nE0.cRYsis: EuroTour: Katakombák Hete - avagy kirándulás a mélybe! 2. rész

Sziasztok!

Remélem többen be fogtok csatlakozni majd ebbe az egy hetes utazásba, amelyben ellátogatunk Európa legnagyobb katakombáiba!

Ma folytatjuk is utunkat és a leghatalmasabb Európai csontkamrába látogatunk el!

A mai terítéken:

VÁROSI CSONTKAMRA

L' Ossuarie Municipal

Párizs 300 km- es katakombarendszere

alig 20 méterrel Párizs utcái alatt

130 lépés oldalvást lefelé és 6 millió ember hever a lábaink előtt

Készen álltok?!

Akkor kezdődjék az utazás!

A párizsi csontkamrába 1780 óta hordták a csontokat, s közel 6 millió csont található a tárnában.

Ekkoriban a kereszténység elterjedésével együtt az emberek a szent földekbe, azaz a temetőkbe hordát a halottjaikat. Viszont a városok népesedésével egyenes arányosságban teltek és zsúfolódtak a temetők.

Aki olvasta

Anna Rice Vámpírkrónikáinak első néhány kötetét, abban visszatérő elemként vannak jelen a kor zsúfolt temetői, s tökéletesen és hangulatosan le van írva a város és lakosságának mindennapjai, s ahogyan az egész várost ellepte akkoriban a bomló tetemek és a betegség bűze.

Nos visszatérve a párizsi temetőre- melynek neve SAINT INNOCENTS, azaz az aprószentek, a szent ártatlanok temetője- hiába egy új temető volt, nagyon hamar betelt a túlzsúfolt városnak köszönhetően, pedig már csak a gazdagabbak engedhették meg maguknak a keresztény szertartás szerinti temetést.

Ezért idővel a halottakat nem egymás mellé, hanem egymás fölé kezdték el temetni, s amikor az alsóbb, elporladt maradványait kiemelték, annak csontjait a temetőt környező négy fal mentén kialakított kamrákba helyezték el sorban.

Ám ez a módszer sem vált be, mivel a testeket már nem sorrendben kezdték el temetni, ezért fertőzések melegágyai lettek, járványok terjesztője lett a temető, s megfertőzte a környező párizsi kutakat is, ugyebár ekkoriban nem mindenkinek dukált koporsó, a testeket csupán mésszel hintették be vagy egy lepedőbe, vászondarabba csavarták bele vagy csupán egy koszlott zsákban fejezte be az illető a párizsi létet.

Természetesen a plébánia óriási pénzeket szedett be a temetésekért, de a bővítésekkel nem nagyon siettek, s csak akkor kezdtek el gondolkozni, amikor már tarthatatlan, egészségügyet fenyegető helyzetek nem álltak fel. Ekkor a városban a központi temető mellé még 3 másikat is felállítottak a város peremén, de még ezek sem bizonyultak elegendőeknek, pedig rengeteg oszlásnak indult tetemet és még bomló maradványt is átszállítattak ezekre a helyekre.

A városok fejlődése következtében egyre több követ termelnek ki építkezésekhez, s a bányászat által hatalmas tárnák és katakombák jönnek létre. A probléma megoldása képpen a szerzetesek ezeket a katakombákat használják a kiásott csontok elhelyezésére. A szerzetesek évtizedeken át a lakosság szeme láttára hordta a csontokat a katakombákba, fekete posztóval letakart lovaskocsikkal, énekszóval kísérve szálltak alá a  mélységes és sötét tárnákba, amiket szentelt vízzel szórtak meg menet közben, s itt helyezték el a csontmaradványokat.

Csupán 130 lépést kell lefelé megtennünk a bejárattól, hogy 6 millió halott csontjai heverjenek a lábaink előtt. Ez a kis fekete épület a bejárata, nem különösebben feltűnő, kis zöld növényzettel az oldalán. Semmi nem utal arra, hogy ez egy mélységes pokoli tárna bejárata, csupán egy kis felirat díszeleg az oldalán.

azaz bejárat a katakombához.

Még a metró is megáll itt nem messze tőle, ugyanis itt található Párizs egyik fontosabb tere a Denfert-Rochereau, ahol ma a katakombától pár méterre egy neves hotel is található. A katakomba bejáratával szemközti oldalon áll meg a metró.

Denfert-Rochereau tere

a zöld kijelölt terület a katakomba turista látogatott területe

A helyiek szerint több mint 180 mérföldes a katakomba rendszer és csak egy kis része nyitott a nagyközönség felé. Azaz kb. 1,5 kilométere járható a túristák számára közel 300 kilométernyi pedig lezárt!!

Ez a 1,5 - 2 km- es szakasz van tele csontokkal, a maradék több száz csak üres tárnák sokasága, de mégis az egész rendszert Városi Csontkamrának nevezik.

A nagyobb képekért továbbra is KATT a képekre!

A katakombarendszer turista látogatott része

A katakombákat igyekeztek átalakítani úgy, hogy megfelelőek legyenek a csontok elhelyezéséhez, s az első alakításokat Charles-Axel Guillaumot francia építész készítette, közel 10 évig felügyelte és irányította az átalakításokat. Őt követte Louis Étienne Hericart de Thury bányamérnök, aki látogathatóvá tette a katakombát. Ő készítette a ma is látható dekorációkat és sírköveket, s az átrendezést is ő készíttette. Urnákat, kereszteket és más temetkezési eszközöket is átszállíttat ide.

Ekkoriban nagyon sok ember eltűnt- ugyebár 1789-es forradalom után járunk- sokan közülük katonák, s az a pletyka járta, hogy Thury keze van a dologban, s a katakomba foghíjas sorait és falait egészíti ki velük...

Amikor belépünk a katakombákba, először egy bányajáratban találjuk magunkat.

Hívogató ugye?!

Ezen kell végig haladnunk, s majd beleütközünk egy kapuba, rajta a figyelmeztető felirattal :

"Arrêté! C'est l'empire ici de la Mort!"

Azaz Állj! Ez a halál birodalma!

Ezután már a katakombákba léphetünk, ahol művészien és túlságosan is rendezetten elhelyezkedő csontfalakkal, emelvényekkel találkozhatunk csarnokokon át.

A falak és a mennyezet is tele van csontokkal, van hogy 10 méter mélységig is leér egy tárna. Egymás mellett névtelen emberek, rabszolgák, forradalmárok és arisztokraták maradványai.

mélységes tárnák

A katakombákat és a tárnákat rozsdás kovácsolt vaskapuk választják el, de nem mind járható, sőt elég sokat lezárva tartanak.

A katakombák nagyjából követik a felszín feletti utak vonalát, s minden egyes elágazódáskor egy tábla ismertet arról, hol áll az illető a felszínhez képest, tehát a fenti utakhoz igazodva tájékoztat.

Sok különös dolog történt már itt a keletkezése óta. Éltek itt csempészek, relytettek el ide hullákat a zavargások idején, történtek itt kivégzések, sőt hajléktalanok is bevették egy időben. A háború idején a németek fegyverraktárként és bunkerként használták.

Egy időben omlásnak indult a kamra, ezért sok helyen oszlopokkal támasztották alá.

Nem találtam különösebb és aktuális információkat, de 2009- ben 8 euro volt a belépőjegy ára..

Maximum 200 fő mehet le egyszerre, a látogatás időtartama 42 perc. Nincs wc, sem ruhatár. 130 lépést kell megtenni lefelé és összesen 83 lépést kell később felfelé mászni.

Az állandó hőmérséklet 14 fok.

A túra nem ajánlott szívelégtelenséggel küzdőknek és légzésszervi betegeknek. Gyermekek nem mehetnek be, 14 éves korhatártól mehetnek, de legalább egy felnőtt kíséretében.

Nézzünk körül még a tárnákban!

Fehérítetlen csontok

Ilyet mondjuk a turisták nem csinálhatnak, hasalni a csontokon
és játszani velük csak a szakiknak szabad.

 ...de holnap utazunk tovább!

Csomagoljatok szendvicset!