Nos mivel aktuális, gondoltam írok erről a napról, mert bár sokan ismerik a cukros, maszkos felvonulást, nem nagyon látnak mögé. Én kiskoromban mindig is szomorkodtam hogy Magyarországon nincs ennek kultúrája, itt csak halottak napja van, amin mindenki szomorú és mindenki a temetőbe megy. Legrosszabb élményem az volt, mikor egyszer kimentünk és a temetőkben törökmézt és perecet árultak. Na az kicsit sok volt. :-s Tehát Magyarországon nincs Halloween szerintem ízléstelenség a temető kertjén belül ropogtatni valót eladni. :Đ Mindegy nem is erről akartam beszélni, hanem arról, hogy milyen hazánkban és milyen külföldön az ünnep, remélem mindnekinek hasznos lesz a következő iromány! ^_^
HALLOWEEN
A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amelyet elsősorban az angolszász országokban tartanak meg, bár mára már az egész világon elterjedt. A boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe, melyben összemosódott a római Pompona-nap, a kelta Samhain ünnep és a keresztény Halottak napja, és amelyet október 31-én tartanak.
A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett 8gondolom emlékeztek a gnoszticizmus kapcsán) . Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum).
III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow's Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints' Day (All Hallow's Day, „Szentek napja”).
Története
Halloween eredete a római időkre nyúlik vissza (gondolom ez senkinek sem meglepő.... gondolhattuk volna, hogy ez a keresztény ünnep sem eredeti ötlet volt) , amikor a rómaiak elfoglalták Angliát. A kelta hagyományok közt szerepelt a Samhain ünnep, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. Ekkor a mai Nagy-Britannia és észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely november 1-jére esett és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette.
Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Ez a nap jelentette a sötétség kezdetét, mert a kelták azt hitték, hogy a napisten Samhain a halál és a sötétség istenének fogságába került. Október 31-én az újév előestéjén Samhain összehívta a halottakat, amelyek különböző formákban jelentek meg, ezek rossz lelkek, gonosz állatok figuráit öltötték magukra.
A kelta papok egy hegytetőn a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel a papok minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, melyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat.
Ezen a napon, vagyis november elsején az emberek állatbőröket vettek magukra és Samhain tiszteletére 3 napos ünnepet tartottak. Ez volt az első Halloween fesztivál, melynek pogány szokásai keveredtek aztán más ünnepekkel. Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat. Két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római Feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma), ez az ünnep szintén november 1-jére esett.
Mi is a töklámpás?
A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin”. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve:
Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel. Gondolom mindnekinek ismerős a Nightmare Before Christmas, szerintem akik szeretik azoknak ma illik megnézni :Đ! (Én biztosan megfogom).
Beöltözés
Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik
Trick or treat!, szabadon fordítva: „
Cukor vagy bot!” („Cukrot vagy csínyt!”) kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg a szerencsétlen ajtónyitónak van lehetősége „botot” választani – a következményekkel együtt. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában általában baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. A halloween nagyon fontos ünnep Amerikában. Ezzel ellentétben a szülők nem engedik ki gyermeküket, mert félnek a várható következményektől. Az utóbbi időben ugyanis megnőtt Halloween-kor az eltűnt- és megölt gyermekek száma. Így ez az ünnep, az előző 10 évhez képest, nagyon sokat vesztett a jelentőségéből. :-s (Ez azért elég durva)
Európában a halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) nyomán.
Magyarországon nem vált ünneppé, a bazárok termékein kívül nem lehet komoly nyomát találni az ünneplésnek. Szerintem ez emiatt van mert túl keresztény az ország és a szocializmus sem engedte hogy utat törjön magának. Az iskolákban nem jellemző a gyermekek beöltözése ezen a napon, és nem osztogatnak cukrot az osztályokban. Néhány helyen ugyanakkor bizonyára partikat rendeznek; az udvart, a házat túlvilági hangulatúvá varázsolják, majd különféle jelmezekbe öltözve mulatoznak. Népszerű szórakozás ilyenkor az almahalászat, melynek célja egy vízzel teli vödörből szájjal kiszedni az almát.
Macskás ijesztgetés Face Bookon
Nem tudom ti kaptatok-e olyan körlevelet, hogy most Haloween alkalmából egy szekta Magyarországon azt tervezi hogy fekete macskákat lopnak el és azokat feláldozzák. Én is megkaptam és teljesen felháborodtam. Mint kiderült ez egy állatvédő oldalon szerepelt, nulla forrás és magyarázat nélkül. Úgy került ki, hogy azt is valakitől hallotta az illető. Mindenki megnyugodhat: én nem ismerek olyan páholyt vagy szektát ami macskát áldozna fel.
Általában áldozatokat a negatív szekták mindig az ártatlanságot jelképező lényekből választanak, galamb, bárány, kisgyerek és még sorolhatnám mi minden. A macska ilyen téren köztiszteletben álló lány, amit leginkább a negatív szekták nem fognak piszkálni, hiszen familiáris és tisztán látó élőlény ami nagy tiszteletnek örvend. Aki megkapta ezt a levelet ne reagáljon rá, mert kamu.
Ha van valaki aki macskát kínoz és öl az a Halloweentól függetlenül is meg fogja tenni, de sem nem okkult se nem alternatív fiatalok nem ölnek állatokat hanem beteg emberek. Ettől függetlenül mindenki vigyázzon a cicájára!
-Aki unatkozik annak Van pár Halloween témájú játékom!-Akit behatóbban érdekel a dolog és olvasna hosszabb kidolgozott cikkeket nézze meg ezt az oldalt!
-Itt is Halloween-i receptek, töklámpás faragások, cikkek gyűjteménye
MINDENSZENTEK
Úgy gondoltam erről is írok külön, hogy lássuk a különbségeket, bár már fentebb volt róla röviden szó, de nem baj. Max akit nem érdekel nem olvassa tovább. ^_^(Mint tudjuk én szeretem kivesézni a témákat :Đ)
A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-jén, más egyházakban más napokon tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére.
A halottak napját előzi meg. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. A mindenszentekhez és a halottak napjához kötődő szokásokat nem csak a hithű keresztények gyakorolják. Magyarországon több évtizedes szünet után 2001-től újra munkaszüneti nap. Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este a halloween („minden szent estéje”).
Története
A mindenszentek a kelta kultúra őszre (november 1-jére) eső újév Samhain ünnepéből ered. Ezt már fentebb is leírtam és nem szeretném ismételni magamat.
A keresztény Keleten már 380-tól megtartották az összes vértanú ünnepeként. A nyugati keresztény egyházban 609-től ünneplik, attól az évtől, amikor IV. Bonifác pápa Rómában átvette és május 13-án Mária és az összes vértanú tiszteletére felszentelte az eredetileg a pogány istenek tiszteletére épült Pantheont.
A 8. században uralkodó III. Gergely pápa tette a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává. A rákövetkező században IV. Gergely pápa a mindenszentek ünnepét november 1-jére helyezte és egyetemes ünneppé tette.
A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére. Mivel azt nem engedték, hogy a templomot a császárnénak szenteljék, Leó úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják.
A római katolikusoknál november 1-jén tartott főünnep. A dátumot átvették a görög katolikusok is. Ekklesziológiailag a diadalmas Egyház (Ecclesia triumphans) ünnepe, amely a mennybe jutott, megdicsőült lelkek társasága. Őket a „szentek egyezsége” köti egybe a földön élő lelkekkel (küzdő egyház, Ecclesia militans) és a tisztítóhelyen szenvedőkkel (szenvedő egyház, Ecclesia patiens).A mindenszentek litániája ősi könyörgő imádság, amelynek szerkezete a többi litánia mintája lett.
A keleti egyházban a 380-as kezdettől megemlékeztek az összes vértanúra, különböző dátumokon. A keleti katolikus egyházakban: Szíriában május 13-án, Antiochiában a pünkösdöt követő első vasárnapon, az örmény egyházban a Szent Kereszt felmagasztalását követő tizedik
vasárnap utáni szombaton, a koptoknál pedig október 23-án. Az ortodox kereszténységben a régi hagyományt követve a szentekre megemlékező mindenszentek vasárnap (görögül: Áγιων Πάντων, Agiōn Pantōn) a pünkösdöt követő első vasárnap.
A reformátusoknál római katolikus hatásra elterjedt, nem hivatalos ünnep. Az evangélikusok is ünneplik.
Különböző szokások
Sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. E szokást nem csak a katolikusok, a protestánsok is átvették Magyarországon.
Portugáliában, Spanyolországban és Mexikóban szokás, hogy ezen a napon felajánlásokat (ofrendas) tesznek. Spanyolországban hagyományosan ezen a napon előadják a Don Juan Tenorio című darabot.
A magyar népi kalendárium szerint Szent Márton napja: ekkor választottak bírót, fogadtak cselédet. Ezen a napon tilos volt a munka, egyes helyeken az egész „halottak hetében”. A Csíkszéken több népszokás csatlakozik hozzá. Csíkdelnén, Kászonújfaluban kenyeret sütnek a szegényeknek („Isten-lepénye”, „halottak lepénye”), Csíkszentdomokoson külön helyen gyertyát gyújtanak az elfelejtett lelkeknek, november 3-án pedig engesztelő körmenetet tartanak arra a helyre, ahol 1599-ben Ördög Balázs és Nagy Kristály András meggyilkolta Báthori András bíboros-fejedelmet.
Magyarországon nagyon sok templomot szenteltek a mindenszenteknek és sok oltárkép ábrázolja őket. A Mindszent nevet településeknek is adták, mint a Baranya megyei Okrimindszent és Mindszentgodisa, a Szepes vármegyei Szepesmindszent, vagy a Csongrád megyei Mindszent.
Érdekes hogy az ortodoxoknak több halottak napja is van. A halottak napján gyakran mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére.
-Versek halottak napjára
BOSZORKÁNY ÜNNEP
Mint tudjuk nem hiába van mindenhol boszorkány motívum Halloween kapcsán. Bár én a Wicca hagyományt különböző jól megfontolt okokból nem tartom sokra (kb. úgy lopták össze a dolgokat mint a keresztények, mindezt new ages szarságba öntve) de ide kapcsolódik a naptáruk is. Vagyis egy naptár amit átvettek, az úgy nevezett kelta évkerék.
Ezek a régi emberek a természet ritmusát követték, ehhez igazították a ünnepeiket és szokásaikat. A természet örök körforgása volt a hangsúlyban így alakult ki a kelta évkerék is. A kelta évkerék 4 fordulónapja mágikus erőkkel bírt, a termésért áldozati szertartásokat hoztak . Most lehetne írni mind a 4 fordulóról, de mivel a cikk már így is hosszú csak a Samhainról lesz szó!
Samhain
Ez a kelta újév, ősök és alvilági szellemek ünnepe. Jelentése: "nyár vége". A kelta évkezdő nap, a tél kezdete. A kelták két évszakra osztották föl az évet: a tél Samhain estéjétől Beltane (május 1.) estéjéig tartott, a nyár kezdetéig.
Az ünnep más elnevezései: Halloween, Hallowmas, All Hallow's Eve, Mindenszentek Napja, Halálünnep.
A legjelentősebb ünnep a kelták számára. Az óesztendő végét, az új év kezdetét jelöli. A kelták hite szerint ezen az éjszakán egészen könnyen átjárhatóvá vékonyodik a túlvilág és e világ közti határ, a külső valóságunk és belső világuk közti függöny könnyedén fellibbenthető. A halottak szellemei eljönnek hozzánk. Ezért gondoskodnunk kell szeretteink szelleméről: megvendégeljük őket, őrájuk is gondolunk, külön terítéket szolgálunk fel számukra a vacsoránknál. Különösen azoknak, akik az elmúlt év során távoztak közülünk.
Az írek régi hite szerint ilyenkor a föld alól is előbújnak mindenféle jó, vidám, de ártó, gonosz lények is. Ez utóbbiaktól megóvhatjuk magunkat, ha ijesztő képűre faragott töklámpást állítunk az ablakunkba, udvarunkba, kertünkbe, amelynek belsejébe egész éjjel égő gyertyát állítunk. Ugyanezt a célt szolgálja a maskarás fölvonulás is, ez a szokás most is él az angolszász országokban, ahol leginkább Halloween néven ünnepelnek, és gyerekek is, felnőttek is ijesztő maskarákba öltöznek, (többnyire az épp aktuális horrorfilm hősének képmását öltve), így ijesztgetve egymást és elűzve a rossz szellemeket. - Az eredeti kelta szokás szerint csak a felnőttek mulattak ily módon.
Akárcsak nálunk a regösök Karácsony-Újév környékén, az írek is házról házra jártak csoportosan kántálva, hogy elűzzék a háztól a rontó szellemeket, némi kis megvendégelés, fizetség fejében. Samhain ünnepéhez számtalan szertartás, jóslás kötődik, hiszen a pogány kelta hit szerint ez az év legmágikusabb éjszakája. Ilyenkor a család körbeüli a tűzhelyet, és a tűz körül kísértethistóriákkal szórakoztatják egymást. Másutt szeánszot ülnek, tarot-kártyát vetnek, vagy rúnából jósolnak. Ezen az éjszakán különösen hatásos, ha tükör előtt elsuttogjuk a kívánságunkat. A jóslások hasonlóak a mi szilveszteri szokásainkhoz: jövendõbelinkrõl, házasságról, a várható éves időjárásról és egyáltalán, a jövő évben várható szerencséről tájékoztatják a kíváncsi kérdezőt.
A varázséjszaka gyümölcse az alma. Ami, mint tudjuk, a termékenység, az élet szimbóluma, Vénusz, Aphrodité, Iduna és más anyaistennők attribútuma. A gránátalma pedig az alvilággal is kapcsolatban áll: Perszephoné gránátalmamagokat evett, így lett az alvilág királynője Hádész, a holtak birodalmában.
Néhány almajóslás Samhain éjjelére
- aki először almába harap, az lesz az első az év során, aki házasságot köt. Ha egy szép, egészséges, hibátlan piros almát meghámozunk óvatosan úgy, hogy a héja egyetlen összefüggő csíkban maradjon, és ezt a héjat bal kezünkkel óvatosan hátrahajítjuk jobb vállunk fölött, akkor az almahéj-tekervényből kirajzolódik igaz szerelmünk neve.
-Skóciában köveket tesznek a tűzbe ezen az éjszakán. Akinek a köve másnapra elhomályosodik, az meghal a következő évben. Ha a tűzhely hamujában másnap lábnyomot találunk, valaki meghal a családból a következő évben- mégpedig az, akinek a lába éppen beleillik a nyomba .
A Samhain egyik legjellegzetesebb szimbóluma a töklámpa. Eredetéről vita folyik, de vagy ír, vagy skót eredetű szokás. Ezen az estén tilos volt hosszú útnak indulni. Aki mégis erre kényszerült, a töklámpással védte magát az ártó, bajt hozó kísértetektől, tündérektől - akik mint tudjuk, igen nagy népsûrûségben fordultak elő azokon a tájakon.
"Engedd távozni a távozni akarót, engedd érkezni az érezni akarót,,
