtt van, de most ez így jutott eszemben és így is érthető szerintem az előbbi rész. Szeretném bemutatni a könyv azon részét, ami a dimenziókkal foglalkozik.

Sok fantasztikus könyvben, filmben jelenik meg a negyedik dimenzió, illetve a párhuzamos világok léte. Talán ezek alapján elképzelhető, hogy ez bizony lehetséges! A matematika számol negyedik dimenzióval, de mérni nem bírja, ami abból adódhat, hogy a műszerben nincs olyan, ami megfelel annak, amit mérni szeretnénk (minden mérés tulajdonképpen valaminek az összehasonlítása). Tehát, ha volna bennünk olyan dolog, ami megfelelne a negyedik dimenziónak, akkor betekintést nyerhetnénk. Képzeljünk el egy világot, ami teljes mértékben kétdimenziós, magyarul teljesen lapos. Ezt a világot intelligens lények lakják, amik szintén laposak, az agyuk így nem képes magasságot érzékelni csak hosszúságot és szélességet. Ha két ilyen lény közé egy vonalat húznánk, akkor azok olyan akadálynak néznék, amit nem lehet átlépni, csak megkerülni. Ahhoz, hogy érzékelni tudják a sík terület kiemelkedését, szükségük lenne egy háromdimenziós agyra, amellyel már érzékelhetnék eme akadály magasságát. Természetesen, mi emberek érzékeljük a az alattunk lévő dimenziókat, de a fölöttünk lévőket nem. Tegyük föl, hogy az előbb említett kétdimenziós világra leszáll egy háromdimenziós tárgy. Legyen, mondjuk egy űrhajó. Ezek a lényeg lényegében csak a talajon lévő három pontot. De azt, hogy miképpen került oda, arról fogalmat nem tudnak alkotni.(a három pont az űrhajó három talpa lenne, egy olyat képzeljetek el, nem tudom találok-e megfelelő képet hozzá). Mi emberek ebben a háromdimenziós világban ugyan ebben a helyzetben lehetünk, hiszen történik sok olyan dolog, amit nem tudok hogyan megmagyarázni. Mivel mi háromdimenziós világban élünk nem tudunk fogalmat alkotni a negyedik, esetleg a többi dimenzióról független attól, hogy a matematika mennyivel számol, legalábbis elméletben nem tudunk. És mi van, ha igen? Képzeljük el, hogy a világunkat alkotó hullámok, amiket mi érzékelünk és a műszereink érzékenyek rá – tudják mérni – tekintsük ezek összességét egy frekvenciának, amelynek alsó és felső határa, amit érzékelünk. Mindegyik hullám a háromdimenziós világhoz tartozik. Tekintsük ezt az egészet egy elektromágneses spektrumnak, az egész mi általunk látott, érzékelt világot egy oktávnak, mint a zenében. Nos most jön a csavar, logikus következtetés lehet az, hogy ilyen szempontból is van „egy oktávval feljebb”, mint a zenébe. Ugyan úgy, mint az oktávonként ismétlődő zenei hangok esetében, ha tulajdonságaik nem is azonosak, de hasonlóak. Egy ,, magasabb oktávon rezgő világon” belül az egymáshoz viszonyított rezgések rendszere lehetővé tesz egy földi körülményekhez rendkívül hasonló világot, ugyanis a különböző elektromágneses hullámok egymáshoz viszonyítva ugyan olyan relatív tulajdonságot mutatnak. Nos, Ti képesek vagytok elképzelni, ha becsukjátok a szemeteket, egy egész univerzumot, ami különböző energiaszintekből, talán több egymást átitató, magasabb energiaszférából ál? Természetesen anyag érzet ezekben a világokban is van, ugyan úgy mint itt. Nos ha ez Nektek megy, akkor közel kerültetek egy új világképhez. egy kétdimenziós lény nem tud elképzelni egy háromdimenziós világot, ahogy egy háromdimenziós lény sem tud egy négydimenziósat stb. Amennyiben Ti, mint értelmes gondolkodó lények, el tudtok egy egész világot, egy magasabb kozmikus szférát, ami nem egy felfoghatatlan negyedik, vagy ötödik dimenzióban van, hanem csupán csak egy magasabb energia szinten létezik, akkor Ti nem csak egy földi létre korlátozott anyagból véletlenszerűen kialakult lények vagytok!

Szeretnék még egy olyan dolgot leírni, hogy, ha mindezt el tudjuk képzelni, lényegesebb, hogy el is tudjuk hinni, akkor bennünk van valami – feltehetően a lelkünk – ami kapcsolatban állhat egy magasabb szférával, talán a szellemi síkkal. Nos a könyvből kiderül, hogy az agy nem tud gondolatokat teremteni, szimplán csak egy vevő, az adó pedig valamilyen magasabb energia szinten létezik. Mivel véletlen nincs ezért a fantázia által létrehozott dolgok nem is olyan valótlanok. Nekem az-az érzésem, hogy a nagy írok, gondolok itt Lovecraftra, Tolkienre, (csak néhány példa volt a teljesség nélkül, sok mást sorolhatnék még ide.) az általuk megteremtett világuk, ha azt vesszük, hogy ezek a gondolatok egy magasabb energiaszintről érkeztek, akkor szerintem ezek akár valóságosak is lehetnek!

Azt hiszem, hogy az utolsó kijelentésem egy kicsit radikális, de lehetséges, hogy igazam van. Mára ennyit terveztem volna, a könyvet ajánlom mindenki figyelmébe és remélem, hogy érthető voltam. Az észrevételeket várom kommentbe és/vagy emailbe ! Találkozunk jövő héten ugyan itt ;).

Bleeding Moonlight: Future Shorts

Sziasztok!

Ma egy érdekes műfajjal szeretnélek benneteket megismertetni, ami nem más, mint a Future Shorts. A lényege valami olyasmi, hogy nem minden az, aminek először tűnik....Teljesen egyszerű történetek, érdekes csavarral, klasszul megcsinálva....Ez a Future Shorts:

Remélem tetszett :)

Vicious Creature: Musilicous V.

Ma egy sokak által kért bandával jöttem, nevezetesen:

Skinny Puppy

A Skinny Puppyt Vancouverben alapította cEvin Key (eredeti nevén Kevin Crompton), aki az Images In Vogue nevű popegyüttes dobosaként kísérletezőbb hangzásról álmodozott. Hamarosan megismerkedett az együttes leendő frontemberével, Nivek Ogre-vel (eredeti nevén Kevin Ogilvie), akivel hasonló volt az érdeklődése: rajongtak a horrorfilmekért, és az elektronikus zenében is hasonló irányokat kerestek. Key hangokkal, hangszerekkel való kísérletezésből született zenéit később „hangszobrászatként” definiálta. 1984-es kazettájuk, a Back and Forth szerzői kiadásban látott napvilágot, de egy szerencsés véletlen folytán cEvin egyik barátja éppen akkoriban indította el Nettwerk nevű lemezkiadóját, így első EP-jük, a Remission is megjelenhetett ugyanebben az évben.

Első teljes hosszúságú lemezük, a Bites 1985-ben jelent meg. A kezdetekkor Bill Leeb, a Front Line Assembly későbbi alapítója is velük játszott (Wilhelm Schroeder néven), de az akkor még amatőr szintis soha nem volt a Skinny Puppy teljes jogú tagja, és 1986 közepén, a Mind: The Perpetual Intercourse című lemez munkálatai közben el is hagyta a zenekart.

Ekkor csatlakozott hozzájuk Dwayne Rudolph Goettel, aki gyakorlott billentyűs volt, és hamar a zenekar meghatározó elemévé vált. Ebben a felállásban (Dave ’Rave’ Ogilvie producerrel kiegészülve) olyan meghatározó lemezeket alkottak, mint a Cleanse Fold and Manipulate (1987), a VIVIsectVI (1988), a Rabies (1989), a Too Dark Park (1990) és a Last Rights (1992). 1985 és 1992 között hat alkalommal (1985, 1986, 1987, 1988, 1990, 1992) turnézták keresztül Észak-Amerikát és három alkalommal (1986, 1987, 1988) Európát.

1993-ban új kiadóhoz, az American Recordingshoz igazoltak, azzal a céllal, hogy megalkossák pályafutásuk legkiemelkedőbb lemezét, de a váltás sajnos nem várt eseményeket hozott magával. A kezdeti pozitív jelek ellenére nem értettek szót az új kiadóval, és az együttes tagjai közötti ellentétek is kiéleződtek. Az események tetőzésképpen D.R. Goettel 1995-ben heroin-túladagolásban meghalt, így az 1996-ban megjelent The Process című lemezt nélküle voltak kénytelenek befejezni. A lemezkészítés körüli bonyodalmak és Dwayne tragikus halála a zenekar (ideiglenes) feloszlását eredményezték. Ezek után a két alapító tag különböző projecteken dolgozott tovább.

2000-ben, Drezdában német koncertszervezők megszállottságának köszönhetően egy koncert erejéig ismét összeállt cEvin és Ogre. Az emlékezetes eseményt a Doomsday: Back and Forth, Vol. 5: Live in Dresden című album örökítette meg. Már akkor felröppentek a hírek egy új lemezről, míg végül, 2004-ben véget ért a bizonytalanság: nyolc évvel a zenekar életében történt törés után megjelent a The Greater Wrong of the Right. A lemez megjelenését világ körüli turné követte. A torontói és montreali koncerteken készült felvételekből készült a 2005-ben kiadott The Greater Wrong of the Right LIVE című DVD.

A DVD-n szerepelt Morrison Information Warfare című dokumentumfilm is, mely az USA Irak ellen folytatott háborúival foglalkozott. 2005-ben európai turné következett, majd az együttes visszatért a stúdióba, hogy elkészítse tizenkettedik albumát, a Mythmakert, amely 2007 januárjában jelent meg. 2007 májusában elkezdődött a lemezhez kapcsolódó Mythrus című turné.

Zenéjüket meghatározó együttesekként a Kraftwerket, a Throbbing Gristle-t vagy a Legendary Pink Dotst szokták említeni. Az utóbbi kettő zenészeivel közös lemezeket is készítettek, de több más zenekarral is dolgoztak együtt (pl.: Ministry, Revolting Cocks, KMFDM, Pigface).

A Skinny Puppy mellett a tagok rengeteg egyéb projektben vettek részt: aDuck (Dwayne), Download (cEvin, Dwayne, Philth, Mark Spybey), Cyberaktif (cEvin, Dwayne, Bill Leeb), Doubting Thomas (cEvin, Dwayne), Hilt (cEvin, Dwayne, Al Nelson, Rave, Ryan Moore), ohGr (Ogre, Mark Walk), Rx (Ogre, Martin Atkins), PlatEAU (Philth, cEvin, Anthony Valcic), The Tear Garden (Skinny Puppy és a Legendary Pink Dots).

***

A zenekart 1982-ben alapította cEvin Key (eredeti nevén Kevin Crompton), aki a popegyüttes Images In Vogue dobosaként experimentálisabb hangzásokról álmodozott. Megismerkedett a későbbi frontemberrel, Nivek Ogre-val (eredeti nevén Kevin Ogilvie), akivel hasonló volt az érdeklődése: horrorfilm-rajongók voltak, és az elektronikus zenében is hasonló irányokat kerestek. cEvin hangokkal, hangszerekkel való kísérletezésből született zenéit később "hangszobrászatként" definiálta. 1984-es kazettájuk a Back and Forth szerzői kiadásban látott napvilágot, de egy szerencsés véletlen folytán cEvin egyik barátja éppen akkoriban indította el Nettwerk nevű lemezkiadóját, így elsô EP-jük a Remission is megjelenhetett ugyanebben az évben.

Első teljes hosszúságú lemezük a Bites 1985-ben jelent meg. A kezdetekkor egy Wilhelm Schroeder nevű billentyűs is játszott velük, de az akkor még amatőr szintis soha nem volt a Skinny Puppy teljes jogú tagja és a következő Mind: The Perpetual Intercourse (1986) lemez munkálatai közben el is hagyta a zenekart.

Ekkor csatlakozott hozzájuk Dwayne Rudolph Goettel, aki gyakorlott billentyûs volt és hamar a zenekar meghatározó elemévé vált. Ebben a felállásban, kiegészülve Dave 'Rave' Ogilvie producerrel olyan meghatározó lemezeket alkottak mint a Cleanse Fold And Manipulate (1987), a VIVIsectVI (1988), a Rabies (1989), a Too Dark Park (1990) és a Last Rights (1992). 1986 és 1992 között 6 alkalommal (1985-1986-1987-1988-1990-1992) turnézták keresztül Észak Amerikát és 3 alkalommal (1986-1987-1988) Európát.

1993-ban új kiadóhoz az American Recordingshoz igazoltak, azzal a céllal, hogy megalkossák pályafutásuk legkiemelkedőbb lemezét, de a váltás sajnos nem várt eseményeket hozott magával. A kezdeti pozitív jelek ellenére nem értettek szót az új kiadóval és a bandán belüli ellentétek is kiéleződtek. Az események tetőzéseképpen D.R. Goettel 1995-ben heroin-túladagolásban meghalt, így az 1996-ban megjelent The Process című lemezt nélküle voltak kénytelenek befejezni. A lemezkészítés körüli bonyodalmak és Dwayne tragikus halála a zenekar (ideiglenes) feloszlását eredményezték. Ezek után a két alapító tag különböző projecteken dolgozott tovább.

2000-ben, Drezdában, német koncertszervezők megszállottságának köszönhetően, egy koncert erejéig ismét összeállt cEvin és Ogre. Az emlékezetes eseményt a Doomsday live album örökítette meg. Már akkor felröppentek a hírek egy új lemezről, míg végül, 2004-ben véget ért a bizonytalanság: nyolc évvel a zenekar életében történt törés után, megjelent a The Greater Wrong of the Right. A lemez megjelenését hatalmas turné követte.

Zenéjüket meghatározó együttesekként a Kraftwerk-et, a Throbbing Gristle-t vagy a Legendary Pink Dots-ot szokták említeni, utóbbi kettővel később kollaboráltak is, de több más zenekarral is dolgoztak együtt (pl.: Ministry, Revolting Cocks, KMFDM, Pigface).

A Skinny Puppy mellett a tagok rengeteg egyéb projektben vettek részt:

aDuck (Dwayne), Download (cEvin, Dwayne, Philth, Mark Spybey), Cyberaktif (cEvin, Dwayne, Bill Leeb), Doubting Thomas (cEvin, Dwayne), Hilt (cEvin, Dwayne, Al Nelson, Rave, Ryan Moore), ohGr (Ogre, Mark Walk), Rx (Ogre, Martin Atkins), PletEAU (Philth, cEvin, Anthony Valcic), The Tear Garden (Skinny Puppy és a Legendary Pink Dots).

***

Cikk cEVIN Key és a Skinny Puppy BP-i koncertjéről:

cEvin Key írása az 1986-os (és 2005-ig az egyetlen) budapesti Skinny Puppy koncertről.

Ha jól emlékszem, ez volt az egyik legemlékezetesebb koncertünk. Még azelőtt, hogy a Vasfüggöny lehullott volna, így elég nehéz volt eljutni Magyarországra. Budapesten nagyon sok plakátot láttam az utcákon, ami a koncertet hirdette. Egy nagy találkozó volt. Összegyűjtötte az akkori magyar industrial arcokat.

Az "Á;Grumh" volt az előzenekar. Kicsit megváltoztatták a show-jukat. Mi is visszafogtuk magunkat, de emlékszem, így is kiment egy-két hangszóró, a legtöbb felszerelés elég régi volt már. Néhány magyar rádió adását bejátszottam a koncerten, és valaki mondta, hogy a félelemről beszéltek, ami a Szovjetunió által megszállt Magyarország 30 éves évfordulóján volt érezhető.

Volt ott egy-két titkosrendőr is, és a promoter-t sokat kérdezgették, hogy hogyan tudtam ezt megcsinálni. Elég izgatottak voltak. Sokkal kevésbé véres és kevésbé szörnyű koncertet adtunk, de azért még így is sokkoltuk az embereket.

Kb. 500 ember volt ott, a legtöbbjük nagyon örült, hogy láthatja a zenekart. Néhányuk megkérdezett minket, hogy nem-e vinnénk őket ki az országból a kamionunkban, de persze ezt nem tehettük meg, hiszen tudtuk, hogy nagy ellenőrzés vár minket visszafelé a határon.

Emlékszem, hogy mászkáltunk Budapesten, nagyon szép város, néhány cigányt láttunk, akik ruhát árultak, ettünk valamilyen finom süteményt, és csirkét, aminek még rózsaszín volt a belseje. Arra is emlékszem, hogy ettünk sajtos kenyeret, ami nagyon finom volt, és egyszerűen fenomenális érzés volt látni, hogy NINCS McDonalds! Yeah!

Elmentünk egy elképesztő party-ba, valamiféle fehér barlangra emlékeztető helyre a föld alá, ahol néhány nagyon improvizatív jellegű, mindenféle zeneiségtől mentes performance-t láttunk. Valaki összeverekedett a zenészekkel, mert azok lerúgták a színpadról, amikor ô csatlakozni akart az előadáshoz. Ezek után beszálltunk a teherkocsinkba ahol rajtunk kívül még 24 magyar rajongó volt, és felmentünk a hegyre egy házibuliba. Ennek a háznak volt egy titkos szobája, ahol nyugati zenék és videók voltak. Vettünk egy csomó sört, és cuccot tök olcsón, és nagyon jól éreztük magunkat. Dwayne és én megismerkedtünk két kedves lánnyal, akik nem tudtak angolul, de állandóan meg akartak csókolni minket. Ez is marha jó buli volt. Kimentünk a hegyre és emlékszem nagyon ködös idő volt. Eszembe jutott Drakula. Azóta is vissza akarok menni Budapestre. Persze még nem tettem meg. Rajta van azon a listámon, amin azok a dolgok vannak, amiket újra meg akarok csinálni.

Ogre és én jelenleg arra összpontosítunk, hogy csináljunk egy kisebb turnét Európában ebben az évben, Skinny Puppy néven. Egy nagyon teátrális show-t szeretnénk, ugyanis egész jó összegeket ígértek, ha elmegyünk Angliába és Németországba. Nagyon jó lenne, ha Budapesten is játszhatnánk.

Remélem, hogy élvezted az élménybeszámolómat. Üdvözlöm azt a gyönyörű várost, és nagyon remélem, hogy még egyszer eljutok oda.

cEvin Key 1999 január 10

***

Mítoszteremtés Ogréval
Avagy cikk a Mythmaker albumról

A korai ipari zene fejlődésében 1982-es megalakulása óta kiemelkedő szerepet játszó Skinny Puppyt régóta az electro/industrial egyik nagyságának tartják, szerény kereskedelmi sikere ellenére. Zenéjükben a torzítást, a hangmintákat, a szalag-manipulációkat és a dobgépeket már sokkal azelőtt ötvözték , hogy Trent Reznor szitafelsőt öltött volna és a családi problémákkal és túl sok szemfestékkel megáldott kövér lányok a Hot Topicban tették volna zenei felfedezéseiket.

Sokkoló és sokszor sértő, kirobbanóan hatásos élő fellépéseivel a Skinny Puppynak mindig is a lefegyverzés volt a célja, hogy megrendítő képi világával és provokatív hangképeivel áttörje a korlátokat és arra késztesse az embereket, hogy megkérdőjelezzék addigi hiedelmeiket. Nem egyszerűen átlépték a határokat; sokkal inkább darabokra szaggatták őket. Előző turnéjukon egy teljes, a Talibán-videókból ismert lefejezést is újrajátszottak, művérrel és minden egyéb tartozékával. Ez, és George W. Bush elnökkel szembeni nyilvánvaló megvetésük késztetett arra több keresztény konzervatív csoportot, hogy bojkottot szervezzen ellenük, ami az együttes teljes megelégedésére szolgált.

A kilencvenes évek elején az együttes rémálmokba illő összeomláson ment keresztül, miközben a belső nézeteltérések is felerősödtek. Az énekes, Nivek Ogre egyre mélyebbre merült a heroinnal folytatott, halállal kacérkodó szerelmi viszonyába, miközben a kiadó egyre fokozta a nyomását, hogy eladhatóbb zenét készítsenek, valamelyest a Nine Inch Nails mintájára. Az együttest 1995-ben érte utol a vég, amikor a csapat billentyûse, Dwayne Goettel heroin-túladagolás következtében elhunyt…

2000-ben, egy észvesztően jól fogadott reunion koncert után a két alapítótag, Ogre és cEvin Key újraélesztette a Skinny Puppyt, hogy 2004-ben kiadják a The Greater Wrong Of The Right albumot, olyan vendégmûvészek segítségével, mint például a Toolban játszó Danny Carey. A kultuszhősök visszatérését örömmel fogadták a rajongók, hisz a csapat egy olyan világban is bebizonyította, hogy van létjogosultsága, ami nagyban különbözik attól, amiben a csapat egy negyedszázaddal azelőtt létrejött.

A közönség oly sok év után is lelkes fogadtatásától fellelkesülve a Skinny Puppy megújult céltudatossággal tért vissza a stúdióba. Újonnan felfedezett könnyedséggel eltelve írták meg és vették fel immár tizenharmadik albumukat, a Mythmakert (ami Január 30-án jelenik meg a Synthetic Symphony gondozásában), és egy kiterjedt világkörüli turnéra indulnak márciusban.

A Crave magazin munkatársa telefonon kereste fel Ogrét, hogy a Mythmaker születéséről, a kereskedelmi zene elkorcsosulásáról beszéljen vele, és arról, hogy miért bukna el a Skinny Puppy, ha ma új bandaként kezdenék karrierjüket.

Jó év áll előttetek és a Mythmaker előtt 2007-ben. Elégedett vagy a kész lemezzel?

Igen, úgy érzem. Mármint úgy érzem, az album igazán jól sikerült. Valószínûleg eddig ez volt az egyik legbonyolultabb lemez, amit valaha is készítettem. Ahhoz képest, hogy mennyi idobe tellett felvenni, mennyi dolog jött közbe, és hasonlók, amikor végül leültünk és meghallgattuk... elégedett vagyok vele. Jó érzés meghallgatni.

Mi tette a folyamatot nehézzé?

Az egyik első szám, amivel én és Mark előjöttünk, az "UgLi" volt, és voltak ellenérzések azzal kapcsolatban, hogy a "Jézus ronda akar lenni" mondatot felhasználjuk. Senki nem értette igazán, mire is akarok kilyukadni vele. Akkor még, és ez még majdnem egy évvel ezelőtt volt, még nem kezdődött el ez a nagy felfordulás a vallásos jobbon, akik pont most kezdték el megkérdőjelezni saját sátáni kapcsolataikat a hatalmon levőkkel, és ezáltal a saját értékrendjüket is. Én pontosan ebből az alaphelyzetből akartam kiindulni ebben a dalban, de nem valami olyan úton, ami úgy igazából meg is magyarázta volna. Sok olyan dolgot akartam, hogy rajta legyen a lemezen, amikkel az emberek a mindennapi élet minden részében szembesülnek. És ez ütközött némi nehézségbe, aminek köszönhetően az album új irányt is vett.

Milyen új irányt?

Ahelyett, amit a múltban csináltunk volna, amikor ilyenkor még ettől talán túlságosan is pusztító állapotba kerültünk volna, most haladtunk tovább a folyamattal. És most úgy érzem, hogy sikerült találnunk egy munkára alkalmas állapotot, és így most minden igazán sokkal könnyebb. Ugyanis egy meglehetősen nehéz helyzetbe kerültünk, mert mindegyikünknek más elvárásai voltak az új albummal szemben, hogy hova is akarunk kilyukadni vele. Én természetesen tovább sértegethetek az ohGr projectben, úgy, ahogy én szeretnék. Így végül az lett belőle, hogy el kellett fogadnunk egyes dolgokban mások irányítását, ami végülis a lemez egyik fő témájává is vált. Az album elfogadásról szól; arról, hogy bizonyos dolgokban engedni kell, és hagyni, hogy a folyamat átvegye az irányítást. Azt gondolom, hogy most az előző és ezen az albumon rátaláltunk a folyamatra, és ezért úgy érzem, hogy bármibe is fogunk legközelebb, az sokkal könnyebb lesz mindannyiunk számára.

A szövegeket nézve úgy tűnik, hogy az új dalok között több a sokkal általánosabb témájú, de vannak minden eddiginél személyesebb és közvetlenebb elemek is. Ez tudatos döntésnek az eredménye?

Azt hiszem, hogy amikor fiatalabb voltam, sok volt a négyszótagos és több költészet volt bennük... dolgok, amik talán nem harmonizáltak a dallammal, de ez volt az egyik dolog, ami a varázsukat adta. De lehet, hogy ezek azok a dolgok, amire sok ember ránéz és kifogásol. A "Warlock" basszusfutama a mai napig erre egy példa a számomra. Egyszerûen lehengerelt az a basszus. Mostanra eljutottam ahhoz a megközelítéshez, hogy veszek valamit a belső világomból, előrevetítem az emberközi kapcsolatok síkjára, majd onnan a külső világba, és megpróbálok valami olyat alkotni, ami egyszerû, és mégis jelentése van mindhárom területen. Ez sokszor a legnehezebb dolog az írásban. Ez volt az, amit a lemez dalszövegeivel el akartam érni. Mindenesetre úgy érzem, hogy hiába is próbálkoztam azzal, hogy kizárjam belőle a saját életemet, az egész ott van valamelyik síkon. És ezek a síkok a dalokban több helyen nagyon jól láthatóan összefutnak.

Számomra az írás a felfedezés egy fajtája, de egyben nagyon sok belőle tudatfolyam. Több meghallgatás után egyre inkább kezdem kihallani belőlük a jelentés különböző síkjait. És ennek örülök, mert ez eddig is mindig így volt. Régen sokkal élesebb volt, ma egy kicsivel ezoterikusabb. Még akkor is, ha mára az előadás és a kidolgozás is sokkal könnyebb.

Hogyan látsz hozzá azoknak az eszközöknek a kiválogatásához, amiket a zene – és főleg az ének – felépítéséhez fogsz használni?

Ami az énekhang szerkesztését illeti, többnyire minden részt szárazon veszünk fel, és később effektezzük. Úgy vélem, hogy vannak bizonyos dolgok, amiknek jelen kell lenniük, hogy megtartsuk a saját hangzásunkat, hogy maradjanak benne olyan elemek, amik kielégítik azoknak az embereknek nosztalgikus érzéseit, akik egy bizonyos hangzást akarnak hallani. Volt néhány olyan dal, szöveg szinten, amikor csak leültem és úgy éreztem, hogy "oké, ezt kell elmondania", de a lemezen levő sok dal, hogy őszinte legyek, csak egy kupac tudatfolyam volt csak kezdetben. Utána átnéztem oket, és elkezdtem valami értelmet keresni bennük.

Van kedvenc számod a lemezről?

A "HaZe" egy olyan dal, amit nagyon megfogott. Nagyon szeretem az "UgLi"t... Nagyon sok tetszik az anyagból. Számomra annyira változatosnak hangzik, és ez ennek a lemeznek a különlegessége, amit az emberek majd vagy igazán magukénak éreznek, vagy értetlenkedve fogják kérdezgetni, hogy "Miért van ennyi vokóderezés a lemezen? Miért került ennyire előre az ének? Hol van a sikoltozó elmebeteg?" És tudjátok, imádom a "Magnifishit" dacosságát.

Mi a jelentés az album címe mögött?

Mindig akartam valami olyat csinálni, ami egy nagy szarkasztikus "Ó, micsoda csodálatos világ ez", nagyon nagy dolgokat mondani, és utána csak úgy egyszerûen rávágni, hogy "Ó, igen, lószart!". A Mythmaker alapötlete is nagyjából ez, és az összes nagy, legendákba illo felmagasztalás, akár abban az értelemben, hogy az emberek hogyan alkotnak a dolgok történetének vizsgálatával egy a valóságosnál sokkal nagyobb, mitikus alapigazságot, vagy hogy hogyan értelmezzük a történelmet a világ mai helyzete tükrében. Minek mutatjuk magunkat, akár a MySpacen vagy bármi más hasonló helyen, ez például számomra különösen érdekes. Az eltúlzott valósnál valósabb világ, a benne élő valósnál valósabb emberekkel. Szerintem ma, ha érintkezünk valakivel, akkor valójában nem is velük érintkezünk, hanem azokkal az emberekkel, akik igazából lenni szeretnének. De mára már oda jutottunk, hogy látjuk, ahogy az emberek ténylegesen építgetik ezeket az eszményképeket, egy virtuális világban, folyamatosan frissítgetve, és utána újból és újból elolvassva őket kezdik ténylegesen el is hinni, hogy azok ők. Ezt nagyon furcsának tartom, és sok olyan emberrel találkozok, akiknek tudom, hogy semmi közük ezekhez az eszményképeikhez, és mégis annyira erőteljesen igyekeznek annak mutatni magukat, hogy az már egyszerre tragédia és komédia.

Egy elfogult nézőpontból mesélik el a saját történetüket, kisebb önfényező csúsztatásokkal, és utána úgy viselik ezt a jelmezt, mint ha azok saját maguk volnának. Így mindenki szuperhős lehet a saját meséjében.

Pontosan. Manapság az a gond a fiatalokkal, hogy nagyon nagy nyomás nehezedik rájuk. Szükségük van valami kiútra. Ma annyival több dologgal kell törődniük, mint amikor még én fiatalabb voltam, például ugye ott vannak a mobil-számlák, iPodot kell venni, márkás ruhákat, amik nekünk igazából soha nem voltak. Mi még a huszas éveinkben is a turkálóból szedegettük össze a cuccainkat, valahogy így játszva ennek az öltöztetős játéknak egy koraibb formáját. A hangsúly a mindenhez való hozzáférésen van. Az internetnek köszönhetően csak a csillagos ég húz határt az elé amit megtehetnek és ez ugyanúgy lehet átok, mint áldás.

A zenék sokkal nagyobb választéka is a rendelkezésükre áll, és megvan rá a lehetőségük, hogy ingyen hozzájussanak.

Azt hiszem, a legfontosabb dolog, amit meg kell értetnünk a fiatalokkal, hogy sok olyan zene, ami eléjük kerül és amit szeretnek, nem olyan dolog, amiket jogos tulajdonuknak tekinthetnek, csak azért, mert megvették a felszerelést, amivel hozzájuthatnak.

Mert eldobhatóként kínálják nekik, és ezért a számukra elvesztette az értékét.

Úgy van! Például épp most reklámozzák ezeket a zenelejátszós mobiltelefonokat, ami a zenét annyira könnyen elérhetővé és eldobhatóvá teszi, hogy az emberek már nem is igazán figyelnek oda rá. Pontosan úgy, mint abban a T-Mobile reklámban, amiben azok az emberek a "Rock The Casbah"ról beszélnek, és teljesen félreértelmezik a szöveget. Már majdnem ott tartunk, hogy úgy próbálják eladni, hogy "rendben, ez tényleg nagyon rossz zene, amit soha nem fogsz tudni megérteni, de menő". Én azt akarom megérttetni, és ez így eléggé idealista, hogy ha nem támogatod már a kezdetektől azt a zenét, amit szeretsz, akkor az a zene idővel el fog tünni. Vagy ez fog történni, vagy az együttesek és a fiatalok olyan kétségbeesett döntésekre kényszerülnek majd a zenéjükben, hogy az eladható legyen, hogy idővel meg kell tagadniuk azt, amit a szívük diktál. És ennek köszönhetően az a zene ismét csak gyökeresen meg fog változni. És akkor egy olyan világban fogunk ragadni, ahol a zenét a számunkra úgy fogják alakítani, hogy az embereknek sok dolgot egy bizonyos módon kell majd csinálniuk, ha fenn akarnak maradni ebben az üzletben.

Szerinted hogyan boldogulna a Skinny Puppy, ha most kezdenétek el?

Komolyan úgy érzem, hogy ha a Skinny Puppyt most kezdenénk el csinálni, akkor valószínüleg nem maradna fenn túl sokáig. Egy dolgot kell csak végiggondolni és megérteni, meg lehet minden játékszered, de amit szeretsz, azt támogatnod is kell. Nekünk szerencsénk van, van egy védjegyünk; van valamink, ami fennmaradt, és van ez a többgenerációs felépítésünk, amire egyszerre vagyunk büszkék és tartunk is tőle. Néha átoknak érzem, de a világ minden kincséért sem változtatnék rajta. Akkora szerencse, hogy ide eljutottunk, és ha visszanézek azokra az időkre, amikor még a Capitol Recordshoz kötött a szerződésünk, és költségvetésből kellett kigazdálkodnunk az albumainkat... Volt egy év, amikor mi voltunk az egyetlen együttes a kiadónál, akik nyereségesek voltak, amikor még MC Hammer is vagyonokat bukott el. Még mindig örülök, hogy ilyen furcsa helyzetben lehettünk, hogy ezt meg tudtuk tenni, mert ez nagyon ritkán történik meg. És az ifjúságnak meg kell értenie, hogy most sok együttesnek nagyon nehéz tovább haladni és hallatni magukról és követni a szívüknek azt a szándékát, hogy zenét csináljanak, hiába van a MySpace és az összes hasonló dolog, mert akkora a telítettség. A zene mai állapotában nem olyan, hogy büntetlenül lehetne kockáztatni, pedig sokszor abból születnek a zene világának legnagyobb kincsei.

***

Források: skinnypuppy.hu/WikiPedia/skinnypuppy.com/skinnypuppy myspace

Kedvenc számom!

Káin: Freakshow és a Kéztőalagút szindróma

Sziasztok!

Tegnap éppen youtube-ra mentem fel és tudjátok egy idő után ajánl nektek videókat. Nagy elmebeteg lehetek mert nekem csak kilógó vastagbeleket és élveboncolásokat rakott ki :D. Minden estre olyat rakott ki amit még sosem láttam. Utána néztem a betegségnek amiről még soha nem hallottam, nagyon érdekesnek tűnik, így megosztom veletek is! :Đ Jöjjön hát a:

KÉZTŐALAGÚT SZINDRÓMA

A leggyakoribb tünete az öregujj, mutatóujj és a középső ujj zsibbadtsága. A mediánus ideg károsodásánál figyelhetjük meg. A betegek éjjeli zsibbadtságra, és bizsergésre ébrednek, ami gyakran a kéz megrázása után enyhül. A zsibbadtság jelentkezhet autóvezetés, újságolvasás vagy más tevékenység közben, amikor a kezeket hosszabb ideig felemelve tartjuk.

Gyakori a fájdalom, amit a betegek nehezen tudnak behatárolni. Lehet fájdalom a csukló fölött, a könyök fölött, a vállban, vagy még annál feljebb is. Így a tünetek gyakran hasonlítanak más betegségekre, amelyek a vállal vagy a kézzel vannak kapcsolatban. Ezért legjobb, ha a diagnózist egy olyan orvos állítja fel, akinek ezzel nagy gyakorlata van. A betegek 50%-a ,akik azt gondolják, hogy ebben a betegségben szenvednek, tévednek.

Mi okozza a kéztőalagút szindrómát?

A kéztőszindróma oka a medianus ideg összenyomása, mivel a magas nyomás csökkenti az ideg vérellátását. Ennek a magas nyomásnak az okozója általában az inakat körülvevő szinóvium szövetének megdagadása. Dagadást okozhat bármilyen sérülés, túlerőltetés, trauma, vagy anyagcserezavarok (terhesség, menopauza, hormonzavarok).

Nem teljesen világos a folyamat, de úgy tűnik, hogy összefüggésben van az erek tűrőképességének határával. A szövettani kivizsgálás dagadást és fibrózist (sebesedést) mutatnak, valószínűleg mikroszkopikus hasadások végett. Ellentétben a közhittel, nagyon kis szerepet játszik az íngyulladás (kevesebb mint 5%).

Gyógyítás

1. Diagnózis: Fontos, hogy biztosak legyünk a diagnózisban

2. Fontos, hogy a betegek ismerjék a betegséget, és annak folyamatát.

3. Aktivitás módosítás: Ez nagyon hatásos lehet, de nagyon sok esetben nem lehetséges.

4. Gyulladásgátló gyógyszerek, merevítések, és kézterápia. Éjszakai merevítők használata, segíthet, de ritkán oldják meg teljesen a problémát. Nappali merevítés is segíthet, de a legtöbb beteg számára ez nemmegoldható.A kézterápia is részben hatásos lehet ugyanúgy, mint a gyulladásgátló gyógyszerek. A gyógyszerek hatékonysága meglepő, mivel hogy a probléma nem a gyulladásban rejlik. Hatékonyságukat talán azzal magyarázhatjuk, hogy stabilizálják az erek falait, és így kevesebb folyadék jut a szövetekbe, ami csökkenti a dagadást.

5. Injekciók: Nagyon hatékonyak lehetnek, de nem oldják meg a problémát örökre. A tanulmányok alapján az injekciók hatékonysága megjósolhatja a sebészeti beavatkozás sikerét.

6. Sebészeti beavatkozás: A legtöbb beteget indokolatlanul elriasztja. A beavatkozás kb. 20 percig tart, helyi érzéstelenítéssel vagy altatás alatt is elvégezhető, ami a betegtől függ. Ez egy járóbeteges eljárás, ami kevés rizikóval jár, és általában teljes gyógyulást hoz a beteg számára, kivéve a nagyon súlyos eseteket.

Nos nézzük meg ez hogy is fest :D



Nos remélem mindenkinek tetszett, nézek magamnak egy kis kaviárt.... X'D

Káin: Freakshow és a Pánikbetegség

Sziasztok!

Nagyon sokáig ígérgettem a cikket , szóval belekezdek. Úgy volt ma inkább cikket sem írok olyan szar a kedvem, de már napok óta nem volt hosszabb iromány meg túl sok a videó meg a vers szóval rá kell vennem magamat erre hogy ne punnyadjunk be. :-/ Na hozzá is fogok.

Saját élmény

Én szerencsére nem vagyok pánikbeteg, eddig egyszer volt pánikrohamom az bőven elég volt. Sokan azt mondják ez nem betegség hanem hiszti de írtózatos élmény volt. Sajnos van aki bizonyos helyzetektől minden egyes nap átélik amikor éppen találkoznak azon félelmük tárgyával. Nekem a GAD miatt jött ki. annyira féltem anno a GAD-tól, hogy miért érzem ezt, mitől van ez, miért nincs vége és ha jól voltam attól féltem mikor jön ki megint, hogy a rögeszmém lett.

Egyszer amikor nagyon mélyponton voltam a betegségemben annyira rettegtem a GADtól hogy a helyzet és érzés iránt érzett félelmem miatt pánikrohamot kaptam . Iszonyatosan összeszorult a mellkasom , a szívem majdnem kiugrott, a torkomban gombóc volt, nem bírtam nagy levegőt venni. Levert a víz és kiment a lábam alól a föld, rám jött a fosás. A kezeim remegtek és az a szörnyű szorongó érzés volt a tetején ami nem múlt el. Na nekem ez volt életem egyetlen pánikrohama. Néha most is fosok meg hányok az idegtől de nálam ez már hagyomány :'D.

PÁNIKBETEGSÉG

Ha az ember veszélyesnek minősít egy helyzetet és azt aktivitással nem tudja kontrollálni, vészreakcióval válaszol.

Az alkalmazkodás keretében ilyenkor felgyorsul a légzés és szájszárazság, verejtékezés, hőhullámok, zsibbadás, szaporább szívverés valamint emelkedett vérnyomás jön létre. A vázizomzat spazmusára izomfeszülések, izomgörcsök - melyek különösképp a bordaközi izmok fájdalmát ( kardiofóbia ) okozhatják – alakulhatnak ki.

Pszichésen bizonytalanság, szorongás, halálfélelem, kontrollvesztés, a realitás érzék elvesztése és a megőrüléstől való félelem (nekem ez volt elég sokáig O__O) kerülhetnek felszínre főbb tünetekként. A pánik egy irracionális félelem, nem akarjuk, sokszor hívatlanul csak úgy jön! Ránk tör!

Tudva-tudattalanul lelki dolgok vannak a hátterében. Minnél előbb ismerjük fel, annál hatékonyabb a kilépés a hátrányos helyzetből. Amennyiben a vészreakciót épp a szorongás tüneteinek katasztrófa minősítése váltja ki, önsorsrontó kör alakulhat ki, mely gyorsan vezethet tanult elkerülő viselkedéshez. Beszűkül az élettér, a gúzsbakötöttséggel bezárul az élet (agorafóbia, klausztrofóbia alakulhat ki).

A pánikroham átmeneti erős félelemérzet vagy rossz közérzet, jellemzően hirtelen támad és sosem tart fél óránál tovább. Erősen különbözik más szorongásos betegségektől, amennyiben a pánikroham hirtelen csap le, látszólag nincs kiváltó oka. Nekem van hogy órákon át szorongok szóval a pánikroham ki van csukva :-/.

Azokat, akiknél a roham megismétlődik vagy súlyosan rettegnek egy újabb rohamtól, pánikbetegeknek hívjuk. ( Na akkor most már nem tudom mi van :Đ bár már nem rettegek annyira az új rohamtól mint régen...)

Tünetek

A legtöbb pánikbeteg elviselhetetlen halálfélelemről, „megőrülésről” és érzelmi és viselkedésbeli irányításvesztésről, súlyos fokú vegetatív idegrendszeri tünetekről számol be. Erős késztetést éreznek, hogy elmeneküljenek onnan, ahol a roham elkezdődött („harcolj vagy menekülj” reakció), amit mellkasi fájdalmak, a lélegzet megakadása és elkerülhetetlen végzet érzése követ.

A pánikbetegséget megkülönbözteti a más típusú szorongásoktól az intenzitása és a hirtelen, epizodikus természete. Azok, akik szorongással kapcsolatos betegségekben szenvednek, gyakran élnek át pánikrohamokat, bár a pánikbetegség nem mindig van összefüggésben más mentális zavarokkal. Az amúgy egészséges emberek majdnem 10%-a is átél egy elszigetelt pánikrohamot egy évben és minden hatvanadik ember az Egyesült Államokban egyszer elszenvedi a pánikbetegséget életében.

A pánikroham tünetei hirtelen jelennek meg, látható ok nélkül. Közéjük tartozik:

• zsibbadás
• Felgyorsult vagy felerősödött szívverés vagy szívdobogás
• ájulásérzés
• a roham alatt a vérnyomás és a pulzus jelentős, esetenként veszélyes fokú megemelkedése
• Izzadás
• Szédülés, émelygés vagy hányinger
• Nehézlégzés, a belélegzés lehetetlenségének szubjektív érzése
• Szurkáló vagy viszkető érzés az arcon, a szájban, a kézen vagy lábon (paresztézia)
• Elpirulás vagy reszketés
• Esetenként csalánkiütésszerű bőrpír, főleg a mellkas területén
• Álomszerű érzés vagy érzékelési zavarok (derealizáció)
• Disszociáció, az az érzés, hogy az egyén nincs kapcsolatban a saját testével, vagy akár idővel és térrel (elszemélytelenítés - deperszonalizáció)
• Rettegés az irányítás elvesztésétől, hogy az egyén valami ostobaságot tesz vagy megőrül
• Halálfélelem
• Remegés vagy reszketés

Egy pánikroham rendszerint néhány perctől fél óráig tart, egy óránál tovább szinte sohasem és a mindennapi életben előforduló egyik legelcsüggesztőbb hatású egészségzavar. A tipikus roham intenzív és szinte elviselhetetlen mértékű halálfélelemmel jár, de előfordulhat, hogy félelemérzet nélkül, kizárólag a fent leírt igen heveny testi tünetek, pld. magas vérnyomásos és igen erős szívdobogásos roham formájában jelentkezik (atípusos pánikroham). A gyakran ismétlődő pánikrohamok súlyosan rombolják az életminőséget, beszűkült, elkerülő magatartásforma, szociális elszigetelődés, munkaképtelenség alakulhat ki. A rohamoktól való félelem következtében a pánikrohamnál enyhébb mértékű, de tartósan fennálló generalizált szorongás léphet fel. A vegetatív tünetek, elsősorban a vérnyomás emelkedés tartóssá válhat, annak minden egészséget károsító következményével.

Ez nem fóbia!

Pánikroham bárhol, bármikor, bármilyen élethelyzetben támadhat. Fóbiás (phobosz: görögül félelem, iszony) betegségnek a kizárólag egy vagy több, de pontosan meghatározott élethelyzetben támadó, az enyhébb szorongástól a heveny pánikrohamig eljutó félelmi állapotot nevezzük. A leggyakoribb fóbiát keltő helyzetek: nagy, szabad térség, ahol nincs támpont, magasság, tornyok, kilátók, hajó, repülő, sziget, híd, alagút, alagútban megálló metró, bezártság, zsúfolt tömeg, stadionok, közlekedési eszközök, a lehetséges segítségtől való elszigeteltség, az adott helyzetből való elmenekülés lehetetlensége, de az emberek előtti szereplés vagy állatokkal való érintkezés is kiválthatja. A fóbiás betegek gyakran élnek át heves pánikrohamot, amikor a félelmeik kiváltójával kapcsolatba kerülnek, de ezek a rohamok rövid életűek és gyorsan megszűnnek, ha a kiváltó ok eltűnik. Krónikus szorongás esetében az egyik gyakran fordul egy másikba, ami pár nap alatt idegi kimerüléshez vezet.

GAD és Pánikbetegség közti különbség

A pánikbetegség által keltett roham igen heveny, de viszonylag gyorsan múló tüneteivel szemben a generalizált szorongás jóval enyhébb tüneteket ad, de szinte folyamatosan fennáll. Irreális aggódás, pesszimizmus, enyhe de folyamatos görcsös félelmi állapot, vegetatív labilitás jellemzi. Kizárólag a panaszok szempontjából vizsgálva a fenti három tünetcsoport együttesen is jelentkezhet (pld. folyamatos szorongás, mellette bizonyos élethelyzetekben jelentkező fóbiás rosszullétek és ok nélkül jelentkező heves pánikrohamok-> akkor nekem ez van! :Đ ~tapsikol örömében~).

Kezelés

A pánikbetegség súlyos egészségügyi probléma a fejlett országokban. Általában a fiatal felnőttkorban keletkezik; a pánikbetegek durván fele 24 éves kora előtt mutatja az első tüneteket. A nők kétszer akkora valószínűséggel szenvednek pánikbetegségben, mint a férfiak.

A pánikbetegség hónapokig, akár évekig is tarthat, aszerint hogy hogyan és mikor kerül sor kezelésre. Kezelés nélkül addig rosszabbodhat, mígnem már súlyosan befolyásolja az illető életét mind a rohamok, mind az elleplezésükre tett kísérletek miatt. Valójában sok ember személyes kapcsolataiban és munkájában problémákat okoz a pánikbetegség. Általában nem múlik el magától, amíg az egyén nem kap kimondottan pánikbetegeknek való kezelést.

Azoknál, akik a betegség korai fázisában keresnek kezelést, a tünetek többsége néhány hét alatt elmúlik maradandó káros hatások nélkül a kezelés után.

Gyógyszeres kezelés és egyfajta pszichoterápiás kezelés, az ún. kognitív viselkedésterápia ajánlott , ami megtanítja, hogy hogyan csökkentheti a személy a szorongást és közelítheti meg másként a pánikhelyzeteket. A szakértő általi megfelelő kezelés az esetek 70-90%-ában csökkenti a rohamok számát vagy segít megelőzni azokat. A kezeltek többsége jelentős haladást ér el az első pár hét kezelés után. Visszaesések előfordulhatnak, de hatékonyan kezelhetőek az előzőleges előfordulások alapján.

A kezelt betegek 95%-a csaknem teljesen felgyógyul 10 és 20 hét közötti idő alatt, bár komoly javulás tapasztalható már az első néhány hét kezelés után. Mivel a társas helyzetek vagy a vezetés is válthat ki pánikrohamokat vagy kényelmetlen érzést a betegekből, néhányan közülük agorafóbiától (a nyílt tértől való irtózástól) is szenvedhetnek a betegség következményeképpen; ez a pánikbetegség egyik legkárosabb mellékhatása, mivel megakadályozza a beteget abban, hogy segítségért folyamodjon. A gyógyszeres kezelés használható arra, hogy megtörje a pszichológiai kapcsolatot egy adott fóbia és a pánikrohamok között, csökkentve a további rohamok számát. Az enyhébb fóbiák csökkenthetők kognitív viselkedésterápia segítségével vagy a félelemmel való személyes megküzdéssel az újbóli átélés által, bár ennél is erősen javasolt egy szakértő segítsége. Mindkét fajta kezelést elkezdése előtt érdemes szakértő javaslatát kérni.

A pánikbetegség együtt járhat más érzelmi problémákkal is. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, akárcsak alkoholizmust és a drogfüggőséget. A pánikbetegek 30%-a használ alkoholt és 17%-uk pszichoaktív szereket, mint a kokain vagy marihuána a kínjaik enyhítésére. Egyes kutatások szerint az öngyilkossági kísérletek száma szintén nagyobb a pánikbetegek körében, bár ezt nem sikerült kétséget kizáróan igazolni.

Mint a többi érzelmi zavarnál, a család és barátok támogatása szintén segíthet a gyógyulási folyamat felgyorsításában. A rohamok során nem szokatlan, hogy az elszenvedője hirtelen, irracionális félelemtől szenved, amit eloszlathat valaki, aki ismeri ezt a betegséget. Komolyabb vagy gyorsabb segítség érdekében léteznek csoportterápiák pánikbetegeknek, amik segíthetnek megérteni és kezelni a betegséget.

További lehetséges gyógymódok, gyógyszer nélkül

Kb. az amit a GAD-nál is írtam, ezen kívül naplóvezetés, amelynek során a beteg leírja a napi tevékenységeit és érzéseit, azonosítani és kezelni tudja a személyes nehézségeit, illetve légzési gyakorlatok. Egyéb stresszoldó tevékenységek, mint a tai-chi, jóga vagy a testedzés szintén segítik a javulást. Sok pszichológus ajánl stressz-menedzselő, időbeosztási vagy érzelmi egyensúly-tanfolyamokat, hogy segítsen a páciensnek elkerülni a szorongást a jövőben.

Ajánlott gyógynövények: citromfű, borágó, macskagyökér, komló. Depresszió esetén az orbáncfű is alkalmazható, feltéve, hogy nem fokozza a szorongást. (Nekem fokozta és híztam is tőle O__O)

-Hasznos linkek:

-Orvos

-Orvosi oldal, orvos szemmel a betegség

-Pánikbeteges történetek és altípusok elemzése!

-Pánikbetegség legyőzése agykontrollal

-Pánikbetegség közösség

-Pánik lap

Nos ezt a cikket megírtam és úgy érzem kb. sosem gyógyulok meg :Đ. Mondjuk alapból ma nagyon rossz kedvem volt, lehet ezért látom így. Sok hasznos linket tettem ki nektek, akik érintettek az ügyben nézegessék meg mindenképpen! :O

Nyarlathotep: Két lélek szimbiózisas és Trong jug

Már régebben is írtam a témában, Két lélek szimbiózisa címmel, a minap pedig találtam egy érdekes dolgot ami úgy gondolom ide kapcsolódik. Egy tudatátvetítő módszerről van szó, a Trong jugról.

Trong Jug az az "áthelyezés és behatolás". E jóga segítségével, két ember tudata kölcsönösen kicserélhető. Illetve a gyakorlott mester képes arra, hogy másvalakit irányítson annak beleegyezésével, vagy anélkül. Továbbá, egyesek feltételezik, hogy ember alatti létformák testébe is képes áthelyezni tudatát, de csak akkor ha Manas, a személyiséghez nem kötött az irányító. Hatalmában áll e tudás birtoklójának az is, hogy az elhunyt testébe költözzék és azáltal hogy birtokába vette, új életet leheljen belé.

Természetesen, mások testét csak olyan jógi bitorolja, aki a sötét ösvényen halad, s ez "fekete" mágiának minősül(tudom, nincs se fekete se fehér, de a szándék miatt én ezt ide sorolom). Hogy elkerüljék, e tanokat szigorúan őrzik és titokban tartják, csak az arra kiválasztottak tanulják meg, gurujuk halála előtt.

Kicsit tovább gondolva, ha erre egy ember képes lehet, mibe kerül vajon egy nem fizikai entitásnak? Saját tapasztalataim alapján igazából semmibe, tekintve pl. a homályba vesző gyerekkorom és hasonlók. Kutatok még bővebben a témában, de ennél többet nem találtam egyenlőre, sajnálom hogy ilyen rövid lett. :/

Shinigami: Utópia és Miegymás

Először is ezzel szeretnék kedveskedni azoknak, akiknek elegük van a keleti dolgokból :D

Pénteken jön tőlem az újabb cikk, de most következzen egy rövid szösszenet. A mai képsorozat témája... nem is tudom, lehet rajtuk vitatkozni, mi milyen kategóriát súrol. Steampunk-nak kezdtem bele válogatni a mappák között, de végül egy egyveleg lett belőle.

Íme a személyes kedvenceim:

Ezt csak Káinnak :D Steampunk Jézus :D

Steampunk és a Star Wars
forrás: www.gregpeltz.blogspot.com